A Görögországnak hitelező bankoknak a korábban gondoltnál "lényegesen nagyobb" veszteségeket kell elfogadniuk - mondta Jean-Claude Juncker, az Eurogroup elnöke.

Brüsszeli találkozójukon megállapodtak az euróövezeti országok (Eurogroup) pénzügyminiszterei abban, hogy megkérik a Görögországnak hitelező magánbankokat, fogadják el a görög államadósság legalább felének a leírását - közölte egy uniós diplomáciai forrás. Ezentúl ebből az álláspontból kiindulva folytatják a tárgyalásokat a bankszektor képviselőivel. A megbeszéléseknek a tervek szerint legkésőbb a jövő szerdai euróövezeti csúcstalálkozóig eredményre kell vezetniük.

Jean-Claude Juncker, az Eurogroup elnöke szombat reggel maga is megerősítette, hogy abban egyetértettek: a Görögországnak hitelező bankoknak a korábban gondoltnál "lényegesen nagyobb" veszteségeket kell elfogadniuk. Hozzátette, hogy a többletveszteség a hitelek leértékelődésének formáját ölti majd. Az adósságleírás konkrét mértékét azonban sem Juncker, sem más miniszterek nem erősítették meg.

Nemzetközi szakértők péntek este kiszivárogtatott tanulmánya szerint a hitelezőknek 60 százalékos veszteséggel kell számolniuk abban az esetben, ha az euróövezet nem változtat a júliusi kormányfői megállapodáson, amely szerint a Görögországnak nyújtandó újabb többéves hitelcsomag értéke 109 milliárd euró lesz.

Evangelosz Venizelosz görög pénzügyminiszter szombaton mindazonáltal már arról számolt be, hogy a júliusi megegyezésen túlmutató intézkedésekről tárgyaltak. Maria Fekter osztrák pénzügyminiszter jelezte: az EU várhatóan felhatalmaz egy tapasztalt uniós tisztviselőt, tárgyaljon a magánbankokkal, hogy járuljanak hozzá az újabb támogatási csomaghoz.

A pénteken kezdődött és várhatóan csak a jövő szerdai euróövezeti csúccsal véget érő, legmagasabb szintű brüsszeli tárgyalássorozat fő célja, hogy olyan csomag szülessen, amely magában foglalja a nemzetközi pénzügyi válságból való kilábalás programját, tartós garanciát jelez az adósságválság kiszélesedésének elkerülésére és enyhítésére, és mindezek által meg tudja nyugtatni a pénzügyi piacokat. Az EU-csúcsról bővebben ebben a cikkben olvashat.

Tanácskozások egész láncolata

Az euróövezeti pénzügyminiszterek szombaton késő délután újabb tanácskozást tartanak Brüsszelben, hogy konkrétabb formába öntsék az új elképzeléseket Görögország pénzügyi megsegítéséről. Szombat délután és kora este ülésezik az úgynevezett Általános Ügyek Tanácsa, amely - zömmel a külügyminiszterek részvételével - egyfelől előkészíti a vasárnapi EU-csúcsot, másfelől megvitatja azokat az elképzeléseket, amelyek értelmében az euróválság elhárítása, a pénzügyi fegyelem biztosítása végett a jelenleg hatályos uniós alapszerződésen - a Lisszaboni Szerződésen - túlmutató rendelkezéseket is kellene hozni. Az alapszerződés módosításának szükségességét már korábban felvetették, elsősorban a németek.

Az eurómentésnek szentelt, eredetileg október 17-re tervezett EU-csúcs körüli tanácskozások immár valóságos láncolatot alkotnak. Magát az EU-csúcsot október 23-ra, vasárnapra tették át, de azzal, hogy még aznap este külön csúcsértekezletet tartanak az eurózónabeli 17-ek. E két csúcstalálkozó előkészítését a péntek esti, majd szombat délutáni euróövezeti pénzügyminiszteri ülés, a szombati EU-pénzügyminiszteri ülés, valamint az Általános Ügyek Tanácsaként eljáró EU-külügyminiszteri ülés jelenti.

Szerdán azonban az eurózóna csúcsvezetői még egy munkavacsorára összejönnek Brüsszelben, ahol a tervek szerint véglegesítik majd az eurómentő lépéseket. Ezt a találkozót, amelyet a maratoni eszmecsere-sorozat lezárásának szánnak, a tervek szerint kedd este még egy euróövezetbeli pénzügyminiszeri tanácskozás előzi meg. Számos kérdésben ugyanis több tagország kormányának meg van kötve a keze az erőteljes parlamenti kontroll miatt, így vasárnap és szerda között belpolitikai támogatást kell kapnia a brüsszeli egyezkedések eredményeihez.

FT: Görögországnak sokkal több pénzre van szüksége

A görög gazdaság helyzete olyan súlyos mértékben romlott az alig három hónapja kidolgozott 109 milliárd eurós második pénzügyi mentőcsomag összeállítása óta is, hogy Görögország nemzetközi hitelezőinek a csomagban szereplő összegnél most már sokkal többet kellene előteremteniük kisegítő kölcsönökre - írta egy "szigorúan bizalmas" jelentést idézve a szombati Financial Times.

A londoni gazdasági napilap szerint az általa megszerzett jelentésben az áll, hogy az EU-nak és a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) az évtized végéig 252 milliárd eurót kellene találnia Görögország finanszírozására, hacsak nem akarják rendkívüli törlesztési leírásokra kényszeríteni a görög állampapírok befektetőit. Ahhoz, hogy a pénzügyi segélycsomagban szereplő 109 milliárd euró elégséges legyen, a görög államkötvények befektetőinek 60 százalékos veszteséget kellene vállalniuk.