Érdektelenségbe fullad az árfolyamrögzítés

Ezernél is kevesebb devizaadós kötött szerződést a kormány által augusztusban indított árfolyamrögzítésre, több bankban legfeljebb napi 1-2 érdeklődővel találkoznak. A kudarc okát abban látják a bankok, hogy a kormány menet közben bevezette a végtörlesztést, újabb mentőcsomagot lebegtet, az adósok pedig belátták, hogy "hülyék lennének" még jobban eladósodni.

"Az árfolyamgát igénybevételére október elejéig 1750 ügyfél jelezte szándékát, és több mint 800-an már szerződést is kötöttek" - nyilatkozta csütörtökön a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) fogyasztóvédelmi alelnöke. Balogh László nem minősítette az otthonvédelmi program augusztusban és szeptemberben intenzív kormányzati reklámkampánnyal is népszerűsített sikerességét, de a számok magukért beszélnek. A két hónapja nyitva álló lehetőség a közel 1 milliós teljes érintett ügyfélkörnek - vagyis annak a 945 ezer embernek, akinek devizaalapú jelzáloghitele van - több mint 99,9 százalékát eddig teljesen hidegen hagyta. Azt persze nem lehet kizárni, hogy az ügyfelek egy része közvetlenül a határidő előtt, december második felében kap észbe és kezdi el az ügyintézést, de a rögzítést választók száma a banki várakozások szerint így is elmarad majd a korábbi becslésektől.

Az árfolyamrögzítésről szóló törvényt június 20-án szavazta meg a parlament, és augusztus 12-én lépett életbe. Ennek révén a devizaalapú lakáshitelesek bő három éven keresztül egy mesterséges árfolyamon törleszthetik kölcsönüket. Az aktuális piaci árfolyamtól teljesen független 180 forintos frank-, 250 forintos euró, és 2 forintos japán jen árfolyam rögzítésével az Orbán-kormány azoknak kívánt segíteni, akik eddig szerződés szerint vagy legfeljebb kis késedelemmel fizették törlesztőrészleteiket, de az árfolyam jelentős gyengülése veszélybe sodorta a fizetőképességüket.

A konstrukció az [origo]-nak nyilatkozó, névtelenséget kérő banki vezetők szerint eleve elhibázott volt, de a menet közben behozott végtörlesztési program, illetve az újabban lebegtetett további adósmentő szándék mondhatni lenullázta az érdeklődést.

Nem számít, hogy gyenge a forint

Ekkora érdektelenségre az [origo] által augusztusban megkérdezet nagybankok egyike sem számított. Akkor 5-30 százalékig szóródtak a becslések, de például Gyuris Dániel, a Bankszövetség alelnöke azt is elképzelhetőnek tartotta, hogy az adósok fele él majd a lehetőséggel, attól függően, hogy az elkövetkező időszakban hogyan alakul a forint árfolyama.

Az első két hónapban az érdeklődés annak ellenére volt jóval alacsonyabb a vártnál, hogy a devizaárfolyamok az adósok szempontjából kifejezetten rosszul alakultak. Az euróval szemben a forint augusztusban 270 és 273 forint között, szeptemberben 273 és 290 forint között, október első két hetében pedig már a 290-300 forintos sávban mozgott. A svájci frank ugyanebben az időszakban ugyan nem erősödött folyamatosan a forinttal szemben, október közepén is 235 és 240 forint között jár, mint augusztus közepén, de a rögzített árfolyamnál ez változatlanul 30 százalékkal rosszabb kurzust jelent.

Eleve elhibázott volt

Augusztusban az első reakciók alapján Barabás Gyula, a Széchenyi Hitelszövetség elnöke úgy fogalmazott, hogy az ügyfelek "félnek az árfolyamrögzítéstől, mint a tűztől", ezért nem jelentkeznek tömegesen a bankfiókokban." Az árfolyamgát eleve rossz konstrukció volt, mert egy átmeneti kiszámíthatóságért cserébe jóval nagyobb jövőbeli bizonytalanságot és egy újabb adósság terhét rakja az adósokra" - kommentálta név nélkül az egyik nagy lakossági bank felsővezetője a program sikertelenségét, hozzátéve, hogy az adósok "hülyék lennének újabb hitellel súlyosbítani a tartozásukat".

