Ráült a pénzre az állam

2011.11.16. 13:26

Több állami intézémény azt kéri a beszállítóitól, hogy csak jövőre kelljen kifizetnie egyes számlákat. Az intézmények a kormány által előírt takarékoskodási kötelezettségekre hivatkoznak, miközben a Fidesz választási és kormányprogramjában is azt ígérte, hogy az állam gyorsabban fogja kifizetni a beszállítóit, mint korábban. A kormány célja az, hogy megóvja az idei költségvetést, de ezzel a saját dolgát nehezíti meg 2012-ben.

Sajnáljuk, nem fizetünk év végéig, szíves megértését kérjük - lényegében ilyen tartalmú levelet küldött ki az elmúlt hetekben több állami intézmény, állami cég a beszállítóinak az [origo] információi szerint.

Két levél is eljutott a szerkesztőségünkhöz, amely az állam spórolásáról tanúskodik. Az egyikben, amit először az enpenzem.hu közölt, a Budapesti Rendőrfőkapitányság azt írja a neki beszállító vállalkozóval, hogy "az év hátralevő időszakában számláik ellenértékének rendezéséhez további késedelem bekövetkezése várható", a másikban pedig a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat azt hozza partnere tudomására, hogy az NBSZ "a fizetési kötelezettségeit további intézkedésig nem teljesítheti", ez a kifizetési tilalom pedig a beszállítóval kötött "valamennyi szerződés, megrendelés tekintetében is irányadó".

De nemcsak ez a két intézmény hirdetett kifizetési moratóriumot. A beszállítók várakoztatásáról információkkal rendelkező, államháztartási folyamatokra rálátó forrásunk szerint tömegével küldtek ki ilyen tartalmú leveleket az elmúlt hetekben minisztériumok, más központi költségvetési szervek, kórházak és állami cégek.

Az idézett forrás szerint több technikája van annak, miként tartja vissza a kifizetéseket az állami fél. Az egyik, hogy a már kiállított, befogadott számlákat egyszerűen nem fizetik ki. A másik, hogy abban állapodnak meg a nekik beszállító vállalkozóval, hogy a követelt összegnek csak egy kis részét utalják át idén, a többit jövőre. De sok esetben azt beszélik meg a cégekkel, hogy az árut már leszállították ugyan a vállalkozások, vagy ha nem, akkor az történjen meg mielőbb, de azok a számlát idén még ne állítsák ki, csak jövőre. (Közben a kormány egy másik intézkedésével 75 milliárd, főként tavalyi megrendelések kifizetését engedélyezi.)

A szeptemberi szigor mostanra ért be

A BRFK és az NBSZ is egy szeptemberi kormányhatározatra hivatkozik. A kormány 37 milliárd forintos zárolást rendelt el a költségvetési intézményeknél, és maradványtartási kötelezettséget írt elő. Utóbbi azt jelenti, hogy a korábbi évekről megmaradt pénzét nem költheti el, pedig az intézmények ebből szerettek volna költekezni, a felhalmozódott tartozásukat csökkenteni.

A zárolás és a maradványtartási kötelezettség az egyes minisztériumoknak és más költségvetési fejezetgazdáknak (nem a kormány felügyelete alá tartozó intézményre, például a Magyar Tudományos Akadémiára, a bíróságokra, az Állami Számvevőszékre) írja elő, mennyi pénzt fagyasztanak be náluk, illetve mennyi maradványállománnyal kell rendelkezniük év végén. Onnan kezdve már a minisztérium, fejezetgazda hatáskörébe tartozik, hogy miként hozza a számokat, miként szorítja rá a felügyelete alá tartozó intézményeket, hogy azok is fogják meg a pénzt.

