Az euróövezet "köszöni szépen, jól van, szó sincs válságról" - fogalmazott egy keddi konferencián Csaba László közgazdász, aki szerint a gazdasági elemzők borúlátására nincs ok, mindössze arra lehet számítani, hogy a következő időszakban lassulhat a növekedés üteme.

Valószínűleg nem fordul recesszióba a világgazdaság, ha sikerül lokalizálni a görög és az olasz válságot, vagyis sikerül megakadályozni a krízis terjedését. A növekedés üteme viszont ebben az esetben is várhatóan lassul - idézi a Portfolio.hu Csaba László közgazdász, egyetemi tanár a Magyar Tudományos Akadémián tartott keddi előadását.

Csaba László hangsúlyozta, az elérhető adatok mind azt mutatják, hogy a világgazdaság nem tart újabb recesszió felé, holott elemzők szinte egymással versengve festik a borúsabbnál borúsabb jövőképeket. Divatáramlatról lehet szó, amitől jó óvakodni - jegyezte meg. Emlékeztetett arra, sok elemző korábban azt mondta, hogy a 2008 őszén elmélyült válságnak vége, megindult a kilábalás, az utóbbi három-négy hónap fejleményei azonban elbizonytalanítottak és megijesztettek elemzőket, akik így most már recessziót jósolnak.

Úgy vélte, az a legvalószínűbb, hogy a következő időszakban lassul a növekedés üteme. Az euróövezet pedig "köszöni szépen, jól van, nincsen válságban" - fogalmazott Csaba László. Az országok közti kereskedelem erősödik, és a verseny is erősödik, egyebek között "a vendéglők, a szállodák, az egészségügyi szolgáltatások, a biztosítás és a mobilhívások területén, és ez már a gazdasági értékteremtés négyötöde" - hangsúlyozta.

A közös piachoz bevezették a közös pénzt, ami ugyanúgy jó gondolat volt, mint például az Osztrák-Magyar Monarchia vagy az Egyesült Államok esetében. Ugyanakkor a közös pénz nemzetek feletti költségvetési politikát igényel, ezt viszont politikai okokból nem lehet megvalósítani, mert a 2009 decembere óta hatályos lisszaboni szerződés, amely az unió működését szabályozza, a kormányközi jelleget és a nemzeti szuverenitást erősíti.

Közben a körülmények egészen másfajta működésmódot kényszerítettek ki, az Európai Központi Bank például tagállamok kötvényeit vásárolja, amit kifejezetten tiltanak az intézményre vonatkozó szabályok. Ebben az értelemben az Európai Unió és benne az euróövezet persze válságban van, de története során mindig is válságban volt, és a jövőben is válságban lesz, "már ha válság alatt azt értjük, hogy kitűzünk valamit magunk elé, és nem érjük el maradéktalanul" - mondta a kutató.