Tűzfallal védené a görög járványtól Európát Merkel és Sarkozy

Az európai bankok megerősítéséről győzködi egymást Németország és Franciaország, a tét azonban sokkal inkább az lehet, hogyan készüljenek fel Görögország egyre elkerülhetetlenebb csődjére. A tárgyalások nehezen haladnak, az Európai Unió vezetőinek találkozóját egy héttel el is halasztották.

"Csak néhány hetük maradt az eurózóna vezetőinek arra, hogy elkerüljék a gazdasági katasztrófát" - mondta David Cameron brit miniszterelnök a Financial Times üzleti napilapnak adott, az újság hétfői számában megjelent interjúban. "A világgazdaság helyzete nagyon ingatag, és az euróövezet alighanem minden más tényezőnél nagyobb mértékben járul hozzá a bizonytalansághoz és bizalomhiányhoz - tette hozzá. Szavai feltűnést keltettek, mert a kormányfő eddig ennél sokkal visszafogottabban beszélt az eurókrízisről.

Cameron az említett interjúban szembeszökő nyíltsággal figyelmeztette Merkelt és Sarkozyt, hogy ideje mielőbb cselekedni a valutaövezet működőképességének megőrzése érdekében. Szerinte ehhez olyan intézkedések is szükségesek - például az EFSF néven ismert európai stabilitási alap kibővítése -, amelyektől eddig a németek mereven elzárkóztak. Emellett "hiteles banki stressztesztek" elvégzését is sürgette az interjúban. Ezzel vélhetően arra utalt, hogy noha az Európai Bizottság által a nyáron elvégzett teszt azt mutatta, a francia bankok nincsenek a veszélyeztetettek között, jelentős görög kitettségük miatt most éppen ezek vannak a legnagyobb bajban. A stressztesztek szorgalmazása Cameron részéről indirekt elismerése annak, hogy Görögország valószínűleg nem tudja visszafizetni adósságait - mutatott rá a Financial Times internetes oldalán megjelent kommentár.

A Forexlive nevű devizapiaci szakportál szintén hétfőn idézte a Market News International (MNI) gazdasági hírügynökség értesülését, mely szerint az év végéig számos európai bankot fel kell tőkésítésíteni, a helyzet ugyanis "egyre komolyabb". A frankfurti tőzsdét birtokló Deutsche Börse tulajdonában álló MNI egy meg nem nevezett, az Európai Központi Bankban (ECB) dolgozó forrást idézett, aki szerint néhány pénzintézet államosítására is sor kell, hogy kerüljön.

A német kormányszóvivő egy hétfői nyilatkozata ugyancsak arra utal, hogy a görögök problémáiból eredő válság kritikus pontjához érkezett: Steffen Seibert azt mondta, az európai adósságkrízis "rendkívül nehéz szakaszban" van. Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök ugyanakkor bejelentette, hogy szükségesnek tartják az európai bankok feltőkésítését a még nagyobb baj elkerülése érdekében, és ennek pontos tervét egy hónapon belül nyilvánosságra hozzák. Piaci becslések szerint nagyjából kétszázmilliárd eurós lehet a program.

Megint bankokat mentenek

Nem tudni, a francia és a német félnek sikerült-e már megegyeznie arról, hogy miként történjen a feltőkésítés. A francia politikusok legalább részben az EFSF részvételével képzelik el, míg a németek szerint ehhez a forráshoz csak a legvégső esetben szabadna nyúlni, nehogy túl gyorsan kimerüljön az alap. Az első pénzintézet, amely esetében dönteni kell erről, a múlt héten összeomlás-közeli állapotba került francia-belga bank, a Dexia. A franciák álláspontját az magyarázza, hogy féltik az ország elsőrendű adósminősítését egy esetleges nagyszabású költségvetési tehertől.

Az európai bankok gondja, hogy sokuknak jelentős mennyiségű kockázatosnak tekintett államkötvénye van, ezeken keresztül fertőzheti meg "járványszerűen" Európát a görög csőd. Mivel a kötvények jelenleg a névértékük töredékét érik csak, félő, hogy a bankok hamarosan bizalmatlanná válnak versenytársaikkal szemben - ennek már vannak jelei -, így végül drágán vagy egyáltalán nem kölcsönöznek egymásnak. Egy efféle bankválság a cégek számára létfontosságú vállalati hiteleket is nehezen elérhetővé tené. (Minderről bővebben itt olvashat.)