A bankár véleménye szerint tehát nem a szeptemberben bevezetett kedvezményes végtörlesztés ütötte ki az árfolyamgátat, hiszen ez a két megoldás elvileg más ügyfélkört céloz meg. Az árfolyamrögzítést azoknak szánták, akik még éppen hogy törlesztgetik a hitelüket, és a forint jelentős gyengülése veszélybe sodorta a fizetőképességüket. A rögzített árfolyamú végtörlesztés pedig csak azoknak igazán jó lehetőség, akiknek jókora felhalmozott megtakarításuk van.

A két kör között persze van némi átfedés azok személyében, akik még hitelképesek és a végtörlesztést egy új forinthitel segítségével tudják csak megoldani, őket érthető módon eltérítette az árfolyamrögzítéstől a később behozott kedvezményes végtörlesztés. "Mostanában mindenki azon töri a fejét, hogy mit tud mozgósítani a végtörlesztéshez, ezért naponta legfeljebb 1-2 ügyfél van, aki az árfolyamgátról érdeklődik" - mondták az [origo]-nak több bank kommunikációs osztályán is.

Időzavarba kerülhetnek

A forinthitelért küzdő ügyfelek azonban két szék közül a pad alá eshetnek, ha későn derül ki számukra, hogy nem jutnak újabb kölcsönhöz. Az árfolyamrögzítés és a végtörlesztés igénylésének is ez év vége a határideje, az új hiteligény banki elbírálása azonban átcsúszhat a jövő évre, elutasítás esetén így az adós lemaradhat az árfolyamrögzítésről is. Főleg úgy, hogy a nagybankok többsége láthatóan nem versenyez a végtörleszteni vágyó ügyfelek kegyeiért, a forinthiteleket most szívesebben nyújtó takarékszövetkezeteknél pedig - ahogy az egyik nagybanki forrásunk fogalmazott - "könnyen eldugulhat a cső" a szokottnál nagyobb tömegek jelentkezése miatt.

Nem segíti az árfolyamgát sikerét az sem, hogy a kormány esetleg újabb mentőcsomaggal áll elő. Emiatt is várakozó állásponton vannak most az adósok - erősítették meg az egyik bankban, és abban reménykednek, hogy legkésőbb januárban újabb, az árfolyamrögzítésnél jobb esélyük lesz tartozásuk enyhítésére.

A végtörlesztésből egyébként azok sincsenek kizárva, akik már korábban igényelték az árfolyamrögzítést. Ebben az esetben az igénybe vett gyűjtőszámlahitelt is végtörleszteniük kell, de a rövid idő miatt az ebből fakadó plusztartozás még elhanyagolható. A Budapest Banknál egyébként úgy tájékoztatták lapunkat, hogy bár nem jellemző, hogy az ügyfelek visszalépnének a már megigényelt árfolyamrögzítéstől a végtörlesztés miatt, volt már erre példa, és az első törlesztésig ezt a Budapest Bank engedélyezi is a számukra. Az Erste Banknál pedig úgy fogalmaztak, hogy ha az ügyfél még nem írta alá a szerződést az árfolyamrögzítésre, akkor visszafordíthatja a folyamatot. Felmerült ilyen igény az Erste Bankban, de elenyésző számban, tették hozzá.

Bankonként durván száz szerződés

Az [origo] megpróbált friss adatokhoz jutni, hogy bankonkénti bontásban bemutassa, a nagy lakossági ügyfélkörrel rendelkező intézményeknél hogyan alakult az első két hónapban az árfolyamgátas szerződéskötések száma. Az MKB Banknál 1000 igénylésről és 300 szerződéskötésről, a CIB-nél szintén 1000 igénylésről és 100 szerződésről, az UniCreditnél 150 igénylésről és 75 szerződésről számoltak be, az Ersténél 400 jóváhagyott kérelem van, a Budapest Banknál pedig közölték, hogy eddig 400 igénylés érkezett, és "folyamatos" a szerződéskötés. Az OTP Bank, a K&H és a Raiffeisen elzárkózott a konkrét számok megadásától.