Távhőellátási zavaroktól tartanak az erőművek

2011.10.12. 16:21

Lehetetlenné teszi az új szabályozás a fenntartható működést a kapcsoltan hőt és áramot termelő erőművek számára, ezért a veszteséges erőművek esetleges leállása nyomán ellátási zavarok is lehetnek - állítja az ágazatban érdekelt vállalatokat tömörítő szervezet. Javaslata szerint a lakossági árak emelése nélkül is megoldható a helyzet.

Már idén télen ellátási zavarok lehetnek a távhőszolgáltatásban, ha a kormány nem változtat a hőt és áramot párhuzamosan (kapcsoltan) termelő erőműveket hátrányosan érintő szabályokon - hangzott el a Magyar Kapcsolt Energia Társaság (MKET) szerdai sajtóbeszélgetésén.

A szervezet számításai szerint az érintett vállalatoknak éves szinten 15-20 milliárd forintos veszteséget okoz az október 1-jén hatályba lépett távhőszabályozás, ezért az általuk termelt hőenergia árának gigajoule-onként átlagosan ezerforintos emelésére lenne szükség ahhoz, hogy az erőművek ellehetetlenülése elkerülhető legyen.

Ha ez - valamint a termelési feltételek szigorúságának az MKET által ugyancsak javasolt felülvizsgálata - nem történik meg, több erőmű nagy veszteséggel tud csak működni, a bankok beruházási hiteleket fognak felmondani, a távhőszolgáltatók pedig a kieső erőművi termelés helyett drágán, kazánnal lesznek kénytelenek a szükséges hőt előállítani, ha egyáltalán lesz erre kapacitásuk - mondta a társaság elnöke, Bercsi Gábor.

Október 1-jén három, a távhőszektort és a kapcsolt energiatermelést érintő jogszabály (egy törvény és két miniszteri rendelet) lépett hatályba. A rendeletek egységes díjszerkezeti és támogatási rendszert vezettek be, rögzítve a termelői és lakossági távhőárakat, valamint az erőművek és távhőszolgáltatók számára egyaránt nyereségkorlátot állítva fel.

Irreális árak?

Az MKET szerint az új rendszerrel több baj is van. A legnagyobb, hogy a megállapított árak "szinte egyetlen termelőnél sem fedezik még a költségeket sem", az elérhető támogatás igénybe vétele pedig bonyolult, rengeteg adminisztrációval jár. A rendeleti árhoz vezető számításokat nem hozta nyilvánosságra a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) - jelentette ki az elnök.

További gond, hogy a rendelet nem szabályozza a hődíjon és a teljesítménydíjon felüli szolgáltatások (keringetés, nyomástartás, pótvíz biztosítása) árát, így nem egyértelmű, hogy ezek beleértendők-e a rögzített árakba. Emellett az árak alkalmazásának feltételei sem reálisak: szigorúbbak a vonatkozó uniós direktívában előírtaknál is - állítja az MKET.

A társaság számításai szerint a túl alacsonyan megállapított árak egy nagyobb erőműnél több mint háromszázmillió forintos, egy kisebb, gázmotoros erőmű esetében 24 millió forintos veszteséget okoznak egy év leforgása alatt. A földgáz beszerzési költségén felüli kiadásoknak mindkét esetben csaknem a felét kellene lefaragni a nullszaldós működéshez.

Nem látják, hol lehetne spórolni

Bercsi Gábor szerint a jelenleg adott megtakarítási lehetőségekkel ez nem teljesíthető. A kedvező árú földgázbeszerzés megjelenése néhány százalékkal lenyomta az árakat, és a villamosenergia-értékesítésen belül létrehozott kapcsolt mérlegkör is pozitív fejlemény, de áttörést egyik sem jelent a szakmai szervezet szerint. "A tartalékaikat a nyár folyamán már felélő cégeknek ez kevés a fenntartható működéshez. Nem látszik, hol lehetne annyit lefaragni a költségekből, amennyire szükség volna" - mondta az MKET elnöke.

A társaság szerint nem feltétlenül kellene a lakossági árakat megemelni ahhoz, hogy az erőművek rentábilisan működhessenek. Elegendő lenne jobban elosztani a szerkezetátalakítási támogatási díjból összegyűlő 44 milliárd forintos támogatási keretet, melyből harmincmilliárd jut a távhőszolgáltatóknak, és tízmilliárd tartalékban van. Az ágazat képviselői a jövő héten egyeztetnek az NFM és a Magyar Energia Hivatal (MEH) vezetőivel a javaslataikról.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK