Miért látszik egyre sebezhetőbbnek Magyarország?

2011.11.12. 9:02

Magyarország lehet a következő válságország - több elemző is így látja, mert ha tovább nőnek az államkötvények hozamai, akkor nem fogja tudni fizetni hiteleit az állam. Olaszország és Magyarország gazdasági helyzetében több hasonlóság van, de a költségvetési fegyelem és a magasnak számító magyar devizatartalék megvédheti Magyarországot. Ha mégis pánik alakulna ki, hiába van független jegybank Magyarországon, nem sok mozgástere lenne a pénznyomtatásra, mert azzal meg a devizahiteleseket sodorná még nehezebb helyzetbe.

"Magyarország: A következő válság" - ezzel a címmel közöl blogbejegyzést a Wall Street Journal Market Beat nevű blogja. A bejegyzés szerint a csütörtöki sikertelen államkötvény-aukció arra utal, hogy Magyarország lehet a következő Európában, amely nem tudja finanszírozni adósságát. "Aggasztóak a magyarországi fejlemények, az események arra utalnak, hogy az ország egy közeli válság felé halad" - idézi a bejegyzés a Royal Bank of Canada elemzőit.

A bejegyzés egyik érve az, hogy a magyar államkötvények hozama 6,79 százalékot ért el, ezzel megközelítette a tarthatatlannak tartott olasz hozamokat. A tízéves olasz államkötvények hozama múlt hét szerdán ugrott 7,4 százalékra, az olasz kormányfő, Silvio Berlusconi a hét elején jelezte, lemond, amint elfogadják a gazdasági stabilizáló csomagot.

Forrás: Northfoto

Tény, hogy a forint volt Európában a legrosszabbul teljesítő valuta az elmúlt három hónapban a dollárral szemben, az EU-ban pedig a görögöket leszámítva Magyarország esetében nőtt a legnagyobb mértékben a csődkockázatot is jelző mutató, a cds-felár, a mutató alapján pedig Magyarország a világ tíz legkockázatosabb országa közé tartozik. Kérdés, hogy mindez azt jelenti-e, hogy a válság következő áldozata Magyarország lenne.

Rajtunk a sor?

"Mi leszünk a következők" - állította Orbán Gábor, az Aegon Alapkezelő kötvényágazat-vezetője arról, hogy hogyan terjedhet az eurózóna adósságválsága. Szerinte nagyon hasonlít Magyarország Olaszországra - a két ország jól áll a költségvetés hiányának leszorításával, mivel mindkét büdzsé elsődleges többletet mutat, az államadósságuk azonban magas (az olasz 120, a magyar 80 százalék fölötti a GDP-hez viszonyítva), miközben a gazdasági növekedésük beragadt, és szerkezeti reformokra szorul.

A piac bizalma megingott mindkét esetben, mivel kétséges az adósság finanszírozásának fenntarthatósága, a két probléma azonban közel sem azonos. Míg a magyar állam finanszírozási igényét átmenetileg a Nemzetközi Valutaalap hitele ki tudná elégíteni, addig az olasz kötvénypiac mérete ezt nem teszi lehetővé - von hasonlóságot és párhuzamot a közgazdász.

Az alacsony növekedésnek most isszuk meg a levét

Olaszországnak és Magyarországnak az egyik közös, nagy problémája az államadósságból és az alacsony növekedési dinamikából fakad - látja hasonlóan Samu János, a Concorde Értékpapír Zrt. vezető makroelemzője. Szerinte Olaszország - a spanyolokhoz és portugálokhoz hasonlóan - igen nehéz helyzetbe került, amikor a piaci félelem "megtalálta az országot", kételyek ébredtek az állam finanszírozását illetően, de ezt a nehéz helyzetet független, nemzeti jegybank híján nem tudta úgy kezelni, mint például Nagy-Britannia, amely pénznyomtatásba fogott, jelentős állampapír-vásárlóvá lépett elő és így moderált szinten tartotta a kötvényhozamokat.

"Magyarország esete annyiban hasonló, hogy ha viszonylag nyomottak maradnak a magyar állampapír-hozamok, akkor finanszírozható az államadósság, a mostani szintekkel el lehet vergődni. Ha viszont a befektetők megijednek, kockázatvállalási étvágyuk drasztikusan csökken, akkor - hiába van nemzeti jegybankunk - nem biztos, hogy vissza tudná fordítani a folyamatot az állam, mert olyan mértékű a devizaadósságunk - államé és lakosságé, vállalati szektoré egyaránt - hogy a monetáris politika hatástalan maradna" - magyarázza Samu, arra utalva, hogy a pénznyomtatás forintgyengüléssel járna, amit a devizahitelesek tömegei gátolnak .

