Mellár: Helyzetbe hozza a válság a magyar mezőgazdaságot

Mellár Tamás közgazdász szerint jól jár a válsággal a magyar mezőgazdaság, mert a világgazdaság átrendeződése véget vet az élelmiszerek hosszú utaztatásának, vagyis a helyi termelés felértékelődik. A termékek eredete közben már a harmadik legfontosabb szemponttá vált a magyar vásárlók szemében.

Az ár és minőség mellett mára harmadik legfontosabb szemponttá nőtte ki magát a magyar vásárlók szemében a termék eredete - hangzott el a Magyar Termék tanúsító védjegyet üzemeltető Magyar Termék Nonprofit Kft. csütörtöki konferenciáján.

2005 és 2009 között 52-ről 68 százalékra emelkedett azoknak a fogyasztóknak az aránya, akik vásárlásaiknál figyelembe veszik az adott áru eredetét, miközben a három éve indult Magyar Termék védjegy mára kategóriájának legismertebb jelölésévé vált - derült ki a Kaposvári Egyetem kutatásából a Gazdaság.hu üzleti hírügynökség szerint.

A konferencián felszólaló Mellár Tamás, a Pécsi Tudományegyetem professzora szerint a válság és a világgazdaság átszerveződése egyszerre felértékeli az élelmiszer termékeket és véget vet azok hosszú utaztatásának.

Ázsia növekvő és fizetőképes kereslete azzal fenyeget, hogy elszívja az élelmiszereket a világ jelenlegi legfejlettebb régiójából, az észak-atlanti térségből, ám ennek a folyamatnak gátat szabhat a fosszilis tüzelőanyag készletek kimerülése, az energia- és az üzemanyag árak emelkedése - mondta. Ilyen körülmények között a várhatóan elhúzódó válságban kulcsfontosságúvá válik a helyi termelés és kereslet összekapcsolása. Ez hozhatja helyzetbe a magyar mezőgazdaságot, amely alacsony feldolgozottságú termékek tőkeintenzív módon történő előállítására szocializálódott, miközben a természeti adottságok és a vidéken rendelkezésre álló munkaerő mozgósítható tartalékként rendelkezésre áll a válság leküzdéséhez.

Mellár Tamás példaként a dán rendszert idézte fel, amelyben az állam finanszírozza a mezőgazdasági és élelmiszeripari szövetkezetek induló beruházásait, és csak akkor hagyja magára azokat, mikor már gazdaságosan üzemelnek. Ezzel a módszerrel a magyarnál kedvezőtlenebb adottságú Dániában 20 milliós sertésállományt tartanak és értékesítenek sikerrel a gazdák.