"Nem tudják tartani a Széll Kálmán-tervet" - elemzők a jövő évi költségvetésről

A sarokszámok többnyire reálisnak tűnnek, bár a kiigazítás lehetne nagyobb, a költségvetési tartalék stagnáló gazdaság mellett is képes megtartani az államháztartást, az adóemelésre alapozott terv azonban csalódást kelt - így látták a megkérdezett gazdasági elemzők a kormány péntek délutáni bejelentését a költségvetésről. A Széll Kálmán-terv arányai felborultak, kiadáscsökkentés helyett adóemelés felé indult a kormány.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szerint nem a Széll Kálmán-tervben jelzett 550 milliárd forinttal, hanem ennél többel, 750 milliárddal javítják jövőre a költségvetés egyenlegét, illetve 1,5 százalékos növekedéssel és 4,2 százalékos inflációval számolnak. Az egyenlegjavító lépések közt van áfaemelés, járulékemelés, cégautóadó-emelés, illetve a személyijövedelemadó-rendszer egykulcsossá tételének befejezése 2012-ben.

A 750 milliárd forintos egyenlegjavításból 300 milliárd forint kiadáscsökkentés és 450 milliárd forint bevételnövelés, vagyis a Széll Kálmán-terv arányai, ahol 90 milliárd forint adóbevétellel és 460 milliárd forint kiadáscsökkentéssel számoltak, felborultak. A költségvetésben azonban az eddigi legmagasabb, 300 milliárd forintos tartalékot képezték a világgazdasági hatások kiszűrésére.

Fordulnak az arányok

"Nem tudják tartani a Széll Kálmán-tervet" - szűrte le a bejelentésből Németh Dávid, az ING makrogazdasági elemzője. Szerinte az ismertetett program az adóemelés felé mozdítja el a költségvetési egyenleg javítását. A 750 milliárd forintos korrigálást "kicsit szűknek" nevezte, számításai szerint 800-900 milliárdra lenne szükség a tervezett hiánycél eléréséhez, ugyanakkor hozzátette, hogy "nincs messze a valóságtól" a bejelentett terv. A 300 milliárd forintos tartalék szerinte stagnáló gazdaságnál is elég lehet.

Az áfaemelés miatt a fogyasztás nem fog nagy mértékben visszaesni szerinte, de növekedni sem fog. Ehhez ráadásul hozzájárulhatnak a bérezési változások is. A szuperbruttó és az adójóváírás előrehozott kivezetése (eredetileg 2013-ra jött volna létre a teljesen egységes adókulcs) "elég nagy sokk lesz" Németh Dávid szerint. A minimálbéresek adómentessége eddig az adójóváírásnak köszönhetően valósult meg, a kivezetéssel azonban 12 100 forinttól esnek el azok, akiknek jár a kedvezmény, s ezt csak részben kompenzálja majd, hogy az adót nem az összjövedelem 1,27-szerese után kell majd fizetni (ez a szuperbruttó). A bérek csökkenését a kormány idén kvázi-kötelező kompenzációval ellensúlyozta (a cégek elesnek az állami támogatásoktól, ha nem emelik a fizetéseket), Németh Dávid szerint azonban nagy elbocsátásokhoz vezetne, ha újra előírnák a cégeknek alkalmazottaik kárpótlását.

Rosszabbul jár, aki kevesebbet keres

Romhányi Balázs a Költségvetési Felelősség Intézet Budapest vezetője szerint, hogy a bejelentett intézkedések az alacsony keresetűeket sújtják leginkább, mert az ő keresetükből visz el arányosan többet a fogyasztás. A járulékalap szélesítése véleménye szerint nem piacbarát, hiszen egyértelműen az élőmunka költségeit növeli, és ez is az alacsony jövedelműekre lehet a legnagyobb hatással, az ő foglalkoztatásukat sújtja a leginkább.

A közszférában a fizetések befagyasztása is ronthat a jövedelmi viszonyokon a felpörgő infláció miatt. A kormány a sarokszámok között 4,2 százalékos árszínvonal-emelkedéssel számolt, vagyis a bérek változatlansága mellett a boltokban elköltött pénz az eddig vártnál kevesebbet fog érni. Az infláció felpörgetésével így az állam némileg megtakarít, a kissé magasabb inflációs pálya "azért nem elinflálás" - vélte Németh Dávid. Magyarázata szerint az infláció bevetése 10-15 százalékos drágulási ütemnél hatásos, most pedig erről nincs szó.

Jó ötlet

Barcza György, a K&H Bank elemzője szerint csalódást keltő, hogy a bevételek növelésére koncentráló lépéseket tervez a kormány, ugyanakkor a bemutatott sarokszámok alapján tarthatónak látta a költségvetést. Az elemző szerint a "legkisebb rosszra" törekedett a kormány, amikor az áfaemelés mellett döntött, ugyanakkor szerinte nehéz előre kiszámítani, hogy mennyire fog megjelenni az árakban az adóemelés hatása. Elmondása szerint 2009-ben az 5 százalékpontos áfaemelés 90 százalékban érvényesült az árakban, de a mostani 2 százalékpontos emelés nem biztos, hogy ekkora mértékben átgyűrűzik, "nagyobb mértékben tűnhet el a kereskedelemben".

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője az MTI-nek azt mondta, a kiigazítási szükségletnek csupán a háromnegyedét fedi le a kormány, annak legalább 1000 milliárd forintnyinak kellett volna lennie. Az elemző a gazdaság visszaesésére számít jövőre, nem kis mértékű növekedésére. Szerinte az áfa- és járulékemelés jó ötlet, mert könnyen beszedhető forrás, az adójóváírás és a szuperbruttó kivezetése azonban foglalkoztatási szempontból negatív lépés.