Több területen lát problémákat a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a biztosítási szektorban. Szívesen látnák, ha az ügynökök nem egyszerre kapnának nagy összegű jutalékot, ha a díjazásuk átláthatóbb lenne és ha jobban szabályoznák a biztosítóegyesületeket.

Több problémát is lát a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a biztosítási ügynökök munkájának szabályozásában. Banyár József, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) elnöki főtanácsadója a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) szerdai konferenciáján azt mondta: szektoronként széttöredezett és következetlen a közvetítők (ügynökök) szabályozása, miközben ugyanazok a közvetítők dolgoznak a biztosítási, hitel- és más részpiacokon. A regisztráció és a nyilvántartás is különálló, miközben nagyon sok a személyes átfedés, továbbá az oktatási követelmények is indokolatlan mértékben eltérnek.

Banyár szerint a közvetítők díjazásának rendszere sem működik jól Magyarországon, mert a díj nem tükrözi azt, hogy kit képvisel az alkusz vagy az ügynök. A megbízó általi díjazást tartaná jó iránynak a felügyelet, tehát hogy például maga az ügyfél fizessen azért, hogy a közvetítő találjon neki megfelelő biztosítást. A holland modell lenne követendő a PSZÁF elnöki tanácsadója szerint, még akkor is, ha ennek hatására átmenetileg visszaesnének a biztosítási értékesítések, mint ahogy ez Hollandiában is történt.

Nem kellően transzparens a díjazás, és szerzési jutalékként a havi díj többszörösét is kifizetik az ügynököknek a biztosítók - hívta fel a figyelmet Banyár. "Ehelyett jobb lenne a 'csepegtetés', illetve az, ha nem a futamidő legelején kapná meg a jutalékot az ügynök, hanem azt szétterítenék" - mondta el a főtanácsadó, kiemelve ezek fontosságát az életbiztosítások területén.

Az állam fölénye sérülékennyé teszi a nyugdíjrendszert

Nem csak gazdasági válság és euróválság, hanem nyugdíjválság is van Európában - mondta el Harry Smorenberg, a Smorenberg Corporate Consultancy B.V. ügyvezető igazgatója a konferencián. A szakember szerint azok az országok sokkal kevésbé sérülékenyek, amelyekben az állami rendszer, a vállalati nyugdíjpillér és az egyéni megtakarítások egyensúlyban vannak.

Európa-szerte igen komoly problémát jelent a nyugdíjrendszer fenntarthatósága, miután a népesség öregszik, az európaiak tovább élnek, és a rendszer politikai kockázatoktól sem mentes - mondta Harry Smorenberg. A szakember hozzátette, "Magyarországon nem kell bemutatni, hogy mit jelent a politikai kockázat a nyugdíjrendszerben, azt mindenki ismeri".

Smorenberg szerint a demográfiai problémák roppant súlyosak, de nagyon fontos a különböző nyugdíjpillérek kiegyensúlyozása is. Mint fogalmazott, az állami nyugdíjpillérrel az a probléma, hogy egyre nagyobb teher hárul a költségvetésre, a vállalati nyugdíjalapokat az fenyegeti, hogy a cégek kevesebbet tudnak áldozni ilyen célra és akár csődbe is mehetnek, az egyéni nyugdíjmegtakarítások piaca pedig kevésbé transzparens, olykor magas költségekkel működik, és jelentkezhet az alulbiztosítás problémája is. A legtöbb országban több nyugdíjpillér van, és az a szerencsés, ha egyiknek sincs nagy fölénye a többihez képest, hangsúlyozta Smorenberg. Nagy baj, ha nincsenek pillérek, de az is problémás, ha az állami pillér túlságosan dominál, mint például Spanyolországban vagy Németországban. "Azok az országok vannak jobb helyzetben, amelyekben az állami pillér kisebb, ezek kevésbé sérülékenyek" - jegyezte meg a nyugdíjszakértő, aki példaként az Egyesült Királyságot, Hollandiát és Svájcot hozta fel.



Rossz az egyesületek szabályozása

Számos problémát már felismert a felügyelet, például a biztosítóegyesületekkel, a közvetítőkkel (ügynökökkel), az egész életre szóló biztosításokkal és a hagyományos életbiztosítások többlethozamának visszatérítésével kapcsolatban.

A biztosítóegyesületek szabályozása a felügyelet értékelése szerint hiányos, ugyanis magát az intézményt nem is szabályozza a törvény. A biztosítóegyesületekre az egyesülési törvény vonatkozik, de ezt egészen más jellegű szervezetek - például pártok - szabályozására alkották meg. Rosszak a tőkeszabályok, mert például kevesebb a tőkeszükségletük, mint a biztosítótársaságok esetében.

A felügyelet szerint viszont szigorúbb követelmények lennének rájuk indokoltak, mert a tőkebevonási képességük alacsonyabb a biztosítótársaságokénál. Problémát jelent az is, hogy az egyesületek tulajdonosok nélküli intézmények, továbbá hiányzik a részvénytársasággá történő átalakulás lehetősége, a kis egyesületek szabályozása viszont túl merev, itt egyszerűsítésre lenne mód.

Elég egy rossz szó az adótörvényben

A felügyelet az úgynevezett egész életre szól biztosításoknál is problémát lát, ezek egy része ugyanis Banyár szerint csak adóoptimalizáló konstrukció. A főtanácsadó hozzátette, "elég egy rossz szó az adótörvényben, ezt innovatív termékekkel rögtön kihasználják a társaságok".

A hagyományos életbiztosításoknál a többlethozam (a szerződésben eleve garantált minimális évenkénti megtérülés feletti hozam) kifizetésének módján változtatna a felügyelet. Ma a kifizetés évenként történik, ez Banyár szerint visszafogja a biztosítók befektetési teljesítményét. "Mindenki arra törekszik, hogy a hozamok évről évre minél kevésbé ingadozzanak, ahelyett, hogy a teljes tartamra vonatkozóan legyen jó a befektetési teljesítmény" - ismertette a jelenlegi helyzetet a főtanácsadó. Nemzetközileg a magyarországi szisztéma egyébként nem elterjedt, jellemzőbb az úgynevezett "terminal bonus" alkalmazása, amikor a többlethozamot futamidő végén fizetik ki az ügyfeleknek.

A biztosítási törvény módosítása egyébként előkészítés alatt áll, ehhez a PSZÁF is megküldte a javaslatait, amelyekből Banyár szerint többet be is építettek a törvényjavaslatba.

Nem alulbíztosított

Magyarország nem alulbiztosított a felügyelet adatai szerint nemzetközi összevetésben, a biztosítottság nem választható el a GDP nagyságától az elnöki tanácsadó szerint.

Kisbenedek Péter, a Mabisz elnöke arra mutatott rá előadásában, hogy Magyarország biztosítási piaca még a chileinél is fejletlenebb. Banyár József szerint viszont Chilében azért magasabb az életbiztosításidíj-bevétel, mert ott privatizálták a teljes állami nyugdíjrendszert. "Magyarország megfelelően biztosított más országokkal való összevetésben, illeszkedünk a nemzetközi trendhez, és ez az állapot viszonylag stabil volt az elmúlt 10 évben" - jelentette ki a PSZÁF adataira hivatkozva.

A felügyelet ugyanakkor folyamatosan elemzi, hogy Magyarország biztosítási piaca jól van-e szabályozva és hogy a fogyasztók igényei megfelelően ki vannak-e elégítve. Vizsgálják azt is, hogy mekkorák a biztosítási költségek és hogy drágák-e a magyar biztosítások.