"Holnaptól büfé sem lesz" - riport a bezárás előtti Elcoteq-gyárból

2011.10.21. 11:56

Az Elcoteq egykor több mint hétezer főt foglalkoztató pécsi üzemében már csak néhány tucat dolgozó szereli össze az utolsó elektronikai cikkeket. Fűtés nincs, büfé sem nagyon, a kávéautomatákat éjjelre lezárják. A dolgozók a magyar igazgatókat hibáztatják, egyikük szerint amíg finn menedzserek vitték a céget, nem volt gond.

Nagyrészt üresen hagyott parkolóhelyek jelzik a pécsi Elcoteq-gyár előtt, hogy az egykor több mint hétezer embert foglalkoztató üzemben már csak néhány dolgozó gyártja az utolsó elektronikai cikkeket. A finn alapítású, luxemburgi központú elektronikai bérgyártó október 6-án jelentett csődöt, a következő héten pedig a magyarországi leánycég jelentette be, hogy több mint 1500 főt elküld pécsi üzemeiből.

A gyárban még szerelnek össze tévéket, de a munkát már csak néhány tucat ember végzi. Az [origo] helyszínen érdeklődő riporterének szerdán délután a megtartott dolgozók arról számoltak be, hogy teljes a bizonytalanság, hivatalos információkat nem kapnak. Tisztában vannak vele, hogy rövidesen őket is elküldik, addig azonban nem tudnak elkezdeni munkát keresni, mert féltik a végkielégítésüket. Van, aki külföldön dolgozó ismerősénél reménykedik munkában, de nem tud belevágni: "egyelőre nem szabadulok" - mondta egyikük. (Az [origo] a cég menedzsmentjével is kezdeményezett találkozót, de többszöri próbálkozásra sem kaptunk időpontot.)

"Várjuk a végét"

Az esti műszakra érkező dolgozók szinte kivétel nélkül élelmiszert tartalmazó csomagokat hoztak magukkal a gyárba. Az üzemi konyha már nem működik, a "büfé sem nagyon", nincs fűtés, és az öltöző mellett lévő kávéautomatához sem jutnak ki, mert azokat éjjelre lakattal bezárják. Nincs ugyanis pénz elég biztonsági őrre - mondták többen a bejáratnál. Egyikük arra panaszkodott, hogy megszűnt a buszoztatás, ami azért gond, mert a megtartott dolgozók többsége nem pécsi, hanem a környékbeli településekről jár be.

"Várjuk a végét" - mondta egy félve nyilatkozó középkorú férfi, aki szerint csak nemrég derült ki számukra, hogy bezár a pécsi üzem, bár hivatalosan csődöt még nem jelentett. Csak titokban nézelődik új munka után, mert elmondása szerint őket még nem rúgták ki, felmondási papír nélkül pedig nem tud új munkát keresni. Szerinte hirtelen jött a csőd híre, mert bár lehetett hallani arról, hogy a cég elveszíti a Nokiát mint fontos vevőt, ennek nem voltak érzékelhető nyomai.

Fotó: Pályi Zsófia [origo]
"Holnaptól büfé sem lesz"

Nem értett egyet ezzel egy nyugodt hangon beszélő férfi, szerinte évek óta sejthető volt, hogy baj van, lefelé tartott az üzlet. Vesztették el a vevőket, és nem jött új, a visszamaradt áru darabszámából látszott - magyarázta, hogy a futószalag mellett dolgozók számára is érzékelhető volt a hanyatlás. Az Elcoteq 2009-ben stratégiát váltott, és a bérgyártásról a szolgáltatásra helyezte a hangsúlyt. A dolgozó szerint ez nagy visszaesést, jóval kevesebb munkát jelentett, holott az átállás előtt volt, hogy műszakonként több tízezer telefont szereltek össze.

Nem csak a válság okozta a csődöt

Az Elcoteq összeomlásában nagy szerepe volt a válságnak, mivel az vevők elvesztését és a finanszírozás megdrágulását jelentette. A pécsi dolgozó szerint azonban nem igaz, hogy a csőd a válság miatt következett be: "ha más veszi el a vevőket, az nem válság" - magyarázta. Az alapító elnök, Jorma Vanhanen a Figyelőnek 2010-ben elismerte, hogy a cég elveszítette a Blackberryket gyártó RIM-et, amely addig a pécsi gyártás negyedét adta. A Nokia idén év eleje óta folyamatosan mondta vissza a megrendeléseit. Egy alkalmazott szerint korábban is voltak már nehéz helyzetek, és érezhető volt, hogy "kevesebb lett a munka", de nem gondolták, hogy ez a gyár bezárásához vezet majd.

A nyilatkozó Elcoteq-dolgozók mindegyike panaszkodott amiatt, hogy nem kapnak információkat, csak a sajtóból értesülnek a fejleményekről. Egyikük azt mondta, mivel nincs csődvédelem alatt a cég, tartanak attól, hogy a vezetők áron alul értékesítik a meglévő készletet, ezzel is súlyosbítva a pénzügyi helyzetet. Ugyanakkor az összes megkérdezett azt mondta, hogy megkapta a járandóságát, ez alapján tehát a dolgozók nem tudják kezdeményezni a csődeljárást.

"A magyar igazgatók pénzszórásba kezdtek"

Egy 1996 óta az Elcoteqnél dolgozó férfi elsősorban a magyar cégvezetést hibáztatta a kialakult helyzetért. Szerinte igaz, hogy a csúcsot jelentő években több mint 7000 fő dolgozott, de közülük jelentős számban voltak "bújtatott pozícióba ültetett, élősködő irodisták", akik szerinte nem is rendelkeztek a szükséges képesítéssel. Példaként elmondta, hogy négy környezetmérnök dolgozott a cégnél, pedig egy is elég lett volna.

A cég szerinte pénznyelőként működött. Azt mondta, ezért a magyar vezetőket érzi felelősnek, mert amíg finn menedzserek is voltak, nem volt probléma. Viszont amint a magyar igazgatókat felügyelet nélkül hagyták, állítása szerint pénzszórásba kezdtek. Ezt azzal támasztotta alá, hogy a vezetők szerinte aránytalanul sokat kerestek, ez a jutalmazásban is megnyilvánult. "Ha egy vezető javasolt egy újítást, 500 ezer forint jutalmat kapott. Ha egy dolgozó egy hasznosabb újítást javasolt, kapott 100 ezer forintot" - mondta.

Mélyrepülés 2009-től

A finn alapítású, luxemburgi székhelyű Elcoteq október elején jelentette be, hogy csődvédelmet kért, mivel nem tudta fizetni banki hiteleit. A hónap közepén az Elcoteq azt is bejelentette, hogy a pécsi gyártást is leállítja, és elbocsátja dolgozóit. A finnországi leányvállalatok már augusztus végén csődöt jelentettek. A legnagyobb európai elektronikai bérgyártó cég a válsággal kezdte mélyrepülését. A cég adatai szerint 2008-ban még közel 3,5 milliárd eurós árbevételt ért el, egy évvel később ez kevesebb mint a felére, 1,5 milliárdra esett, tavaly pedig 1 milliárd euró bevételt könyvelhetett el a cég. A legnagyobb visszaesés 2009 első és második negyedévében volt, a működési eredmény az első három hónapban több mint 20 százalékkal esett vissza, és a következő negyedévben is 10 százalék fölötti volt a hanyatlás.

Jorma Vanhanen, a céget alapító igazgatótanács-elnök a Figyelőnek még 2010-ben azt nyilatkozta, hogy a válság elején "gyakorlatilag egyetlen éjszaka alatt állt meg a világ". Elmondása szerint gyorsan reagáltak: pár év alatt eladták vagy bezárták a német, az amerikai, a román, az orosz és az egyik kínai üzemüket. A cégvezető akkor úgy fogalmazott, hogy Magyarország kiemelten fontos az Elcoteq számára. Azt is mondta, hogy "határozottan mérlegelik", hogy a cég Magyarországra telepítse központját. A Magyar Export-Import Bank 100 millió eurós hiteléhez folyamodott ugyanis az Elcoteq, a bank azonban csak az exportcélú termelést finanszírozta volna, és feltételül szabta a csődhelyzet elhárítását. Mivel a tőkehelyzete nem rendeződött, a hiteltől is elesett a társaság. Krippl Zoltán, a vállalat pécsi egységének kommunikációs felelőse az MTI szerint azt mondta, a magyarországi leányvállalat a harmadik negyedévben is nyereséget hozott.


Az egyik alkalmazott szerint a Philips több évben is az Elcoteqet választotta a legjobb partnerének, ami számára azt mutatja, hogy "nem a dolgozókkal volt a baj". Úgy tudja, a Nokiánál, az Elcoteq egykori kulcsfontosságú partnerénél jobban megbecsülik a munkatársakat, nekik azonban "majdhogynem szégyen itt dolgozni". Azt mondta, ha ki is rúgják őket, januárig még a felmondási idő miatt állományban lesznek. Jellemző viszont szerinte, hogy bár mindenki tudja, hogy vége van, a vezetők "még fenyegetnek a kirúgással". Két idősebb nő azért nem akart nyilatkozni, nehogy látszódjanak a térfigyelő kamerában, ugyanis abban reménykednek, hogy később "hátha visszaveszik" őket.

