Csányi és Orbán titkos tárgyalása is kellett a bankháború végéhez

Az aggódó külföldi befektetők és egy "határozott hangnemben" folytatott beszélgetés Orbán Viktor és Csányi Sándor között - banki források szerint ezek kellettek ahhoz, hogy lezáruljon a pénzintézetek és a kormány között hónapok óta dúló hidegháború. A bankok lázasan dolgoznak a devizahiteles probléma megoldásán, és az első közös találkozó után azt ígérik, bármit is javasolnak a kormánynak, az "csak jobb lehet" a végtörlesztésnél.

Hirtelen és váratlan fordulatnak tűnt az a néhány nappal ezelőtti közös sajtótájékoztató, amelyen Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter - Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség elnöke és Szász Károly, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) elnöke jelenlétében - bejelentette, hogy a kormány nem tesz további egyoldalú lépéseket a devizahitelesek megmentése érdekében, és a megoldást közösen keresi a bankszektorral.

Ehhez hasonló közös kiállásra utoljára május végén, az ötpontos "otthonvédelmi akcióterv" bejelentésekor volt példa, az elmúlt öt hónapban azonban csak mélyült a kormány és a bankok közötti szakadék. Barátságtalan gesztusok, nyilatkozatok és üzenetek révén a két fél viszonya odáig fajult, hogy szeptember végére minden kommunikáció elhalt a miniszterelnök vagy miniszterei és a bankszektor képviselői között. (A hidegháborús állapot kialakulásának állomásairól lásd a keretes írást.)

"Most döbbentek rá, hogy túllőttek a célon"

"Tarthatatlan állapot volt" - kommentálta az [origo]-nak az egyik hazai kereskedelmi bank névtelenséget kérő vezetője, aki szerint "a fiúk most döbbentek rá, hogy túllőttek a célon". Hasonló véleményt fogalmazott meg több más banki vezető is, akik a téma érzékenysége miatt csak azzal a feltétellel beszéltek, ha nem közöljük a nevüket. Szerintük mostanra egy sor jelzést kapott a kabinet Magyarországról és külföldről is arról, hogy a végtörlesztés "nem kóser", hogy drámaian rontja az ország nemzetközi megítélését, és teljesen hazavágja az egyébként is visszafogott hitelezési aktivitást.

"Mindenhol elindult már kismértékben a hitelezés a vállalati szektorban, csak nálunk nem. Sehol nem ugrottak meg ennyire az országkockázati mutatók a régióban, mint Magyarországon. Senkinek a feje fölött nem lebeg úgy a leminősítés veszélye, mint a mi fejünk felett" - sorolta az érveket az egyik nagybank vezetője, aki szerint ezek a kedvezőtlen folyamatok kétségkívül a végtörlesztés veszélyeinek tudhatók be.

"Nem kell semmilyen titkos paktumra gondolni, ezek mind publikus információk, észérvek, amelyek végre elérték a miniszterelnök vagy Matolcsy György ingerküszöbét is" - fogalmazta meg egy másik bankvezető, aki szerint nem azt kell firtatni, hogy miért történt mindez, hanem örülni kell annak, hogy végre van párbeszéd.

Csányi "határozottan" megmondta

Több forrás egymástól függetlenül és egybehangzóan ugyanakkor elmondta azt is, hogy a józan érvek mellett a hangnem változásában legalább akkora szerepe volt egy négyszemközti beszélgetésnek is. Ez néhány nappal a miniszteri-bankszövetségi-felügyeleti sajtótájékoztató előtt zajlott le Orbán Viktor kormányfő és Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója között. A beszélgetés a források tudomása szerint "határozott hangnemben" folyt, ami szerintük azt takarta, hogy az OTP-vezér "határozottan" megmondta a véleményét a bankokkal szembeni ellenséges kormányzati állásfoglalásról, illetve annak szerinte káros és messzemenő következményeiről. Kedden megkerestük a Miniszterelnökséget is a találkozó ügyében, de egyelőre nem kaptunk választ.

