Drágább buszbérletet és vonatjegyeket hozhat az új költségvetés

2011.10.05. 16:36

A kormány negyedével kevesebb támogatást akar adni a távolsági közlekedési cégeknek a kedvezményesen utazók után, derül ki az [origo] birtokába került törvénytervezetből. Nem valószínű, hogy a veszteséges cégek lenyelik a különbözetet, így a jegyek és a bérletek drágulhatnak januártól. Diákok, nyugdíjasok, álláskeresők, fogyatékosok is többet fizethetnek a közlekedésért.

Egy budapesti egyetemen tanuló zalaegerszegi diák most 1820 forintos másodosztályú vonatjeggyel utazhat a fővárosba. Jövőre ugyanezt a jegyet várhatóan 2085 forintért tudja majd megvenni - ezt eredményezheti a távolsági utazásokra vonatkozó kedvezményrendszer kormány által tervezett átszabása, amelyet az [origo] birtokába került törvényjavaslat tartalmaz.

Ahogyan azt korábban az [origo] megírta, a 2012. évi költségvetési tervezet azzal számol, hogy az utazási kedvezmények után a közlekedési cégeket megillető állami támogatásra, az úgynevezett fogyasztói árkiegészítésre az állam az idei 109 milliárd forinttal szemben 93 milliárd forintot szán. A költségvetést megalapozó törvények módosításáról szóló, az [origo]-hoz került, de egyelőre nem nyilvános, hamarosan a parlamentnek benyújtandó salátatörvény-tervezetből kiderül, hogyan éri el ezt a megtakarítást a kormány.  

Drágul a jegy, bérlet vasúton és buszon egyaránt

A kormány a fogyasztói árkiegészítés tételeit negyedével akarja mérsékelni. A fenti példában szereplő, 220 kilométer vonatutat megtevő diák után az állam most öt kilométerenként 24 forintnyi (azaz a teljes útra 1056 forintnyi) támogatást nyújt például a MÁV-Start számára, jövőre csak 18 forintot fog. Egy Szegedről a fővárosba vonatozó diák most 1680 forintot kell hogy fizessen a jegyért, jövőre 230 forinttal drágábban, 1910 forintért veheti meg ugyanezt, ha a MÁV-Start nem nyeli le a veszteség egy részét. Márpedig arra kevés az esély, hogy a jelentős állami támogatás mellett is több tízmilliárd forintos veszteséget termelő vasúttársaság lenyelje a fogyasztói árkiegészítés visszavételéből származó forráskiesést.

A diákok 50 százalékos kedvezményes jeggyel utazhatnak, ugyanilyen kedvezményre jogosultak a 65. életévüket még be nem töltött nyugdíjasok évi 16 utazás erejéig. A fogyasztói árkiegészítés negyedével csökkentése nemcsak őket, hanem a 90 százalékos kedvezményű jegyet vásárlókat is érinteni fogja. Így például egy olyan álláskereső, aki államilag támogatott képzésben vesz részt lakhelyétől 40 kilométerre, 105 forinttal kell hogy többet fizessen jövőre az utazásért. (Egy Monorról Budapestre bejáró, képzésben részt vevő munkanélküli most 75 forintot fizet a vonatjegyért, vagyis a jegye ára több mint duplájára emelkedne.) Többek között a vakok, süketek, sajátos nevelési igényű gyereket kísérő személyek is 90 százalékos kedvezményű jegyre jogosultak, így őket is érinti a változás.

A kedvezmények után a közlekedési cégeknek adott állami támogatás mérséklése a bérletek árában is meg fog mutatkozni. A diákok vasúti és távolságiautóbusz-bérletei most a 90 százalékos kedvezményes körbe tartoznak. Egy tíz kilométeres buszbérlet után most az állam 5544 forint támogatást ad a Volán-társaságnak, jövőre azonban csak 4158 forintot, így a bérlet ára vélhetően a kettő különbözetével, 1386 forinttal fog emelkedni.

A kedvezményekre jogosultaknak azonban csak akkor tudják a közlekedési társaságok továbbítani a költségeket, ha a kormány módosítja az utazási kedvezmények rendszerét is. Így érhető el az, hogy ne kelljen lenyelni a közlekedési cégeknek az utazók utáni állami támogatás csökkentését, hanem azt az utazók számára magasabb jegyárakkal ellensúlyozhassák. Erre utal az is, hogy a kormány a március elején ismertetett Széll Kálmán-tervben és az április közepén nyilvánosságra hozott konvergenciaprogramban (pdf-formátum, 49. számozott oldal) is az utazási kedvezmények (a 65 év felettiek kedvezményei kivételével) szűkítését említette célként, és azóta is több ízben hangzott el ilyen kormányzati nyilatkozat.

Ezért változhatnak az utazási kedvezmények

Egy példán érzékeltetjük, miért valószínű, hogy a kedvezménnyel utazók számára a fizetendő ár emelkedni fog jövőre. Egy utazás után a vonattársaság 100 forint bevételhez jut, ebből az 50 százalékos kedvezménnyel utazó diák 50 forintot fizet, és 50 forintot tesz ehhez az állam fogyasztói árkiegészítés jogcímen. Jövőre már csak 38,5 forint fogyasztói árkiegészítést ad az állam (az 50 forint mostani árkiegészítést negyedével csökkentve jön ki a 38,5 forint). A vonattársaság bevétele így 88,5 forint lenne. Ezt vélhetően nem engedheti meg magának a vonattársaság - amely már most is sok tízmilliárd forintos veszteséget termel -, ezért a bevételét úgy tudja 100 forinton stabilizálni, ha a kedvezményes jeggyel utazó által zsebből fizetendő árat a mostani 50-ről 62,5 forintra emeli. Ez csak úgy történhet meg, ha az állam jövőre nem 50 százalékban állapítja meg a kedvezmény mértékét a diákok számára, hanem például 38,5 százalékban.



KAPCSOLÓDÓ CIKK