Ezermilliárd áfabevétel hiányzik a költségvetésből a NAV elnökhelyettese szerint

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2300 adócsalási ügyben folytat eljárást. A szervezet bűnügyi elnökhelyettese szerint már a komoly adó- és járulékterhek is hozzájárulnak a feketegazdaság elterjedéséhez.

Ezermilliárd forintot meghaladó áfabevétel hiányzik a költségvetésből, a NAV bűnügyi részlege - elkövetési értéken számolva - 170 milliárd forintnyi esetet derített fel - mondta el Sors László, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) bűnügyi elnökhelyettese egy konferencián. Az elnökhelyettes hozzátette: már most megalapították azokat a vállalatokat, amelyekkel holnap fognak áfát csalni. Szerinte a jelenlegi szabályozók, a komoly adó- és járulékterhek önmagukban generálják a feketegazdaságot.

Sors László csütörtökön Hévízen, A feketegazdaság elleni fellépés aktuális feladatai című nemzetközi tudományos konferencián tartott előadásában elmondta: a feketegazdaság mértékét szakértők uniós szinten gazdasági szektoronként 10-20 százalékra teszik. A legfertőzöttebb ágazatok között van a hústermékek kereskedelme, a használt gépjárművek piaca, a gabonafélék és cukor kereskedelme, a távol-keleti termékek, számítástechnikai cikkek kereskedelme. Sors László hangsúlyozta, hogy az áfacsalás mértékére - statisztikai adatok hiányában - nem lehet pontos választ adni. Elmondta ugyanakkor, hogy óriási mértékű jövedékiadó-bevételtől esik el az állam, mert a zöldhatáron tonnaszám ömlik be az országba feketén a cigaretta.

Jelenleg hétezer eljárás van folyamatban a NAV bűnügyi egységénél, ezek közül 2300 ügy adócsalás. Az év első nyolc hónapjában 14,7 milliárd forintot vontak el a bűncselekmények elkövetőitől, miközben a főigazgatóság éves előirányzata 7,8 milliárd forintot tesz ki.

A NAV elnökhelyettese szerint a feketegazdaságot a cégjog területén alkalmazott módosításokkal vissza lehetne szorítani, példaként a preregisztrációs eljárás bevezetését említette. A jelenlegi szabályozás szerint ugyanis bárki pár óra alatt alakíthat céget Magyarországon, kontroll nélkül. A Németországban már működő eljárásról elmondta, hogy a cégbírósági cégbejegyzést a NAV előzetes ellenőrzéséhez kötnék, abból az is kiderülne, hogy az illetőnek volt-e már cége, illetve hány céget "döntött már be". Véleménye szerint jelenleg a vállalkozás szabadságával sokan visszaélnek, és alvócégek százai várnak fiktív számlakibocsátásra.