Kopint-Tárki: Magyarország versenyképesebb lett, Szlovákia hátraesett

Egy friss versenyképességi felmérés szerint a visegrádi négyek közül Csehország áll a legjobban, a második Lengyelország, Magyarország pedig a harmadik.

Magyarország a 48. helyre jött fel a tavalyi 52. helyről a World Economic Forum (WEF) globális versenyképességi rangsorában - közölte Palócz Éva, a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet (a WEF magyarországi partnere) vezérigazgatója szerdai budapesti tájékoztatóján. A WEF által összeállított rangsort Svájc vezeti Szingapúr, Svédország és Finnország előtt, az Egyesült Államok az ötödik.

A felmérés szerint a vizsgált 142 ország között Magyarország a 48. helyet foglalja el. Bár a tavalyi 52. helyről való elmozdulás nem jelentős, tendenciájában mégis előrelépésnek számít - fogalmaz a jelentés. A visegrádi országok közül Csehország áll a legjobban, a 38. helyen, Lengyelország a 41. A 2008-as felmérésben még 46. Szlovákiát viszont jóval hátrébb, a 69. helyre sorolta a friss felmérés, a visszaesést az intézményi hatékonyság problémáival (korrupció, bűnözés, állami túlszabályozás stb.) magyarázta az elemzés. Az egy főre eső GDP szerint az előbb említett országoknál és a balti államoknál jóval fejlettebb Szlovénia csupán az 57. lett. Szlovénia fundamentumai ugyan kiemelkedőek, azonban komoly munkaerő-piaci, valamint pénzpiaci (elsősorban túlszabályozásból fakadó) problémák merülnek fel, amelyek csökkentik az üzleti élet hatékonyságát. Szlovénia nem rendelkezik továbbá kiterjedt külpiaci kapcsolatokkal, ami szintén korlátozza az exportalapú növekedés lehetőségeit - derül ki a felmérésből.

Nagyon gyenge a magyar bizalmi mutató

Magyarország - amely 2008 óta mutat folyamatos javulást - versenyképességének pozitív elemei között a jó infrastruktúrát (autópályák, infokommunikáció elterjedése), a rugalmas munkaerőpiacot, valamint az egyetemek és vállalatok együttműködésének megítélését emeli ki a felmérés. A magyar versenyképességet az intézményi tényezők rontják, ezen belül a magas adóterhek, a közösségi alapokhoz való gyenge hozzáférés, a túl nagy állami szerepvállalás és a gyenge közbizalom, ami a politikai szférára vonatkozik. Utóbbi rangsorban Magyarország a felmérésben részt vevő 142 ország között a 130. helyen áll.

A WEF globális versenyképességi indexe - amelyet 2003 óta tesznek közzé - egyrészt a vállalatvezetői felmérésből, másrészt a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) által közölt statisztikai adatokból tevődik össze - magyarázta Vakhal Péter, a Kopint-Tárki tudományos munkatársa. Az előbbi adatok az úgynevezett puha indikátorok, az utóbbiak a kemény indikátorok - tette hozzá. A szakértő elmondta: az index összeállítói elsősorban a gazdasági növekedés legfontosabb 12 pillérét vizsgálják, s a súlyozás következtében felértékelődik az üzleti, gazdasági komplexitás és az innováció szerepe.