Nagy kockázatot vállalnak a hitelátváltással a kormánypártok

2011.09.09. 17:17

A kormánypártok egy pénteki bejelentés szerint lehetővé tennék a devizahitelesek számára, hogy nyomott árfolyamon, egy összegben törlesszék vagy forintalapúra váltsák át hitelüket. Az ötlet nem új, az elmúlt másfél évben a kormány képviselői és közgazdászok is előálltak hasonlókkal. Az [origo] által megkérdezett képviselőket mégis meglepte a csütörtök este előkerült javaslat, amelyről kemény vita folyt. Egyikük szerint a terv "finoman szólva nincs előkészítve".

Orbán Viktor kormányfő a múlt héten két nyilatkozatában is arra utalt, hogy valami újat lép a kormány a devizahitelesek megsegítésére. Múlt szerdán a Magyar Rádióban úgy nyilatkozott, hogy az ősz nagy kérdése az lesz, hogyan vesznek részt a bankok a veszteségmegosztásban a devizahiteleknél. Rá két napra, pénteken az államfőnél tett látogatása után pedig azt jelezte Orbán, hogy az árfolyamrögzítés csak átmeneti megoldás, a kormány pedig végleges megoldáson töri a fejét. Akkor a kormányfő azzal érvelt, hogy a frankhitelesek innen kezdve már nagyobb törlesztőrészletet fizetnek, mint a forinthitelesek, és a helyzet csak rosszabb lesz a devizában eladósodottak számára, ezért a kormány be akar avatkozni.

A Lázár János által pénteken bejelentett javaslat lényege, hogy akiknek nincs elegendő megtakarításuk ahhoz, hogy egy összegben visszafizessék a korábban felvett hitelt, azok forinthitelt vehetnek fel, és abból törlesztik a frank-, euró- vagy jenhitelüket. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a devizahiteleket forinthitelekké váltják át. Pontos adat erről nincs, de az [origo]-t tájékoztató elemzők szerint a devizahitelesek nagy többségének nincs megtakarítása, így a hitel egy összegben történő visszafizetése helyett feltehetően a forinthitelre történő átváltást választanák.

"Nem tűnt kiérleltebbnek"

A frakcióülés péntek hajnali vitájában Matolcsy György és Rogán Antal közös javaslataként került a képviselők elé a kezdeményezés, de több frakciótag állítása szerint már korábban is volt szó hasonlóról frakcióüléseken. A kormánypárti frakciók nyár eleje óta most ültek össze először, így a konkrét elképzelés akár több hónapos is lehet. "Ennek ellenére az ötlet most sem tűnt kiérleltebbnek. Az átstrukturálás logisztikája például finoman szólva nincs előkészítve" - mondta a kezdeményezésről az [origo]-nak az ülés egyik résztvevője.

A javaslat vitájában állítása szerint több aggály felmerült a megoldással kapcsolatban, volt, aki a bankrendszer bedőlését jósolta, a többség azonban amellett érvelt, hogy "a bankok ne rinyáljanak", mert a könnyen hozzáférhetővé tett devizahitelekkel az ő rossz termékük és nyereséghajhász hozzáállásuk juttatta bajba a devizahiteleseket, így most "egyék meg, amit főztek".

Az intézkedést aggályosnak tartók érvét, miszerint a lépés bedöntheti a pénzintézeteket, többen azzal szerelték le, hogy "a bankadó bevezetésekor is ezt jósolták, mégsem ment csődbe egyetlen bank sem". A bankok védelmében az az érv is előkerült, hogy "az állam mégsem tenyerelhet bele ilyen szinten egy pénzintézet és egy hitelfelvevő magánszerződésébe". Erre az ellenérv az volt, hogy a pénzintézeteknek nem feltétlenül rossz az intézkedés: a 180 forintos árfolyamot egyrészt ők javasolták, amikor az árfolyamrögzítés szabályairól tárgyaltak a kormánnyal, másrészt - ahogy egy képviselő fogalmazott - a bankoknak az is rossz, ha az emberek tömegesen nem tudják fizetni a hiteleiket, az új konstrukcióval a vélekedések szerint legalább kapnak esélyt, hogy valamit faragjanak a veszteségeikből, hiszen a devizahiteleseken könnyítő forintalapú kölcsönökre valószínűleg nagy lesz a kereslet.

