Papandreu visszakozott, elmaradhat a görög népszavazás

Egymásnak ellentmondó hírek láttak napvilágot Jeórjiosz Papandreu görög miniszterelnök esetleges lemondásáról csütörtökön délután. A kormányfő távozásának hírére az európai tőzsdeindexek erősödni kezdtek abban bízva, hogy elmarad a decemberre tervezett népszavazás az uniós mentőcsomagról. Egyes hírek szerint Papandreu miniszterelnök marad, de visszakozott, és valószínű, hogy nem tartják meg a népszavazást, sőt az is elképzelhető, hogy átmeneti kormány alakul.

A görög népszavazás által okozott válságról a híreket percről percre ebben a cikkünkben követheti.

Bár a brit BBC csütörtökön délután arról írt, hogy még a csütörtöki napon felajánlja lemondását Jeórjiosz Papandreu, a görög kormányfő valószínűleg marad pozíciójában. A görög kormány csütörtökön rendkívüli ülést tartott, amelyen a BBC szerint négy miniszter is lemondásra szólította föl Papandreut. Köztük volt Evangelosz Venizelosz pénzügyminiszter is, aki korábban közölte, nem támogatja a miniszterelnök népszavazási terveit. A görög állami televízió szerint Papandreu végig kitartott amellett, hogy nem mond le. A Guardian információ szerint olyan hírek szivárogtak ki a görög kormány válságüléséről, hogy Papandreu elfogadta, nem lehet népszavazásra bocsájtani az uniós mentőcsomag kérdését, mert a referendum veszélyeztetheti Görögország jövőjét.

A görög kormánypárt egyik képviselője szerint két komoly lépés is történt a válságtanácskozáson - írja a Guardian. "Papandreu, úgy tűnik, visszalépett a népszavazástól, miközben Antonisz Szamarasz közölte, hogy támogatja az uniós mentőcsomagot". Szamarasz korábban azt mondta, hogy az uniós mentőcsomag csak "még mélyebbre taszítja Görögországot a recesszióba".

A Reuters értesülése szerint harminc görög képviselő, kormánypártiak és ellenzékiek vegyesen, aláírtak egy nyilatkozatot, amelyben nemzeti egységkormány felállítását kérték. Papandreu görög kormányfő a görög közszolgálati tévé szerint beleegyezett egy átmeneti kormány létrehozásába. Az új kormány tagjai szakértők lennének, és addig vezetnék az országot, amíg a Görögországnak szánt mentőcsomagra igent mond az Európai Unió. A tervek szerint ezt követően tartanának választásokat Görögországban.

A népszavazás elmaradásának híre erősítette a piacokat

Az európai piacok ledolgozták korábbi veszteségeiket, a főbb indexek visszapattantak pozitív tartományba a görög népszavazás esetleges elmaradásának hírére. A német DAX 2,9 százalékkal, a francia CAC 40 3,1 százalékkal erősödött. A befektetők annak örülnek, hogy ha elmarad a népszavazás, akkor megszűnik a görög államcsőd egyik fontos bizonytalansági eleme.

Csütörtökön felmerült Papandreu lemondása is.

Korábban Papandreu péntekre bizalmi szavazást kért maga ellen, miközben támogatói száma egyre csökken. Csütörtökön két újabb szocialista képviselő közölte, hogy nem fog a kormány mellett voksolni, így a háromszáz tagú törvényhozásban Papandreu támogatóinak száma százötvenre apadt.

Azt már korábban is tudni lehetett, hogy a görög kormány az összeomlás szélén áll, ugyanis egyre több, már öt kormánytag (köztük a pénzügyminiszter) sem támogatja Papandreu népszavazási tervét az uniós mentőcsomagról. Az eurózóna vezető politikusai korábban kijelentették, hogy addig nem adnak pénzt, amíg a görögök nem döntik el, maradnak-e az eurózónában.

A görög politikát két politikuscsalád uralta az elmúlt évtizedekben. Papandreu nagyapja és édesapja is volt miniszterelnök. A PASZOK-ot a kormányfő édesapja, Andreasz Papandreu alapította. Jeórjiosz Papandreu elődjének, az Új Demokrácia színeiben megválasztott Kosztasz Karamanlisznak pedig a nagybátyja alapította meg a pártot. A legutóbbi, 2009. októberi választáson is ez a két párt szerepelt a legeredményesebben: a PASZOK a szavazatok 44, az Új Demokrácia pedig a 33 százalékát szerezte meg. Mögöttük jelentősen lemaradva a kommunista párt végzett kevesebb mint 8 százalékos támogatottsággal.