Megváltoztatja a kormány a nyugdíjemelés módját

Fidesz, nyugdíjrendszer, Csökkentett munkanyugdíj és egységes alapnyugdíj
Vágólapra másolva!
A jövőben bármennyire is jól vagy rosszul megy a gazdaságnak, az öregségi nyugdíjakat az infláció mértékével megegyezően emelnék. Most 3 százalék feletti GDP-növekedés esetén infláció feletti nyugdíjemelést kapnak a nyugellátásra jogosultak.
Vágólapra másolva!

Megváltoztatja a kormány a nyugdíjemelés képletét - ezt is tartalmazza a parlamentnek benyújtott, a 2012-es költségvetést megalapozó salátatörvény-javaslat.

Jelenleg az a szabály, ha a várható gazdasági növekedés 3 százalék alatt lesz a következő évben, akkor a nyugdíjakat év elején a várható inflációval emeli a kormány. Amennyiben azonban a GDP-növekedés 3 százalék felettinek tűnik, akkor - függően a GDP-növekedés mértékétől - a nyugdíjemelésnél figyelembe veszik a gazdasági bővülést is, így a nyugdíjakat az inflációnál nagyobb mértékben emelik év elején. Ennek vetne véget a kormány azzal, hogy kimondaná: az öregségi nyugdíjakat a várható inflációval emelik év elején, függetlenül attól, hogyan teljesít a gazdaság.

Ez azt is jelenti, hogy ha a gazdaság recesszióba zuhanna - amire 2009-ben volt példa legutóbb -, és a munkavállalók reálbére csökkenne, a nyugdíjasok akkor is megőriznék ellátásuk reálértékét. De azt is jelenti, hogy nagy gazdasági növekedés, nagy reálbér-emelkedés esetén sem nőne jobban az öregségi nyugdíj, mint az infláció, vagyis a nyugdíj reálértéke akkor sem változna.

A váltás jövőre nem oszt, nem szoroz. 2012-re ugyanis másfél százalékos GDP-bővüléssel tervezték a költségvetést, és 4,2 százalékos inflációra számít a kormány, így a mai és az új szabály szerint is 4,2 százalékkal fogják emelni a nyugdíjakat.

Visszaveszik a fogyasztói árkiegészítést

A salátatörvény megerősíti az [origo] információját az utazási kedvezmények drasztikus csökkentéséről, pontosabban, a közlekedési cégeknek a kedvezményes jeggyel utazók után járó állami támogatás (fogyasztói árkiegészítés) jelentős, 25 százalékos csökkentéséről. Ettől 16 milliárd forint spórolást remél a kabinet. Ennek hatására vélhetően többet kell fizetni jövőre a jegyekért a kedvezményes jeggyel vagy bérlettel utazóknak a vasúton, a Volán-buszokon és a BKV-járatokon.

Érdekesség, hogy az előzetes tervekkel ellentétben nem tartalmazza viszont a salátatörvény-javaslat a termékdíjak jelentős emelését, ez a pont kimaradt a végső verzióból, pontosabban a termékdíjszabályok nem képezik részét a salátatörvénynek. A termékdíjak átszabásáról valószínűleg külön törvényjavaslat fog rendelkezni, a cél azonban az a költségvetési törvényjavaslat alapján, hogy az idei 21-ről 60 milliárdra nőjön az állam bevétele a termékdíjakból.