TNS: Kétszer annyian akarnának végtörleszteni, mint ahányan képesek lesznek rá

Bár a jelzálogalapú devizahitelek tulajdonosai 36 százalékának állna szándékában a végtörlesztés, valójában legfeljebb 19 százalékuk lehet képes erre - ezt az eredményt hozta a TNS Hoffmann piackutató cég szeptember 14-18. között végzett kutatása. A végtörlesztők száma így a legnagyobb valószínűséggel 150 ezer körül alakul majd, de legfeljebb 185 ezren lehetnek a végtörlesztők. Ők azok, akik rendelkeznek elegendő saját vagy családi megtakarítással, vagy hitelképesek. A végtörlesztés miatt a bankoknál keletkező azonnali árfolyamveszteség ezek alapján 175 milliárd forint lehet - áll a TNS Hoffmann elemzésében.

Azok a devizahitelesek, akik reálisan képesek lesznek a végtörlesztésre, zömmel (51 százalékuk) saját vagy családi megtakarításaikat mozgósítják majd, 40 százalékuk azt tervezi, hogy forinthitelből finanszírozza a végtörlesztést, míg a fennmaradó 9 százalék egyelőre bizonytalan - olvasható a TNS Hoffmann piackutató cég által készített elemzés eredményeit ismertető közleményben.

Akik úgy gondolják, biztosan élni kívánnak az előtörlesztés lehetőségével, jellemzően fiatal családok egy kiskorú gyermekkel, ahol a családfő 30 év alatti, túlnyomórészt közép- és felsővezetői beosztásban, vagy tulajdonosként, illetve vállalkozóként keresi a kenyerét.

A végtörlesztéssel biztosan élni kívánók közel fele saját megtakarításból tervezi kiegyenlíteni az átlagosan 3,1 millió forintos tartozását. Közülük 27 százalék a folyószámláján vagy lekötött forintbetétekben lévő megtakarítását használná fel, másik 27 százalék a tartós befektetési számláját törné fel, vagy lakástakarék-pénztárban felgyülemlett megtakarításához nyúlna, míg az ingatlaneladás lehetőségével 13 százalékuk számol.

Ezen hitelfelvevői kör végtörlesztési esélyeit erősíti az is, hogy hitelképesek: ha a saját megtakarítás nem elegendő a tartozás kiegyenlítésére és bankjuktól forinthitelt igényelnének, jövedelmük és a jelenlegi devizahiteleik havi törlesztő-részlete alapján nagy valószínűséggel még az új, szigorúbb folyósítási kritériumok szerint is hitelképesnek bizonyulnának.

A legmagasabb jövedelemmel rendelkezők a legbizonytalanabbak

A döntésükben egyelőre egy kissé bizonytalanok rendelkeznek magasabb jövedelemmel. Bizonytalanságuknak nem a fizetőképességük az oka, hanem az, hogy jellemzően magasabb tőke- és kamattartozást - átlagosan 6,2 millió forintot - kellene végtörleszteniük, s ennek előteremtése érthető módon több bizonytalanságot hordoz - mondja Jüttner Ádám, a TNS Hoffmann stratégiai igazgatója. Az előtörlesztésüket csak valószínűsítők inkább külső forrásokra támaszkodnának: jórészt bankhitelre (44 százalékuk), amit további 16 százalékuk saját, vagy rokoni, baráti kölcsönnel egészítene ki. Ebben a körben a kizárólag saját megtakarításból előtörlesztők aránya csupán 17 százalék.

Azok, akik csak forinthitelből tudják visszafizetni fennálló devizahitelüket, és határozott a végtörlesztési szándékuk, az átlagos tőke- és kamattartozásuk 6,7 millió forint, míg azok, akiknek szándéka bizonytalan, 10 millió forintnyi hitelt kellene felvenniük.

A hitelfelvételt tervezők hitelképessége azonban bizonytalan. A PSZÁF modelljeiből kiindulva, e háztartások jövedelme és jelenlegi hitelük törlesztőrészlete alapján konzervatív becslés szerint is legfeljebb 46 százalékuk, mintegy 93 ezer család bizonyulna hitelképesnek - emelte ki Hegedüs László, a TNS Hoffmann szektorvezető kutatási igazgatója.

A bankok vesztesége természetesen számos tényezőtől függ. Ha a végtörlesztők száma 150 ezer körül alakul, akkor a veszteségszámláló 175 milliárd forint körüli összeget fog mutatni. Ha a végtörlesztők száma eléri a 185 ezret, a bankszektor azonnali árfolyamvesztesége akár 220 milliárd forint is lehet, ami a teljes szektor elmúlt ötévi éves átlagos üzemi eredménye háromnegyedének felel meg - áll a TNS Hoffmann által készített elemzésben.

Az MNB is hasonló számot becsül

A felmérés eredményei nagyjából egybecsengenek a jegybank becslésével. Simor András, az MNB elnöke a kamatdöntést ismertető keddi sajtótájékoztatón azt mondta, hogy valószínűleg a devizahitelesek húsz százaléka fog végtörleszteni, ez 200-240 ezer személyt jelentene az 1,25 millió deviza-lakáshiteles közül. A hitelesek nagy része, hatvan százaléka nem hitelképes, vagy eleve felmondták a szerződését a bankok, a maradék negyven százaléknak pedig csak a fele tudja kihasználni a végtörlesztési lehetőséget, mert a parlament a hétfői szavazásával kemény időbeli korlátot állított fel, és a bankok gyakorlata is tovább szűkíti a végtörlesztésüket forinthitelből részben vagy egészben megoldók körét.

Az ily módon végbemenő végtörlesztés azoknak segít a leginkább, akiknek semmi gondot nem okoz most a törlesztés, és a nehéz helyzetben levő devizahitelesek szorulnak ki a leginkább a lehetőségből, sőt az ő helyzetük még rosszabb lehet a végtörlesztési akcióra is részben visszavezethető forintgyengülés miatt.