Veszélyezteti Kelet- és Közép-Európa egészének pénzügyi stabilitását, rendkívül kockázatos, pénzügyi fenyegetést hordoz magában, hosszú távon viszont kedvező hatásokkal is járhat külföldi elemzők, politikusok és közgazdászok szerint a magyar kormány elképzelése, amely 180 forintos frankárfolyamon és 250 forintos euróárfolyamon tenné lehetővé a devizahitelek végtörlesztését.

Kockázatos a magyar kormány hétfőn bejelentett terve, amely lehetővé tenné a devizahitelek egyösszegű teljes törlesztését - mondta a Reuters hírügynökségnek az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) vezető közgazdásza. Erik Berglof szerint minden olyan terv, amely arra kényszeríti a bankokat, hogy rögzített árfolyamon váltsák át az adósok devizahitelét, kockázatos, és eltér azoktól a megközelítésektől, amelyek az árfolyam-stabilizációt szolgálják - fogalmazott a közgazdász.

A végtörlesztésről szóló kormánypárti javaslat 180 forintos frankárfolyamon és 250 forintos euróárfolyamon tenné lehetővé a devizahitelek végtörlesztését. Az ehhez igénybe vehető forinthitelek nyújtását várhatóan nem teszik kötelezővé a bankoknak, Orbán Viktor legalábbis hétfőn úgy fogalmazott, megkéri képviselőtársait, hogy erről ne nyújtsanak be javaslatot. Önmagában azonban már a végtörlesztést kedvező árfolyamon lehetővé tévő javaslat is jelentős, mert - ha törvénybe iktatják - azt jelenti, hogy az állam felülírja a bankok és a hitelesek között kötött korábbi magánjogi szerződést.

Berglof szerint Magyarország több más feltörekvő európai ország lakosságával, vállalkozásaival és kormányaival együtt jelentős mértékben függ a svájci franktól. A közgazdász emlékeztetett rá, az EBRD korábban mind a magyar, mind a lengyel bankokat megsegítette már annak érdekében, hogy csökkenjen a függőségük a külföldi devizáktól. "Aggodalomra ad okot az elképzelés, ami a bankokat rögzített árfolyamon való átváltására kényszeríti, ez elég veszélyes, és alááshatja a hitelrendszerbe vetett bizalmat" - fogalmazott Berglof. A súlyos pénzügyi piaci feszültségek, néhány ország gyenge második negyedévi növekedése és az egyre mélyülő eurózóna-válság nagy csapásokat mért az EBRD régióbeli működésére - idézi a Reuters a bank két elemzőjét, Nagy Piroskát és Alexander Pivovarskyt.

"Nagyon pozitív" fejleményei is lehetnek

Londoni elemzők szerint ugyanakkor hosszú távon kedvező hatásokkal is járhat a kormány elképzelése, bár kötelező forintalapú refinanszírozás híján valószínűleg kevesen tudnak majd élni a lehetőséggel. A Goldman Sachs (GS) bankcsoport londoni befektetési részlegének szakértői szerint, ha az elképzelést "jól megtervezett" módon hajtják végre, úgy, hogy ne károsodjon a bankrendszer és ne álljon le a hitelezés, az hosszú távon "nagyon pozitív" fejleménynek bizonyulhat, mivel erősödne a jegybanki pénzügypolitika hatékonysága, és csökkennének a törlesztési bizonytalanságok, ami a fogyasztást élénkítené.

A GS elemzői szerint azonban rövid távon negatív hatás valószínű a forintra, mivel a bankoknak kell átvenniük a háztartások devizakitettségét, és így várhatóan növekszik a bankok devizakereslete. A Barclays Capital befektetési bankcsoport londoni elemzőinek értékelése szerint "nehéz bármiféle pozitívumot látni abban", hogy a kormány magánjogi ingatlanhitel-szerződésekbe avatkozik be. A Ház szerint valószínű, hogy a külföldi tulajdonú bankok tovább csökkentik magyarországi kitettségüket.

A pénzügyi stabilitást veszélyezteti

"Egzisztenciális fenyegetésre" hivatkozva támadja meg az osztrák kormány Orbán Viktor hétfőn bejelentett tervét - írja a Financial Times gazdasági lap online kiadása. A Die Presse bécsi lap pedig arról ír, hogy az osztrák bankoknak súlyos veszteségeket kell elkönyvelniük a magyar kormány terve miatt. A lap emlékeztet arra, hogy az osztrák Raiffeisen Bank és az Erste Bank a legnagyobb magyarországi hitelezők közé tartozik. Az utóbbi közel hárommilliárd euró értékben nyújtott svájcifrank-hitelt a magyar háztartásoknak, míg a Raiffeisen esetében ez 1,5 milliárd. Az osztrák bankokat sokkolta a magyar döntés, amely ráadásul a már bevezetett bankadó és Robin Hood-adó után következett. Orbán ezzel újabb akadályt gördít a külföldi befektetők elé - írja a Die Presse.

Az osztrák pénzügyminiszter, Maria Fekter hétfőn Matolcsy György nemzetgazdasági miniszternek írt levelében tiltakozott a devizahitelek hivatalosan rögzített árfolyamon tervezett "kényszerátváltása" ellen - írta kedden a Wirtschaftsblatt az APA osztrák hírügynökség tudósítása alapján. Fekter szerint a lépés "hatalmas és azonnali veszteségekhez" vezet az egész magyar bankrendszerben, és "veszélyezteti Kelet- és Közép-Európa egészének pénzügyi stabilitását". Az osztrák pénzügyminiszter szerint "a tervezett intézkedések a jogbiztonság olyan mértékű sérülését jelentik, amelyre eddig egyetlen EU-tagországban sem volt példa". Úgy vélekedett, hogy az intézkedés piacgazdaságban elfogadhatatlan gyakorlat, és "nem felel meg a várakozásoknak, amelyeket egy befektető egy működő piacgazdasággal és demokráciával szemben támaszthat".

Az osztrák külügyminiszter, Michael Spindelegger hétfőn Brüsszelben azt mondta, Ausztria bankjait "létükben fenyegeti" a magyar devizahitelesek gondjainak megoldására kidolgozott kormányzati program.

Deutsche Bank: Magyarország nem először lep meg minket

A Deutsche Bank aggasztónak tartja a kormány prioritásai szempontjából a hétfőn bejelentett adósmentő lépéseket. Számításaik alapján ha minden érintett devizahiteles él a kormány által megnyitott lehetőséggel, az az OTP adózás előtti eredményére mintegy 180 milliárd forintos negatív hatással járna - írja a Portfolio.hu. A német bank elemzőjét meglepné, ha a frankhitelesek több mint 20 százaléka élne a végtörlesztés lehetőségével, de azt is megemlítik, hogy Magyarországgal kapcsolatban az elmúlt három évben már több meglepetés is érte őket.