MNB: Állami segítség nélkül nem indul be a cégek hitelezése

Vágólapra másolva!
A banki hitelezés 2008 vége óta folyamatosan csökken, a fordulathoz állami beavatkozásra lenne szükség, leginkább a  kis- és középvállalkozások számára.
Vágólapra másolva!

Tavaly az 1,2 százalékos gazdasági növekedés a hitelezés növekedése nélkül valósult meg, mivel a vállalati hitelállomány 400-450 milliárd forinttal csökkent - hangzott el a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénteki tájékozatóján, amelyen a vállalati hitelezés alakulását elemezték. Ennyivel kevesebb hitelt kaptak a cégek 2010-ben az előző évhez képest.

Amíg a válság előtti években, 2003-2008 között évi 10-20 százalékkal nőtt a vállalati hitelállomány, addig 2008 utolsó negyedéve óta folyamatosan, 5-10 százalékkal csökken, 2010 végén 5 százalékkal volt alacsonyabb a 2009. év véginél - közölte Nagy Márton, az MNB igazgatója.

Elmondta: amíg korábban a bankok hitelezési hajlandósága - azaz, hogy nem akartak hitelt nyújtani - magyarázta a hitelezés visszaesését, az utóbbi időben a bankok hitelezési képessége a nagyobb korlát. Az utóbbi a bankok romló tőkehelyzetével függ össze.

Bajban a kkv-k

A banki hitelkínálat szűkülése miatt elsősorban a kis- és középvállalati szektor szenved, mivel ennek a szektornak a hitelképességét szűri meg erősen a bankrendszer, ami a szigorúbb forgóeszköz-hitelezésben csapódik le.

Mivel a banki kockázatvállalási hajlandóság nehezen ösztönözhető, ezen csak a kockázatok részleges állami átvállalása segíthet - állapítja meg az MNB tanulmánya.

A cégek nem kapnak, az emberek nem kérnek

A jegybank augusztus végi hitelezési jelentésében arra hívta fel a figyelmet, hogy a vállalati szegmensben a kínálati, a háztartási piacon pedig a keresleti oldal gátolja a hitelbővülést. Ez azt jelenti, hogy a vállalatoknak csak visszafogottan adnak hitelt a bankok, minimális pénzt helyeznek ki a cégeknek, elsősorban folyószámlahiteleket és működési hiteleket adnak.

A háztartások esetében pedig nagyon kevés az igénylés, ezért nem bővül a piac. A hitelezési felmérés szerint a bankok arra számítanak, hogy az év hátralévő részében a fedezetlen hiteleknél (áruhitel, személyi kölcsön) várható némi élénkülés a háztartási piacon.