Bizonytalan a MÁV és a BKV adósságainak átvállalása

Augusztusban kormányrendeletet hozott a kabinet, hogy legfeljebb 378 milliárd forintnyi adósságot vállalna át a közlekedési cégektől, és 200 milliárd forintot fordítana PPP-szerződések kiváltására. Most a döntést felülvizsgálja a kormány. Az államadósság-problémák és a szerződések újratárgyalásának csúszása lehet az ok.

A kormány felülvizsgálja korábbi döntését a MÁV és a BKV adósságának átvállalása ügyében - jelezte a csütörtöki online költségvetési sajtótájékoztatón Banai Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára. Elmondásából kiderült az is, hogy ugyancsak felülvizsgálati szakaszban van a PPP-szerződések felbontásának kérdése is.(A PPP a public-private-partnership rövidítése, az állam és magáncégek együttműködésében létrejött beruházásokat jelenti.)

Másfél hónapja még rendeletet is alkottak

A kormány már a március elején bejelentett Széll Kálmán-tervben jelezte, átszervezi a közösségi közlekedést, hatékonyabbá teszi a vasúttársaság működését, ezért cserében pedig átvállalhat adósságot a MÁV-tól. Az április közepén nyilvánosságra hozott konvergenciaprogram már konkrét összeget is megjelölt: a MÁV-tól 300 milliárd forintot kíván átvállalni az állam, és a BKV 78 milliárd forintnyi adósságával is így tesz.

Augusztus elején erről a kormány rendeletet is hozott. A rendeletben már az összegek felső határként vannak említve, azzal, hogy a nemzeti fejlesztési miniszternek és a nemzetgazdasági miniszternek kell meghatároznia, hogyan és milyen ütemben vállalják át a MÁV-csoport és a BKV Zrt. adósságát, az átvállalás összege azonban nem haladhatja meg a vasúttársaság esetében a 300, a BKV esetében pedig a 78 milliárd forintot.

A csütörtöki sajtótájékoztatón Banai Péter nem említett összeget, csak azt, hogy a ténylegesen átvállalás alá eső adósság összege kisebb is lehet a kormányrendeletben foglaltaknál. Az [origo] megkereste az NGM-et, azt tudakolva, hogy az is elképzelhető-e, hogy egy fillér adósságot sem vállal át az állam, illetve azt, hogy az adósságátvállalás egyik feltételének tekintett hatékonyságjavítási programot érinti-e a korábbi döntés felülvizsgálata. A tárca válaszára várunk.

Ugyanez a helyzet a PPP-szerződések esetében. A kormány a konvergenciaprogramban jelezte, hogy 200 milliárd forint értékben állami tulajdonba vennének korábban a magánszektor és az állami szféra együttműködésével felépült ingatlanokat, felbontanák a hosszú távú PPP-szerződéseket, de most ezek is felülvizsgálat alatt vannak. Banai elismerte, hogy a PPP-projektek ügye is felülvizsgálat alatt van.

Csúszásban lehet a PPP-s szerződések újratárgyalása

A helyettes államtitkár a világgazdasági folyamatokkal és azok magyarországi hatásával indokolta a kormánydöntés felülvizsgálatát. A konkrét indok nem derült ki a tájékoztatón.

Elképzelhető, hogy a MÁV és BKV adósságának átvállalása azért lehet kisebb összegű, esetleg azért maradhat el, mert az adósságátvállalással - akár a GDP 2 százalékával - megemelkedne a most a GDP 77 százalékára rúgó államadósság. Ez korábban is ismert volt a kormány előtt, az utóbbi hetekben azonban a forint jelentősen gyengült az euróhoz képest, az államadósság GDP-hez viszonyított arányát pedig a forintgyengülés pár százalékponttal megdobja, mert az államadóság közel fele devizában, jelentős része euróban van.

Így veszélybe kerülhet kormány az a célja, amit a miniszterelnök maga is többször hangsúlyozott hogy év végére 73 százalékra szorítsa le az államadósságot - ezt a kockázatot tudná úgy mérsékelni a kormány, ha az adósságátvállalást kihagyná, vagy kisebb összegben hajtaná végre az adósságátvállalást. Az adósság államhoz való átkerülése nélkül is ugyanúgy tudna működni a vasúttársaság és a BKV, a különbség csupán annyi lenne, hogy az adósságtörlesztést nem közvetlenül az állam fizetné, hanem az adósságtörlesztésre szükséges pénzt odaadná a két társaságnak.

A PPP-szerződések felmondásában való visszatáncolásban ugyanennek is lehetett szerepe, de az is lehet, hogy egyszerűen nem sikerült befejezni a szükséges tárgyalásokat. A szerződések újratárgyalása csúszásban lehet, erre utal a Magyar Nemzeti Bank csütörtökön közzétett tanulmánya. A jegybank szakértői azt írják, hogy "a folyamat időigényére való tekintettel megvalósíthatósági kockázatot látunk a PPP-szerződések tervezett kiváltása körül". Az NGM-et és a PPP-ügyeket koordináló Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot is megkerestük, hogy mondják el, a korábbi ütemtervhez képest van-e csúszás a PPP-szerződések kiváltása terén.