A Széll Kálmán tervben beígért százmilliárd forint helyett alig spórol valamit a nyugdíjkiadásokon az állam jövőre, rokkantnyugdíjakra többet költ, mint idén, a hiányt így továbbra is az adóbevételekből kell kipótolni. A rendszer viszont átláthatóbb lesz.

"A nyugdíjasok pénzét, amely az aktívak járulékbefizetéseiből áll össze, csak nyugdíjakra szabad elkölteni; nyugdíj Magyarországon ezentúl csak az a járandóság lehet, amelyet a nyugdíjkorhatárt betöltő munkavállalóknak biztosítunk" - olvasható a Széll Kálmán-tervben az Orbán Viktor és más kormányzati politikusok által azóta is sokszor idézett alapelv, amely a jövő évi költségvetés tervezett számaiban is visszaköszön.

A kormány által szeptember 30-án beterjesztett költségvetési törvényjavaslat szerint a Nyugdíjbiztosítási Alap valóban egyensúlyba kerül: annyi nyugdíjat fizet ki, amennyit nyugdíjjárulékok címén be is szed.

A nullás egyenleg azonban csak az öregségi korhatár felett kifizetett nyugdíjakra vonatkozik, a tágabban értelmezett nyugdíjkasszára már nem. A rokkantnyugdíjak és a korai nyugdíjak kifizetéséhez továbbra is mintegy 500 milliárd forintnyi adóbevételt kell a kormánynak felhasználnia, éppen annyit, mint amennyit a magán-nyugdíjpénztári rendszer felszámolása előtti években kellett a rendszerbe tenni. A Széll Kálmán-terv még közel 100 milliárd forintos megtakarítással számolt, ám a költségvetésből az látszik, hogy rokkantnyugdíjakra 2012-ben többet költ az állam, mint idén, csak ehhez más szerkezetben biztosítja a forrásokat.

 

Három célra három kasszából

Az átláthatóság szempontjából mindenképpen előrelépést jelent a jövő évi költségvetési tervezet: az állami nyugdíjak és nyugdíjszerű ellátások rendszere jóval logikusabb, mint eddig volt. Mindazokat a nyugdíjakat, amelyeket azok kapnak, akik az öregségi korhatárt már betöltötték, a Nyugdíjbiztosítási Alapból fizetik ki, itt valóban megvalósul a már említett alapelv, hogy nem folyhat ki több pénz, mint amennyi bejön. Jövőre ez a tervek szerint 2,8 ezer milliárd forintnyi járulékbevételt és pontosan ugyanennyi nyugdíjkifizetést jelent. Ebben azok is benne vannak, akik ugyan rokkantnyugdíjasok, de már betöltötték a hivatalos nyugdíjkorhatárt, olyanok viszont nincsenek - egyetlen kivételként a negyvenéves szolgálati idő után nyugdíjba vonuló nőket leszámítva -, akik a hivatalos nyugdíjkorhatárnál korábban vonultak vissza.

Utóbbiak ellátását, vagyis az összes korai - korkedvezményes, korengedményes, szolgálati - nyugdíjat, ha az nem rokkantnyugdíj, egy újonnan elkülönített alap, a Nemzeti Szociálpolitikai Alap fedezi. Ebből a "zsebből" fizetnek továbbá különböző szociális ellátásokat, a családi pótlékot, az anyasági támogatást, a gyest és a gyermeknevelési támogatást is. Az alap összes kiadása a tervek szerint 863 milliárd forint lesz 2012-ben, ebből a korai nyugdíjakra 320,5 milliárd forint mehet el.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]

A korhatár alatti rokkantnyugdíjasok ellátása képezi a harmadik nagy részhalmazt, az ő nyugdíjukat az Egészségbiztosítási Alap finanszírozza. Ez a kassza a jövő évi tervek szerint 1,721 ezer milliárd forintból gazdálkodik és 1,755 ezer milliárd forintot költ. A 34 milliárd forintos hiány annak ellenére keletkezik, hogy az alap a Nyugdíjbiztosítási Alaptól több mint 206 milliárd forintot kap (azért, mert korábban ez az alap fizette a korhatár előtti rokkantnyugdíjasokat), és további 136 milliárd forint állami kiegészítésben is részesül "rokkantsági, rehabilitációs ellátások fedezetére átadott pénzeszköz" címen. Korhatár alatti rokkantnyugdíjakra 284 milliárd forintot szán a jövő évi költségvetés, további 58 milliárd forintot pedig egészségkárosodási járadék formájában tervez kifizetni.
 
Nem nyúlnak a rokkantakhoz

Az Egészségbiztosítási Alap nyugdíjkiadásai, vagyis a korhatár alatti rokkantnyugdíjak összege nem marad el attól, mint amennyit az állam idén ugyanilyen célokra kifizet. Ebben az évben korhatár alatti rokkantnyugdíjakra ugyanis 280 milliárd forint van betervezve, megtakarítás tehát ezen a területen jövőre nem keletkezik. Ez összhangban van az [origo] korábbi értesüléseivel, augusztus utolsó hetében ugyanis azt írtuk, hogy sehol nem tart a rokkantnyugdíjasok beharangozott felülvizsgálata, és ez veszélyezteti a Széll Kálmán-tervben ígért nyugdíjcélú megtakarítás megvalósulását.

Egyedül a nem rokkantsági korai nyugdíjaknál olvasható ki a néhány tízmilliárd forintos megtakarítási szándék a jövő évi büdzséből. A Nemzeti Szociálpolitikai Alap 320,5 milliárdos nyugdíjcélú kiadása közel 80 milliárd forinttal marad el az ilyen jogcímen idén teljesített kifizetésektől, jóllehet ehhez még a korai nyugdíjakat szigorító jogszabályokat is el kell fogadnia a parlamentnek. Szeptember végén egyszer már szerepelt a kabinet ülésén a korhatár előtti nyugdíjról szóló törvénymódosítás, de végül nem döntöttek a kérdésben. Giró-Szász András kedden délután a Magyar Szolidaritási Mozgalom által szervezett útlezárásokkal kapcsolatban tartott sajtótájékoztatón megerősítette, hogy a kormány morális, gazdasági és igazságossági okokkal magyarázza azt, hogy nem változtat a korengedményes, korkedvezményes nyugdíjakkal kapcsolatos álláspontján. "Morális értelemben elfogadhatatlan, hogy életerős, szakmailag felkészült emberek nyugdíjban részesülnek, miközben a köz érdekében munkát végezhetnének - hangsúlyozta a kormányszóvivő.

A kabinet tehát a jelek szerint kitart a kedvezményes nyugdíjak eltörlése mellett, ám ha sikerül is a nyugdíjszigorításokat átvinni, végső soron az is kevesebb megtakarítást hozhat, mint amennyit a Széll Kálmán terv tartalmaz. Ez nemcsak abból a szempontból negatív fejlemény, hogy a korábbi évekhez hasonló összegű állami pluszbefizetést igényel a nyugdíjrendszer fenntartása, hanem amiatt is, hogy az ország külföldi megítélése szempontjából kedvező, a befektetők pozitív véleményét kivívó Széll Kálmán-terv céljai nem vagy csak részben teljesülnek.