Csányi közbenjárása egyébként nem meglepő, hiszen a hazai bankok első számú vezetői közül egyedül ő volt az, aki egyszer már korábban is nyilvánosan vállalta kemény bírálatát a végtörlesztésről. Igaz, Csányi is csak egyszer, a Corvinus Egyetemen tartott szeptember végi előadásában fogalmazott meg igazán éles kritikát, akkor azt mondta, hogy "ha teljesül a kormány szándéka, és legyőzi a bankokat, akkor a magyar kormány legyőzi saját magát". A bankszektor és a gazdaság viszonyáról szólva pedig azt mondta: "tetszik, nem tetszik, ez egy olyan házasság, amiből nem lehet kiszabadulni". Más hazai bankok vezetői arccal és névvel nem vállaltak hasonlóan sarkos véleményt, leginkább a bankszövetségen keresztül írásban tiltakoztak, az Erste és a Raiffeisen esetében pedig az osztrák anyabankok vezetői szólaltak fel többször a végtörlesztéssel szemben.

"Most tényleg kíváncsiak a véleményünkre"

Bár bankvezetői körökből olyan vélekedést is hallottunk, amely szerint a retorikai fordulat nem feltétlenül hoz tartós békét, a források többsége bizakodó. "Most tényleg kíváncsiak a véleményünkre, mert rájöttek, hogy egyedül nem tudják kezelni a problémát, és a bankszektort sem verhetik szét" - fogalmazta meg az egyik bankár, aki benne van abban a körben, amelyik most intenzíven dolgozik a további lehetséges mentőcsomagok lépésein.

A bankszövetség hat bankot jelölt ki (az OTP-t, az Erstét, az FHB-t, a K&H-t, a CIB-et és a Raiffeisent) a devizaadósokat mentő javaslatok kidolgozására, erre a munkára a kormány által egyeztetett módon két hét áll rendelkezésre. Az [origo] információi szerint a munkacsoport (amelynek tagjai között vezérigazgatók és második vonalbeli vezetők is képviseltetik magukat) hétfőn délután ült össze először, és többórás egyeztetésen elkezdte a lehetséges eszközök számbavételét.

A gondolkodás középpontjában a valóban nehéz helyzetben lévő adósok terheinek könnyítése áll (a végtörlesztéssel szembeni egyik kritika az volt, hogy azoknak segít, akiknek amúgy is van pénzük), és olyan módon közelíti a problémát, hogy mást javasolna a kevésbé és mást a nagyon problémás ügyfeleknek. A részletekről azonban egyelőre nem mondtak konkrétumokat a munkacsoport tevékenységét ismerő források, mondván, még csak ötletelés és számolás zajlik. Egyikük hozzátette: "bármit is javasolunk majd, az a végtörlesztésnél csak jobb lehet".

Öt hónapig tartott a hidegháború

A november 3-ai közös sajtótájékoztató előtt utoljára május végén adtak ki közös nyilatkozatot a bankszektor és a kormány képviselői. A kommunikáció közben megakadt, a kormány által kidolgozott kedvezményes végtörlesztési lehetőség szeptemberi bejelentése óta pedig teljesen megszűnt. Az elmúlt hetekben csak üzengetések és barátságtalan gesztusok váltogatták egymást. A bankok előbb jelezték, hogy "neki fognak menni" a végtörlesztésnek, ezt a Bankszövetség később formális alkotmánybírósági beadvány révén meg is tette, a bankok pedig saját eszközeikkel (kamatemeléssel és hitelkiváltó termékeik kivezetésével) fékezni kezdték a végtörlesztést.

A Fidesz és a kormány politikusai válaszul a bankrendszer ellenállásának megtöréséről beszéltek, október elején pedig kartellgyanú miatt vizsgálatot kezdeményeztek a bankok ellen. Orbán Viktor miniszterelnök ugyan egy ízben már békülékenyebb hangot ütött meg, amikor a bankok terhelhetőségének korlátaira hívta fel a figyelmet, de október végén további mentőcsomagok lehetőségét villantotta fel, és ismét arról beszélt, hogy a bankok nem pótolhatatlanok.