Simor: A magas minimálbér miatt leépítések jöhetnek

2011.10.25. 15:44

A magyar jegybankárok január vége óta nem változtattak a kamatszinten. Simor András jegybankelnök szerint az inflációs cél idén és jövőre jóval a jegybankcél felett alakulhat, de 2013-ban már elérheti azt. Elemzők szerint az európai adósságválság jelenti a legjelentősebb kockázatot Magyarország számára, ha pedig a nemzetközi hangulat tovább romlik, akkor kamatemelésre kerülhet sor.

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa keddi ülésén változatlanul hagyta a jegybanki kamatkondíciókat - közölte a jegybank. Ez azt jelenti, hogy az alapkamat maradt a január vége óta érvényes 6 százalékos szinten. A lépés megfelel az elemzői várakozásoknak, a Reuters hírügynökség múlt heti konszenzusa a változatlan kamatot jelzett előre.

Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a kamatdöntés utáni sajtótájékoztatón közölte, hogy a tanács két javaslatot tárgyalt. "Az egyik javaslat 25 bázispontos kamatemelésre vonatkozott, a másik a kamat tartására, végül a tanács tagjai túlnyomó többséggel döntöttek a változatlan kamat mellett" - tette hozzá Simor. A jegybankelnök közölte, a monetáris tanács megítélése szerint a jelenlegi változékony árfolyamokat eredményező piaci környezet huzamosabb ideig fennmaradhat. "Ezért kiváró monetáris politika indokolt, de a kamatkilásátokról a monetáris tanács nem kíván indíkációt adni" - mondta Simor.

Leépítésekhez vezethet a minimálbéremelés

A jegybankelnök azt is elmondta, hogy különböző költségsokkok - az áfa- és jövedékiadó-, valamint mininmálbér-emelés - miatt az infláció idén és 2012-ben jóval a 3 százalékos jegybanki inflációs cél felett lesz, de a szóban forgó tényezőket ellensúlyozó visszafogott kereslet miatt 2013-ban elérheti azt. "Ha azonban a forintárfolyam a mostani viszonylag gyenge szinten stabilizálódik, akkor további inflációs kockázatokkal kell számolni" - fogalmazott Simor András.

Az MNB elnöke azt is elmondta, hogy a monetáris tanács szerint szeptember óta romlottak a gazdasági kilátások. Közölte, hogy a globális növekedés lassulása visszaveti az exportbővülést, a lakossági fogyasztás részben a magas törlesztőrészletek miatt a vártnál rosszabbul alakul, és a beruházásoknál is gyengülés tapasztalható. A lakossági keresletről Simor azt mondta, a bizonytalan jövedelemkilátások, a törlesztőrészletek magas szintje miatt tartósan alacsony fogyasztási keresletre lehet számítani. Emellett a jövő évben várható költségvetési kiigazítás is csökkenti a keresletet.

Simor András idézve a monetáris tanács közleményét arról is beszélt, hogy a bizonytalan gazdasági környezetben a hitelfeltételek szigorodása és a kedvezőtlenebb konjunkturális kilátások visszafogják a beruházási aktivitást. Hozzátette, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum emelése és ezek továbbgyűrűző hatásai miatt növekedni fog a vállalkozások költsége, ezt pedig várhatóan nem fogják tudni áthárítani a fogyasztókra. Simor szerint emiatt a cégek létszámleépítéssel, a beruházások visszafogásával és egyéb költségek mérséklésével próbálják majd ellensúlyozni ezeket a hatásokat. 

Az adósságválság jelenti a legjelentősebb kockázatot

Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere a kamatdöntéshez fűzött kommentárjában azt írta, a kockázatok továbbra is megmaradtak, azonban a forint gyengülési üteme és az ország kockázati felára mérséklődött, és az állampapírhozamok is lejjebb ereszkedtek.  A szakember a legnagyobb veszélyforrást továbbra is az európai adósságválság kezelésben látja, az elhúzódó feszültségek és az ebből adódó folyamatos kockázatkerülés miatt a hosszú időn át rendkívül népszerű feltörekvő piacok helyzete törékennyé vált.

JP Morgan: "Kissé héjább" volt az MNB 

A devizaalapú hitelek végtörlesztési programjának kifutásáig nem valószínű MNB-kamatcsökkentés, ha azonban a programmal sikerül érdemben csökkenteni a devizaadósság-terhet, az jövőre lehetőséget teremthet a monetáris enyhítésre - vélekedtek a magyar jegybank keddi kamatdöntő ülése utáni kommentárjaikban londoni felzárkózó piaci elemzők, akik szerint azonban rövid távon egyelőre a kamatemelésnek nagyobb az esélye.