Több frakciótag azzal sürgette a kormányt a vita során, hogy "többet kell tennie a devizahitelesekért", hogy "nap mint nap megtalálják őket a panaszaikkal a választók". A hajnalig húzódó vitában a résztvevők szerint számos egyéb megoldás is felvetődött, köztük egy olyan is, amely szerint az ingatlanok értékesítésekor a bankoknak ki kellett volna fizetniük a szerződés megkötésekor becsült érték 70 százalékát, függetlenül attól, hogy az ingatlan mennyiért kelt el a pangó lakáspiacon.

Vannak veszélyei a fideszes tervnek

Bár a Lázár által bejelentett intézkedés több fontos részlete nem ismert, több kockázatot is rejt a terv a bankok számára. Nem teljesen egyértelmű, hogy a kormánypártok milyen költségeket hárítanának át a bankokra, ha a mostaninál jóval kisebb árfolyamon történő törlesztésnél a két árfolyam közötti különbséget a bankok nyelik le, az a legszélsőségesebb esetben akár ezermilliárd forintot is meghaladó veszteséget okozhat a bankrendszernek, amivel a bankrendszer saját tőkéjének fele elégne az [origo] által megkérdezett elemzők szerint.

Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt
Szijjártó Péter beszél a kormánypártok terveiről

A bankok már most sem hiteleznek, a lakossági és a vállalati hitelállomány évek óta épül le, egy ilyen lépés pedig még inkább elvehetné a kedvüket a hitelezéstől. A forint árfolyama elszaladna, mert a bankoknak frankot és eurót kellene nagy összegben beszerezniük a piacon, ez pedig jelentős forintgyengüléshez vezet.

Akkor kerülhető el ez a drámai forintgyengülés, ha a jegybank a devizatartalékának bevetésével tartja a forint árfolyamát. Ha csupán 200 ezer devizahiteles váltaná át forintra a devizahitelét, akkor is 12-14 milliárd euróval csökkenne a 35 milliárd eurónyi devizatartalék, vagyis a tartalék egyharmada elveszne. Ha minden devizahiteles a forintra váltást választja, akkor a teljes devizaállományt felemésztené a forint árfolyamának védelme - magyarázták az [origo]-nak nevük elhallgatását kérő elemzők. Ez pedig lényegében a forint összeomlását jelentené, hiszen devizatartalék híján vagy nagyon lecsökkent devizatartalékkal a spekulánsok bármikor jelentős forintgyengítést képesek kiharcolni.

Már tavaly felmerült

A Lázár által pénteken bejelentett ötlet már a kormány megalakulása előtt felmerült, maga Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter állt elő azzal, hogy a kormány az összes devizahitel forintosítását, forinthitellel való felváltását szeretné. Akkor Róna Péter közgazdász - aki az [origo] információi szerint tagja volt a választások előtt Matolcsy György informális tanácsadói csapatának - hasonló javaslatot tett. A tervből akkor nem lett semmi, de számos makroelemző és közgazdász bírálta az ötletet amiatt, hogy a forint összeomlásához, a bankrendszer válságához vezethetne.

Az ötlet 2011 áprilisában ismét felbukkant, Surányi György volt jegybankelnök, a CIB Bank igazgatósági elnöke a FigyelőNeten jelentette meg részletesen kidolgozott tervét. Számos elemző megvalósíthatatlannak, életveszélyesnek ítélte Surányi elképzelését.

KAPCSOLÓDÓ CIKK