Tűzfalat húznak

A bankok feltőkésítéséről szóló vita könnyen lehet, hogy valójában egy rendezett görög csőd előkészítéséről szól. "Mindenki tudja, hogy Görögország menthetetlen, eldönteni csupán azt kell az eurózóna vezetőinek, hogy pontosan mikor és hogyan menjen csődbe az ország - ezek azonban nagyon fontos kérdések. A szabályozatlan csődöt az összes érintett el akarja kerülni, hogy ne érje az elkerülhetetlennél nagyobb, újabb megrázkódtatás a piacokat" - mondta az [origo] kérdésére Szabó László, a Concorde Alapkezelő portfóliókezelője. (Arról, hogy a rendezett csőd Magyarországon milyen következményekkel járna, itt olvashat.)

A szakember szerint az időpont szempontjából annak van nagy jelentősége, hogy addigra befejeződjön egy "tűzfal" felépítése a veszélyben lévő országok és pénzügyi intézmények köré. Ez egyaránt jelenti az EFSF felállítását, valamint a rászoruló bankok feltőkésítését. Az előbbi folyamat a befejezéséhez közeledik, már csak néhány országnak kell hozzájárulnia, az utóbbi pedig most indult el, a Dexia belga ágának állami felvásárlása tulajdonképpen az első ilyen lépésnek tekinthető.

De lehet, hogy az sem lesz elég

A Görögország és a veszélyeztetett eurózónatagok - Olaszország, Spanyolország - közé felépítendő "tűzfal" jelentőségéről írt legutóbbi számában az Economist brit hetilap is, de borúlátóbban ítélve meg az esélyeit. Az Economist cikke szerint az ECB pénze nélkül az EFSF sohasem lesz olyan méretű, hogy ezen államok csődveszélye esetén eredményesen léphessen közbe, márpedig a központi bank nem akar az alapnak forrásokat biztosítani, sőt egyelőre a spanyol és olasz államkötvények vásárlásának gyakorlatát sem tervezi felújítani.

"A problémás kitettséggel rendelkező bankok megsegítése - ami ezúttal várhatóan kisebb áldozatot kíván majd, mint a két évvel ezelőtti válság mentőcsomagjai - részben megúszható állami garanciavállalással, részben viszont direkt tőkepótlást kíván. Elképzelhető, hogy mindezt még a legközelebbi görög hitelrészlet kifizetése előtt sikerül elrendezni, vagyis a görög csőd akár már novemberben bekövetkezhet" - mondta Szabó László.

A feltőkésítés nem is rossz üzlet

Ehhez képest nem volt biztató fejlemény, hogy az EU soron következő csúcstalálkozóját október 17-éről 23-ára halasztották, bár Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke ezt azzal indokolta, hogy ennyi idő kell még az "átfogó válságkezelési stratégia kidolgozásához". A Guardian brit napilap válságblogjának információja szerint arról van szó, hogy a két időpont között várhatóan elkészül az EU és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szakértőinek nagyszabású jelentése a hitelekért cserébe vállalt görög reformok állásáról, és a uniós vezetők csak ennek ismeretében akarnak újabb döntéseket hozni.

A feltőkésítés egyébként már középtávon sem feltétlenül rossz üzlet egy állam számára, ha ezt egy elértéktelenedett bankkal teszi, hiszen így viszonylag olcsón szerezhet meghatározó tulajdonrészt (ennek természetesen a részvényesek vesztesége az ára). Miután az intézmény összeszedte magát, akár jelentős haszonnal adhat túl a megszerzett tulajdoni hányadon - erre volt már példa az Egyesült Államokban és a skandináv országokban is. A probléma az, hogy a jelenlegi helyzet nagyban különbözik a 2009-estől: az adóssághelyzetre érzékeny piaci körülmények között az államok nem költhetnek tetszés szerinti összegeket bankmentésre.