KSH: Március óta csökken a magyar átlagbér

forint, kifizetés, Áfa kifizetés, Áfapénzek visszafizetése
Vágólapra másolva!
Körülbelül ugyanannyival többen dolgoztak a versenyszférában, mint amennyivel kevesebben a költségvetési területen az év első hét hónapjában, az egy évvel korábbi időszakhoz hasonlítva. A tavaly júliusi adathoz mérten növekedett a nemzetgazdasági átlagbér, ugyanakkor március óta csökkentek mind a bruttó, mind a nettó fizetések.
Vágólapra másolva!

Csökkent mind a bruttó, mind a nettó fizetések átlaga Magyarországon júliusban a megelőző hónapokhoz képest, magasabb volt azonban az egy évvel korábbi szinthez képest.

A KSH adatai szerint júliusban átlagosan 210 052 forint volt a bruttó átlagbér, míg júniusban még 212 168 forint. Az évben márciusban volt a legmagasabb szinten a bruttó átlagbér, akkor 216 910 forintot mért a KSH. A júliusi adat 6,2 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban.

Az adatok szerint a versenyszférában 210 813, a költségvetési szerveknél 210 963, a nonprofit szervezeteknél 185 273 forint volt a bruttó átlagbér. A KSH szerint a legjobban fizető szektor a pénzügyi, biztosítási tevékenység volt, ott 473 600 forint volt a bruttó átlagbér, a legkevesebbet a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátásban lehetett keresni, az átlag 124 900 forint volt.

A nettó, családi kedvezmény nélkül számolt kereset átlagosan 140 100 forint volt a nemzetgazdaságban. Ez 6,8 százalékkal magasabb az előző évi szintnél. A fizikai dolgozóké 98 900, a szellemi foglalkozásúaké 182 300 forint volt átlagosan. A nettó bérbe a KSH nem számítja a családi kedvezmény hatását, mivel a tavalyi adatokban ez még nem szerepelt, így nem hasonlítható össze a két adat.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzőjének értékelése szerint a bruttó bérek a vártnál jobban növekedtek, ami szerinte a közszférában kifizetett prémiumok egyszeri hatásának tudható be. A nettó bérek emelkedése 6,8 százalék volt tavaly júliushoz képest, ami 3,6 százalékos reálbér-növekedést jelent (az árszínvonal-emelkedést kiszűrve). Az elemző szerint év végéig emelkedhet a reálbér-növekedés üteme, azonban ez a fogyasztást nem állítja növekvő pályára, részben a devizahitelek emelkedő terhei, részben a lakosság óvatossági megtakarításai miatt.

A hivatal tájékoztatása szerint 36 ezer fővel többen (1 846 000 fő) dolgoztak 2011 első hét hónapjában a vállalkozásoknál, ugyanennyivel kevesebben a költségvetési szférában (733 000 fő, a közfoglalkoztatás nélkül 679 000 fő). A közfoglalkoztatásban munkát végzők száma 74 000 főre emelkedett júliusra. A nonprofit szektorban 104 000 főre emelkedett az alkalmazottak száma.

A statisztikában mért nemzetgazdasági szervezeteknél 2 684 000 fő dolgozott az első hét hónap átlagában, ami gyakorlatilag ugyanannyi, mint egy évvel korábban. A júliusra vonatkozó adat 2 719 300 fő volt, ami 0,7 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. A legalább öt főt foglalkoztató cégeknél 1 868 100 fő állt alkalmazásban, ami 0,8 százalékos növekedés éves alapon.

A közszférában júliusban 743 800 fő dolgozott, ami 4,7 százalékkal kevesebb, mint 2010 júliusában. A közszféra alkalmazottainak létszáma a KSH szerint a közfoglalkoztatás átalakítása miatt csökkent, és az [origo] információi szerint tovább mérséklődhet a létszám. A kormány 30 000 fő elküldését tervezi - erről bővebben itt olvashat.