    A 6,00 százalékos alapkamatot a többségi várakozásnak megfelelően változatlanul hagyó monetáris tanácsi ülés után a 4cast nevű vezető londoni pénzügyi elemzőcég szakértői az MNB-közleményből és a sajtótájékoztatón elhangzottakból azt olvasták ki, hogy jóllehet a magyar jegybank alapállásában nincsenek jelentősebb változások, az "apró szófordulatok" azonban magasabb inflációs kockázatra és így magasabb kamatpálya kockázatára is utalnak.

    A 4cast elemzői szerint ugyanakkor a magasabb inflációs kockázat egyelőre "csak hangnemváltásra volt elég" a múlt havi, meglehetősen enyhe nyelvezetű közleményhez képest a mostani, "kissé héjább" tónus felé. A ház szerint az MNB monetáris tanácsa még mindig ódzkodik a kamatemeléstől, ám a kamatemelési kockázat továbbra is fennáll, sőt most "marginálisan még magasabb is", mint egy hónappal ezelőtt.

     A JP Morgan bankcsoport londoni felzárkózó piaci elemzőinek kommentárja szerint is "kissé héjább" kijelentések hangzottak el a keddi kamatdöntés utáni sajtótájékoztatón, mint legutóbb, kiemelve az inflációs kockázatokat arra az esetre, ha a forint a jelenlegi "viszonylag gyenge" szinten stabilizálódik. A JP Morgan londoni közgazdászai közölték: továbbra is tartják magukat ahhoz az előrejelzésükhöz, hogy 2012 első félévének végéig nem változik az MNB alapkamata. A ház szerint a rövid távú kockázatok kamatemelés felé hajlanak, de erre csak akkor kerülne sor, ha a forint meredeken gyengülne. 

    Magyarország sebezhetősége a devizaárfolyam-kilengésektől "érdemben mérséklődhet" 2012 közepéig, ha a kormánynak sikerül csökkentenie a devizaalapú hitelállományt egyebek mellett a végtörlesztés lehetővé tételével. Amíg azonban a végtörlesztési program ki nem fut, a helyi bankok megnövekvő devizakereslete nyomást fog gyakorolni a devizatartalékokra és/vagy a forintra, és emiatt az MNB óvakodni fog olyan pénzügypolitikai lépésektől, amelyek gyengíthetik a forintot - jósolták keddi kommentárjukban a JP Morgan londoni elemzői.A ház fenntartotta ugyanakkor azt az alapeseti előrejelzését, hogy 2012 második felében az MNB összesen fél százalékpontnyi kamatcsökkentést hajt végre.



 

"Magyarország ebből a szempontból különösen sérülékeny, hisz a piacon lévő állampapírok közel felét külföldiek birtokolják, és ők további hangulatromlás esetén eladásokba kezdhetnek, ami hirtelen forintgyengülést és ugrásszerű hozamemelkedést eredményezhet. Az ország sérülékenységét fokozza, hogy megvan az esélye leminősítésnek, amivel a besorolásunk befektetési kategória alá kerülne" - véli Bebesy, aki elemzésében azt is hozzáteszi, hogy az adóemelések miatt a gyenge növekedés ellenére emelkedő, a célt jóval meghaladó infláció újabb kockázati tényező lehet.

A jövőben nem kizárt a kamatemelés

Bebesy szerint a feltörekvő piaci jegybankok a negatív piaci hangulat mellett az elmúlt időszakban inkább devizapiaci intervenciókkal próbálták fékezni devizájuk gyengülését. A borús növekedési kilátások miatt, a sok esetben emelkedő infláció ellenére a kamatemelések elmaradtak. Bebesy úgy véli azonban, hogy Magyarország esetében a devizapiaci intervenció lehetősége a rögzített árfolyamon történő végtörlesztés és az elkövetkező év során devizában lejáró nagyarányú államadósság miatt korlátozottabb, így jelentősebb további piaci hangulatromlás esetén az MNB kamatemeléssel gátolhatja meg a forint és az állampapírok árfolyamának esését.

Hasonlóan vélekedett Suppan Gergely, a Takarékbank közgazdásza, aki a jegybanki döntést értékelve közölte, a kormánynak a devizahitelek kedvezményes végtörlesztését biztosító lépése és a nemzetközi környezet miatt jelentősen felerősödtek a stabilitási kockázatok, ezért a   következő egy év során nem számít kamatcsökkentésre. "A kamatemelés pedig elsősorban a kockázatok további erősödése, jelentős forintgyengülés, illetve Magyarország kockázati felárának növekedése esetén lehetséges" - véli Suppan.