A BRFK és az NBSZ is a Belügyminisztériumhoz (BM) tartozik. Megkerestük a BM-et a kifizetések leállításával kapcsolatban, mert a levelek arról tanúskodnak, hogy a felettes szerv utasítására hivatkozva tartják vissza a pénzeket. A tárca azt válaszolta, hogy "a Belügyminisztérium irányítása alá tartozó költségvetési forrásokat felhasználó szervezetek a rendelkezésre álló forrásokat feladatcentrikusan, ütemezve és szabályszerűen használják fel. A hivatkozott levelekben az intézmények arról biztosítják szerződéses partnereiket, hogy a szerződéseikben vállalt kötelezettségeiknek eleget tesznek. A közüzemi számlákat határidőre kifizetik".

Megkerestük a költségvetésért felelős Nemzetgazdasági Minisztériumot (NGM) is, a tárca cikkünk megjelenése után azt válaszolta, hogy "A tárcák részére kormányhatározatban előírt 2011. évi maradványtartási kötelezettség miatt előfordulhat, hogy bizonyos esetekben a számlák kifizetése a jövő év elején teljesül. A maradványtartási kötelezettséget a tárcák egyrészt teljesíthetik úgy is, hogy felülvizsgálják a meglévő kötelezettségvállalásokat, és esetlegesen a szállítóval megegyeznek a fizetés átütemezésében. Másrészt, amennyiben a rendelkezésre álló szabad források terhére történik új kötelezettségvállalás, akkor a tárcáknak az ellenérték kifizetését úgy kell időben ütemezniük, hogy a maradványtartási kötelezettséget ne veszélyeztesse. A kötelezettségek ellenértékét mindkét esetben ki kell fizetniük a tárcáknak, a tartozás mértéke nem növekedhet."

A hiánycél mindenekelőtt

A fizetési kötelezettség teljesítésének megtagadása az idei költségvetési hiánycél betartását célozza. (A BRFK levelében éppen ezzel példálózik, amikor jelzi, hogy "a költségvetési egyensúly megtartása a gazdaság valamennyi szereplőjének közös érdeke.") A számlák kiegyenlítésének jövő évre való áttolásával azonban a saját dolgát nehezíti meg a kormány 2012-ben.

Az intézkedés azt szolgálja, hogy idén az államháztartási deficit a nyugdíjpénztári pénzek bekebelezése és más egyszeri tételek nélkül számolva a GDP 3 százaléka alatt maradjon, ez ugyanis fontos lenne ahhoz, hogy - amint az az Orbán-kormány egyik fő célkitűzése - kikerüljön Magyarország az EU túlzottdeficit-eljárása alól. Az eljárás folytatódása azzal a veszéllyel jár, hogy uniós forrásokat fagyaszthat be Brüsszel.

Ha a számlákat nem állítják ki idén az államnak beszállító cégek, akkor az idei költségvetési egyenleg mesterségesen jobb lesz, de a jövő évi mérleg romlik. Igaz, a 2012-es költségvetési folyamatok mederben tartására még több mint egy éve van a kormánynak, Brüsszel szerint nagy vész nem látszik egyelőre, a hiány a 2,5 százalékos céllal szemben kissé magasabb, 2,8 százalék lehet.

Kipróbált eszköz

A beszállítók kifizetésének húzását-halasztását tavaly év végén és idén év közben is bevetette a kormányzat. Akkor arról számoltunk be, hogy állami intézmények többször fél év vagy még hosszabb idő után egyenlítik ki számláikat. Ez szöges ellentétben áll a választási és a kormányprogrammal, amelyekben a Fidesz a 30 napos fizetési gyakorlat megteremtésére tett ígéretet.

A választási és a kormányprogramban az szerepel: "Magyarországon a körbetartozás nagyobb része az egyik legnagyobb megrendelőtől, az államtól és az önkormányzati szektortól indul ki. Mivel a körbetartozás javarészt az államtól indul ki, a megoldás kulcsa is nála van... fontos garancia, hogy az állam minden esetben és azonnal teljesítse a kifizetéseket... Az új kormány jogszabály-módosítással, illetve a jelenleg érvényes jogszabályok betartatásával érje el a mai 90 napos fizetési határidők 30 napra való csökkentését, tehát az egy hónapos fizetési gyakorlat érvényesítését."

KAPCSOLÓDÓ CIKK