A Huawei beruházása ad reményt

Többen is vannak, akik még bíznak benne, hogy valamilyen formában megmarad a gyártás Pécsen. Egy férfi szerint jó lenne, ha valaki átvenné a gyárat, nem számít, ki az. Akár kínaiaknak is dolgozna, ha ők adnak neki munkát. A kínai Huawei a Flextronics elektronikai bérgyártóval közösen Pécsen épít gyárat, ahol a tervek szerint 500 embert tudnának foglalkoztatni, többeket az elcoteqesek közül.

Csizi Péter, pécsi alpolgármester az [origo] megkeresésére azt állította, a Huawei és az önkormányzat megállapodást kötött, ez "majd idővel" 1500-2000 új munkahelyet jelent. Ezzel együtt szerinte Pécs "nincs abban a helyzetben, hogy képes legyen megmenteni egy világcéget". Az alpolgármester azt mondta, több "komoly céggel" állnak tárgyalásban, de a részletekről nem kívánt nyilatkozni.

Fotó: Pályi Zsófia [origo]
"Még fenyegetnek kirúgással" - pedig szinte biztos a gyárbezárás

A tizenöt éve a cégnél dolgozó férfi szerint azonban arról beszélnek egymás közt a dolgozók, hogy a Flextronicsnál nem várnának rájuk kedvező feltételek. Többeket már megkeresték telefonon állásajánlattal, de elmondása szerint balkáni bérek várnák őket. Más, például a zalaegerszegi Flextronics-gyárban való munkához pedig nem kapnának lakhatási támogatást.

A Baranya megyei munkaügyi központ korábban már elindított egy uniós pályázatot a dolgozók átképzésére, amelyet az eredeti 500 fős létszámról 2000 fősre bővítenének. Sikeres pályázat esetén álláskeresési juttatást, képzést tudnak biztosítani, a vállalkozóvá válást segíteni a közel egymilliárdos támogatásból - mondta Janovics László, a hivatal igazgatója. A cégalapítás ötletét a megkérdezett dolgozók megmosolyogták, szerintük napról napra élnek, nem tudnának belevágni egy vállalkozásba. Az átképzés ötletére egy dolgozó azt mondta, hogy ő vállalná, hogy másik ágazatba megy dolgozni, de erről a pályázatról még nem hallott.

Csapdában a szakszervezet

Hevesi András, az Elcoteq szakszervezet képviselője szerint csapdában van a szakszervezet, mert a dolgozók érdekében sürgetni kellene a csődeljárás elkezdését, ugyanakkor a meglévő készleteket magasabb áron lehet eladni, mint ha a csődbiztos keresne vevőt. Az állította, a szakszervezet több pertől eltekintett, hogy ne terhelje tovább a céget.

A gyár állapotát, "mint egy temetőt" festette le szakszervezeti vezető. Amellett, hogy "holnaptól büfé sem lesz", a korábban kirúgottak közül sokan az elbocsátásuk óta sem találnak munkát. Azt mondta, az Elcoteq összeomlása nem csak Pécset és Baranyát érinti, hanem az egész országot.

Fotó: Pályi Zsófia [origo]
Szinte mindenki vitte magával az élelmiszert az éjszakai műszakra

Pesszimistán nyilatkozott a jövőről Hevesi András, aki azt mondta, valószínűleg a meglévő dolgozók a jövő hónapban kapják meg a felmondó levelüket. Felmerült a Videoton mint az egyik telephely bérlője, de Hevesi szerint a székesfehérvári cégnek csak az Elcoteq vevői kellettek volna, a dolgozók nem. A Huawei és a Flextronics új gyára valóban többek számára jelenthet állást, az ígért 500 fős állomány azonban csak jövő év végére épülne fel szerinte. A jelenleg gyártott 7000 tévé összeszerelését a Flextronics zalaegerszegi üzeme veheti át, ami több száz Elcoteq-dolgozó számára jelenthet állást, de elsősorban a mérnökök és a technikusok reménykedhetnek.

Ezt jól jelzi, hogy egy IT-mérnök könnyed stílusban tudott beszélni a gyár csődjéről, neki ugyanis több lehetősége is van, igaz, vélhetően el kell költöznie Pécsről. Szerinte, ha a cégek nem jönnek vissza, akkor "Pécsen vége az életnek".

KAPCSOLÓDÓ CIKK