Eddig hiába vártuk a kínai és arab segítséget

2011.11.20. 20:59

Kínától, Szaúd-Arábiától és akár Oroszországtól is várt segítséget a magyar kormány, de nem kapott eleget, legalábbis erre utal, hogy csütörtök délután a Nemzetgazdasági Minisztérium bejelentette, hogy az IMF-hez fordul. Az [origo] információi szerint szinte biztos, hogy az arab országtól már nem is érkezik segítség.

A magam részéről az ország finanszírozásának középtávú módját megoldva látom - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök idén júniusban, miután megállapodott a kínai miniszterelnökkel Budapesten abban, hogy Kína magyar államkötvényeket fog vásárolni. A miniszterelnök hozzátette: történelmi segítséget kaptunk Kínától, mert ez a biztonság kell ahhoz, hogy bátran végig tudjunk menni a gazdaság újjászervezésének útján, amin elindultunk.

A "megoldott finanszírozásnak" ellentmond, hogy csütörtök délután az Nemzetgazdasági Minisztérium bejelentette, hogy "az IMF szokásos éves gazdaságpolitikai konzultációjának keretében megkezdik a tárgyalásokat egy új típusú együttműködésről". A tárca nem közölt részleteket, de ez feltehetően azt jelenti, hogy nem a régi hitelmegállapodás helyett akarunk újat kötni, hanem egy készenléti hitelkeretet szeretne a kormány, esetleg egy még rugalmasabb megállapodásra törekszik. A kormánynak ezek szerint a nyári tervekkel ellentétben nem sikerült megfelelő forrást bevonnia Kínán keresztül.

A szaúdiak nemet mondtak

A kínai terveken kívül korábban más források is felmerültek. A kormány felvette a kapcsolatot Kína mellett többek közt Szaúd-Arábiával, Oroszországgal, hogy új befektetőket találjon a hagyományos, nyugati piacain túl az állampapírokra - erről Pleschinger Gyula, az Államadósság-kezelő Központ vezérigazgatója beszélt szeptember végén egy konferencián (Pleschinger azóta az NGM államtitkára lett).

Az [origo] a tárgyalást ismerő kormányzati forrástól úgy értesült, hogy a Szaúd-Arábiával folytatott egyeztetésen nem került napirendre állampapír-vásárlás, még csak az együttműködés különböző lehetséges forgatókönyveit tárgyalják. Ez ugyan nem zárja ki, hogy a jövőben megállapodás szülessen szaúdi vásárlásról, de egyelőre nincs ilyen. Államkötvény-kereskedők körében az a meg nem erősített információ is elterjedt, hogy az ötlet azért halt el Rijádban, mert a szaúdiak termőföldet kértek volna cserébe, ami politikailag felvállalhatatlan a kormány számára.

Kína nem vehetett sokat

Fellegi Tamás fejlesztési miniszter egy londoni sajtótájékoztatón októberben azt állította, Kína már vásárolt is magyar állampapírokat, ezt november közepi kínai útján is megerősítette, amikor többek között a kínai központi bank és az első számú kínai hitelminősítő vezetőjével is tárgyalt. Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere szerint azonban nem látszik az árfolyamokon, hogy jelen lenne egy kínai vevő. A kínai vásárlás bizonytalanságát emelte ki Forián Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelő befektetési igazgatója is. Szerinte a kínai vásárlási szándékról kevés konkrétumot lehet tudni.

Kína ráadásul nem ad ingyen támogatás Duronelly Péter szerint, cserébe elsősorban olyan stratégiai eszközökhöz való hozzáférést kér, mint a termőföld vagy akár a vízbázis. Oroszország is felmerülhet alternatívaként, de a megállapodást nehezítené, hogy történelmileg terhelt a magyar-orosz kapcsolat.

Miért kell hitel Magyarországnak?

Az idén még könnyebben tartható az ország finanszírozása, de a jövőre lejáró adósságokat új kötvénykibocsátással (vagy a korábbiak kicserélésével) fedezheti az állam, ehhez azonban vevőt kell találnia. Jelenleg ez nehezen megy, a befektetők elkerülik a magyar piacot, az elmúlt hetekben kiírt aukciók többször is sikertelenek voltak, igaz, az Államadósság-kezelő Központ az idén még megteheti, hogy visszautasítja a túl drága ajánlatokat. 2012 júliusában mintegy 135 milliárd forint, év végén több mint 300 milliárd forint megújítandó kölcsöne jár le az államnak, év közben pedig több mint 40 milliárd forintnyi kamatot kell kifizetnie. A Nemzetközi Valutaalap számára 1225 milliárd forintnyi kölcsönt kell törlesztenie 2012-ben Magyarországnak, összességében 2000 milliárd forint hitelt kell bevonnunk a piacról vagy nagy külső hitelezőktől.

A Fitch és a Standard & Poor's hitelminősítő a múlt pénteken negatív kilátással jelezte, hogy Magyarország elveszítheti a befektetésre még éppen hogy ajánlott minősítését, és bóvli kategóriába kerülhet, ha nem javul az ország pénzügyi stabilitása. Miután a leminősítés előtt már nincsen több lépcsőfok, a pénzügyi elemzők szinte biztosra veszik a magyar hitelbesorolás rontását. Magyarország ezáltal 2009 után újra a pénzvilág figyelmének központjába került, naponta jelennek meg újságcikkek, elemzői kommentárok, amelyek szinte egybehangzóan állítják: Magyarországon csak a Nemzetközi Valutaalap segíthet, mert az ország finanszírozása a 8 százalék fölé szökő államkötvényhozamok mellett nem megoldott.

KAPCSOLÓDÓ CIKK