"Az államadósság fenntarthatóságával függ össze a gyenge gazdasági növekedési potenciál és a most attól is elmaradni látszó gazdasági teljesítmény, amely mindkét országra jellemző" - mutat rá a hasonlóságra a Concorde elemzője. A növekedési gondok szinte egész Európát érintik, mondja Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. Szerinte mindenhol fel kell függeszteni a jóléti államot, mert a szociális juttatások jelenlegi rendszere 75 százalék alatti foglalkoztatottsági szint mellett fenntarthatatlanok. Hozzátette, hogy Olaszország is növekedési gondokkal küzd, és Magyarország is "totál növekedésképtelen".

A sorsunk a külföldi befektetők kezében van

Az elmúlt három évben gyakorlatilag csak a külföldi befektetők finanszírozták a magyar államot, ezért a külföldnek való kitettség nagyon magas, a befektetői hangulat romlás pusztító erejű is lehetne. Samu szerint ez az egyik érv a már említett magas devizaadósságon túl Magyarország sebezhetősége mellett. A külföldi hitelezők könnyebben és gyorsabban szabadulnak a magyar állampapíroktól, mint a magyarok.  A belföldi megtakarításokat Olaszország sokkal jobban be tudja csatornázni az államháztartás finanszírozására, ez pedig egy lényeges különbség a két ország között, mutat rá Suppan.

Olaszországgal szemben Magyarország nem tudhatja maga mögött az IMF-et, a védőernyőt a kormány tavaly nyár óta nem kívánja megtartani, arra hivatkozva, hogy csak így tudja szabadon meghatározni a gazdaságpolitikát.

Van hasonlóság a két gazdaság között

Az olasz és a magyar gazdasági helyezt sokban hasonlít egymásra. A World Economic Forum 2011-12-es versenyképességi kiadványában azt állapította meg, hogy Olaszország és Magyarország hasonló szinten áll a versenyképességben: előbbi összességében a 43. lett a versenyképességi rangsorban, míg Magyarország a 48.

Olaszország gyengének számít a makrogazdasági (92. az országok közt), a munkaerőpiaci (123.), a pénzügyi fejlettségi (97.) és az intézményi fejlettségi (88.) mutatókban, az erőssége az egészségügyi és oktatási (20.), a piac méretét jellemző (9.) mutatókban állt. Az olasznál kevésbé szélsőséges részhelyezéseket elérő Magyarország relatív gyengesége, az olaszhoz hasonlóan a munkaerőpiaci (66.), a pénzpiaci fejlettségi (63.) és az intézményi (73.) mutatókban jelent meg, de gyengén szerepelt az üzleti kultúra kifinomultsága mutatóban, amelyben viszont Olaszország jól szerepelt. Feltűnően rosszul szerepelt mindkét ország az eladósodottsági mutatókban: Magyarország a 124., Olaszország 138. ország volt a felmérésben szereplő 139 közül.



Magyarországnak viszont erős a külső egyensúlyi pozíciója (szeptemberig 5,5 milliárd eurónyi, vagyis 1500 milliárd forintnyi többlet halmozódott fel idén a külkereskedelmi mérlegben), ez a forint gyengülését fékezi.

Viszonylag magas az ország valutatartaléka is, bár csökkentése már veszélyes lenne. Az államháztartási helyzet ugyan nem megnyugtató, de az elmúlt öt évben jelentős megszorításokat hajtott végre az állam, és jövőre is egy tekintélyes, ezermilliárd forintnál is nagyobb kiigazító csomagot vállalt be az Orbán-kormány.

Nem kell nyomban jajveszékelni

Az olasz és magyar eset közötti párhuzam felállítását erőltetettnek érzi Suppan Gergely, igaz szerinte az olasz pánik is indokolatlan. A Takarékbank vezető elemzője ezt azzal indokolta, hogy a következő időszakban viszonylag kevés mennyiségű állampapírt kell megújítaniuk az olaszoknak, miközben a már fennálló adósság átlagos lejárati ideje 7 év fölött van, vagyis hosszúnak tekinthető. Stabilizálja Suppan szerint az olasz állami finanszírozást az is, hogy a kötvények zöme hazai kézben van, az olaszok saját megtakarítása áll mögötte, vagyis kevésbé van kitéve a piac a külföldi pénzügyi ingadozásoknak. Az elemző szerint ráadásul, ha a jelenlegi magas kamatok esetleg tartóssá válnának, évekbe telne, amíg az "átárazódna" a kötvénykibocsátások áraiba, vagyis egy ideig nem kell a drága olasz államfinanszírozástól tartani.

Ahogy Olaszország kötvénykibocsátása a következő hónapokra biztosítottnak látszik, úgy év végéig Magyarország sincs veszélyben az elemző szerint. Az idén hátralevő időszakban többletet kell mutatnia a költségvetésnek, ezért nem kell sok állampapírt kibocsátani, ráadásul idén eddig a tervezettnél több kötvényt dobott piacra az Államadósság Kezelő Központ, így van egy kis tartalék - érvelt Suppan Gergely.