A magyar emberek jobban tűrik a válságot, mint az európaiak többsége, és ennek a szoktatás az oka - jelentette ki a miniszterelnök a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) szerdai budapesti konferenciáján. Orbán Viktor szerint "az európai politika ma azon gondolkozik, hogy vallja be a csődöt, anélkül, hogy kimondaná  azt". Szerinte van jövője a biztosítási szektornak Magyarországon.

Orbán Viktor a Mabisz tanácskozásán úgy vélte, bár a magyar gazdaság, a biztosítási szektor nehéz helyzetben van, ennek ellenére leszögezhető, ha a magyar gazdaság talpon marad, megerősödik, akkor ebben nagy szerepet fognak játszani a pénzintézetek, a biztosítók. Hozzátette, a talponmaradás után bekövetkező - a kormány reményei szerint - jelentős gazdasági növekedésben is fontos szerep jut majd a biztosítóknak.

A bankellenes hangulat úgy szamárság, ahogy van

"Az adósság megfojtja a gazdaságot és a családokat" - jelentette ki a kormányfő beszédében, aki szerint a korszerű Magyarország története úgy kezdődött, hogy egy pénzügyi ügyekben jártas arisztokrata írt egy könyvet. "A címe az volt, Hitel, ezért az, hogy Magyarországon bankellenes hangulat lenne, az úgy szamárság, ahogy van" - fogalmazott Orbán, hozzátéve, hogy tisztességes hitel nélkül nem működik a gazdaság, ez a mai magyar gazdaság alapfilozófiája is.

A miniszterelnök azonban arról is beszélt, hogy "nem lehet előre elkölteni a pénzt azelőtt, mielőtt megkerestük volna". Szerinte minden eszközzel elejét kell venni a családok további eladósodásának. Ez minden cselekvésünk mozgatórugója, és részeredmények már vannak, az elszántságunk tartós, reméljük, hogy az eredmények is tartósak lesznek - tette hozzá.

Van élet a válság után

"Az Európai Unió összehívta a miniszterelnökök tanácsát erre a hétre, és arra készül, hogy a kontinenst kínzó válságra érdemi választ tudjon adni. A magyar emberek jobban tűrik a válságot, mint az európaiak többsége, és ennek a szoktatás az oka. Amikor egy újabb válság örvénye felé tartunk, akkor vissza tudunk emlékezni, hogy milyen válságokat éltünk már át" - folytatta beszédét a miniszterelnök.

"1990-ben is átéltünk már egy nagyon komoly válságot, akkor másfél millió munkahely szűnt meg, na az válság volt. 1998 őszén pedig összedőlt az orosz gazdaság, 3 évvel később pedig azt lehetett mondani, hogy Magyarország a régió legjobban fejlődő országa. Ehhez képest a mai helyzet kedvezőbb, az aktuális válságban erre is érdemes gondolni" - tette hozzá Orbán Viktor.

A miniszterelnök szerint azonban "előbb-utóbb mindegyik válság véget ér". Az üzletemberek hajlamosak arra, hogy ilyen időkben elveszítsék a türelmüket, sőt vannak, akik örömmel jelentkeznek a vészmadár szerepére is - jelentette ki, majd hozzátette: az tud kijönni jól a válságból, aki nem veszíti el a reményét. "Magyarország legfőbb ellensége ma nem a válság, hanem a reménytelenség. A mi feladatunk nem a riogatás, hanem a cselekvés. Az biztos, hogy lesz élet a válság után, de ez más élet lesz, mint a válság előtt" - jelentette ki.

A miniszterelnök arról is beszélt, hogy "szakítani kell azzal a tévképzettel, hogy munka nélkül is meg lehet élni és spekulációból, fedezetlen hitelekből is lehet gyorsan gyarapodni". Orbán úgy fogalmazott, hogy a munka státuszának olyan mértékű leépülését máshol nem tapasztalta, mint Magyarországon. Szerinte Magyarország már kifelé jön a válságból, mások még befelé mennek. "A 85 százalékos GDP-arányos államadósságból még vissza lehet jönni, csökkenő pályára lehet állni, de aki efölött van, az megoldhatatlan helyzettel szembesül"- tette hozzá.

 

 

"Az európai politika ma azon gondolkozik, hogy hogy vallja be a csődöt, anélkül, hogy kimondaná ezt. Nem mi fogjuk eltolni a felhőket az égről az Európai Unió felett, de jó esély van arra, hogy nem lesz késlekedés, akár már a héten születhetnek megoldások, és ezekhez egy-két megoldási kísérlettel Magyarország is hozzájárulhat" - mondta el az európai válságkezelésről.

A miniszterelnök arról is beszélt, hogy "van olyan helyzet, amikor az alapokig kell leásni, most radikálisan meg kell újítani az unió gazdaságpolitikáját. Közép-Európát a válság után - kellő szerénységgel - Európa növekedési motorjának tekinthetjük majd, érdemes ezért úgy tekinteni ezekre az országokra, mint meghatározó súlyú országok, amelyek kiveszik a részüket a növekedésből - fogalmazott.

Ki kell törni az adósságból

 "A magyar nyilvánosság karakterénél fogva provinciális, látásköre szűk, időhorizontja pedig rövid távú" - jelentette ki Orbán Viktor, aki szerint érdemes kitekinteni és minimum azt a célt kitűzni a kelet-közép-európai régión belül, hogy a legkedvezőbb gazdasági környezetet biztosítsuk 2014-re.

"Szerintem azonban olyan kitörés nincsen, amelyik egyöntetű tapsot váltana ki". "Ki kell hozni az adósságból az országot, a devizaalapú eladósodottságból az önkormányzatokat és a lakosságot is, a költségvetési szigort pedig fenn kell tartani, hogy az adósságot magától is csökkenthessük".

A biztosítóknak nagyobb szerepük lesz

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy "a kormány elismeri és nagyra tartja azt az áldozatot, amelyet a biztosítási szektor tesz a gazdaság talpra állításában. A válságadó formájában hárultak terhek a szektorra, a biztosítási szektor közreműködése nélkül nem lehetett volna rendbe szedni a költségvetést." Nem csak az ágazat súlya miatt értékeli a biztosítókat a kormány, hanem azért is, mert "olyan társadalmi értékeket is képviselnek, ami nagyon hasznos és jótékony hatású a társadalom szövetrendszerének megerősítésében". A biztosítók az öngondoskodás felé terelik az állampolgárokat, az öngondoskodás pedig alapvető polgári erény - jelentette ki Orbán Viktor.

A válság utáni időszakban nagyobb szerepet játszanak a biztosítók a gazdaságban a miniszterelnök várakozása szerint. "A jövőben kétpilléres szisztémában gondolkozunk, olyan rendszerben, amelynek van egy állami lába és egyre erősödő magánlába, ezért fontos, hogy az üzleti biztosítókkal kötött nyugdíj- és egészségbiztosításoknak nagyobb legyen a súlya" - jelentette ki.