PSZÁF: Sokszor simliskednek a bankok

A Pénzügyi Békéltető Testület segítségével ingyenesen és gyorsan juthat jogorvoslathoz minden ügyfél, akinek panasza van egy pénzügyi intézményre - hangsúlyozta a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének szervezetén belül működő testület elnöke az első száz nap tapasztalatai alapján. A felügyelet fogyasztóvédelmi alelnöke szerint további szigorításokra van szükség a szerződések egyoldalú módosításával kapcsolatban és a meglévő hiteleknél is be kell vezetni a referenciakamat alapú árazást.

Az első száz nap alatt közel 600 kérelmet nyújtottak be működő Pénzügyi Békéltető Testületnek. Ebből 118 panaszt már érdemben lezártak, és az esetek 63 százalékában az ügyfél nyert a pénzügyi intézménnyel szemben - mondta el Nadrai Géza, a testület elnöke az első száz nap eredményeiről tartott sajtótájékoztatón. Nadrai Géza szerint a július eleje óta működő testület megadja az esélyt mindenkinek, hogy ingyenesen gyorsan jogorvoslatot kérjen olyan ügyekben, amelyekben úgy érzi, hogy egy pénzügyi intézmény megkárosította őt. A testület hatékonyságát az elnök szerint az mutatja, hogy átlagosan 39,5 nap alatt oldják meg az ügyeket, azaz jóval a 90+30 napos határidő előtt érdemi döntést hoznak. Az eljárás a fogyasztóknak ingyenes.

A testülethez érkezett kérelmekből eddig 579-et dolgoztak fel. A kérelmek 43 százaléka a bankokat érinti, 32 százaléka a biztosítókat, míg 25 százaléka pénzügyi vállalkozásokat, takarékszövetkezeteket és befektetési szolgáltatókat.

A CIB a renitens

Az elnök szerint nem minden hazai pénzügyi intézmény veti alá magát a békéltető testület határozatának, de néhány nagyobb piaci szereplő úgynevezett "általános alávetést" tett. Ez azt jelenti, hogy a testület megvizsgálja az adott ügyet, hoz egy határozatot, és ezt magára nézve mindkét fél, a fogyasztó és a pénzügyi intézmény is kötelezően elfogadja. Ebbe a körbe tartozik a takarékszövetkezetek egynegyede, az Erste, az UniCredit, az FHB, a MagNet, a KDB, a DRB és a Pannon Bank, egyedi ügyekben pedig gyakran veti alá magát az eljárásnak a Budapest Bank, a Raiffeisen, valamint a Groupama-Garancia és a Generali-Providencia Biztosító. Az OTP, az MKB Bank és a K&H kiváró állásponton vannak, a CIB-ről pedig úgy fogalmazott az elnök, hogy "kezdettől fogva nem együttműködő, de a magatartása picit oldódni látszik".

Ha a szolgáltató nem fogadja el az alávetést, akkor a testület ajánlást hoz, ez segíti az ügyfelet a bírósági eljárásban. A testület jelzésére egyébként a PSZÁF eddig összesen 18 millió forint fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki, mert az adott pénzintézet nem tett eleget a békéltetésből rá háruló kötelezettségének. A legtöbb - öszesen 8 milliós - büntetést eddig a CIB kapta.

Radnai Géza szerint a bankok időnként a banktitokra hivatkozva próbálják megtagadni az együttműködést, de mint fogalmazott, "szokszor simliskednek a bankok", hiszen a banktitkot az ügyfél bármikor feloldhatja.

Szigorítanák az egyoldalú szerződésmódosítást

Balogh László, a PSZÁF fogyasztóvédelemért felelős alelnöke csütörtökön egyébként azt nyilatkozta az MTI-nek, hogy a felügyelet kezdeményezni fogja, hogy az egyoldalú szerződésmódosítás jelzálog alapú hiteleknél már bevezetett szigorítását mindenfajta hiteltípusra kiterjesszék.

"Indokoltnak látjuk, hogy az egyoldalú szerződésmódosítás feltételrendszere mindenfajta hiteltípusnál szigorú legyen, a felügyelet hamarosan megteszi erre vonatkozó javaslatát" - mondta Balogh László, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) fogyasztóvédelemért felelős alelnöke csütörtökön az MTI-nek. A PSZÁF szükségesnek látja azt is, hogy a törvény a jelenleginél több területen hatalmazza fel rendeletalkotási joggal a felügyeletet.

A lakossági hitelek árazása a PSZÁF szerint továbbra sem átlátható, e téren a referenciakamat plusz fix felár irányába kell elindulni - hangsúlyozta Balogh László. Ez szerinte nemcsak az átláthatóságot erősítené, hanem azzal, hogy elismeri a külső körülmények változását, az intézményeket is védené.

Referenciakamat a meglévő szerződésekre is

Arra a kérdésre, hogy mit lehetne tenni a meglévő hitelek árazásának átláthatósága érdekében, kifejtette: ha a jogalkotó úgy dönt, a meglévő hitelszerződéseknél is előírhatná - például a szerződésben rögzített következő kamatperiódusától kezdődően - a konstrukciók kötelező átalakítását referenciakamat-alapúvá.

Ttavaly egész évben 133 millió, az idén szeptember végéig 242 millió forint fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki a felügyelet. Balogh László elmondta: a törvényi bírságlimitek keretein belül a felügyelet a konkrét összeg kiszabásakor például azt is mérlegeli, hogy az intézmény mekkora jogsérelmet, kárt okozott a fogyasztóknak, visszaeső-e, sőt azt is, hogy mekkora a mérlegfőösszege, előző évi nettó árbevétele, hogy - kis cég esetén - a bírság ne lehetetlenítse el a működését.