Nem találják a hangot a kormánnyal a befektetők

Bár a magyar állam működésének finanszírozása egyre jobban függ a befektetők jóindulatától és bizalmától, az [origo]-nak több elemző is azt állította, a kormány nem keresi a társaságukat, nem igazán próbálja megértetni a piacokkal, hogy merre tart a magyar gazdaságpolitika, milyen elképzelések húzódnak mögötte. A kormány fél éve már egy londoni kommunikációs cég segítségét is igénybe veszi, de ezzel sem volt zökkenőmentes a munka.

"Egyetlen kormánnyal sem volt még olyan nehéz dolgom, mint a mostani magyar kabinettel. A magas rangú politikusok elérhetetlenek, nem mutatnak érdeklődést a külföldi befektetők iránt, nem keresik az államkötvény-vásárlók társaságát. Orbánt vagy Matolcsyt nem láttuk még itt Londonban befektetőkkel találkozni" - írta az [origo]-nak Peter Attard Montalto, a befolyásos japán Nomura bank felzárkózó piaci elemzője arra kérdésére, hogy tapasztalatai szerint hogyan kommunikál a magyar kormány a külföldi befektetőkkel.

Az euróválság hatásai mind kedvezőtlenebb helyzetbe hozzák Magyarországot - gyengül a forint, emelkedik az országkockázatot jelző cds-felár, egyre valószínűbb a bóvli kategóriába való leminősítés. Még ha létrejön is egy IMF-megállapodás, amelyről a kormány pénteken kezdett tárgyalni a Nemzetközi Valutaalappal, a hitelek lehívásáig az ország finanszírozása teljes mértékben az állampapír-vásárlók bizalmától függ, ez pedig nem kiegyensúlyozott.

Erre utal, hogy volt több állampapír-aukció is, amelyen egyetlen papír sem kelt el, és olyan is, amelyen csak magasabb kamatért cserébe vállalták a befektetők a magyar kötvények vásárlását. A hosszabb lejáratú államkötvények értékesítésének akadozása azt mutatja, hogy a bizalom gyengül, igaz, éppen ezt erősítheti az IMF-vel való együttműködés. (Az IMF-fel való kapcsolatfelvételről és a lehetséges együttműködésről itt olvashatja el az összes cikkünket.)

Egyik kormány sem viselkedik így

A befektetőkkel való kapcsolattartás részben a nyugati és hazai bankok elemzőin keresztül lehetséges. Montalto szerint azonban "a kormány nem hajlandó párbeszédet folytatni a bírálóival: ahelyett, hogy információkkal segítene és próbálna meggyőzni, nem vesz rólunk tudomást. Egy immár volt államtitkár odáig ment, amikor itt járt Londonban, hogy fenyegető hangnemben közölte, hogy jövök én ahhoz, hogy Magyarországot elemezzem. Egyik felzárkózó piaci ország kormánya sem viselkedik így" - írta az elemző.

"Tavaly megtörtént, hogy Matolcsy György gazdasági miniszter jelezte, Washingtonban befektetőkkel fog tárgyalni, nekem is ígért egy beszélgetést, de egy nappal előtte lemondta az eseményt, és a sajtónak azt mondta, sosem beszélt meg ilyen találkozókat" - állította Peter Attard Montalto. Hozzátette, a kormány nyilatkozataiban használt nyelvezet sem jó, "például a csőd és a görög párhuzamok emlegetése tavaly, az IMF-től való eddigi elzárkózás vagy az a kijelentés, hogy egyáltalán nem szeretnék, ha külföldiek kezében lennének állampapírok".

Hiányolják a tájékoztatókat

Hasonló kép rajzolódik ki a hazai szakemberek véleményéből is. Annak ellenére, hogy a forint történelmi mélypontra gyengült az euróval szemben, és a nyugati üzleti sajtóban egyre gyakrabban emlegetik Magyarországot úgy, mint amelyet elsodorhat az európai adósságválság, továbbra sem változtat a kormány és a Nemzetgazdasági Minisztérium azon a gyakorlatán, hogy nem folytat érdemi kommunikációt a hazai bankok, alapkezelők makroelemzőivel, befektetési igazgatóival, portfóliómenedzsereivel - derül ki az [origo] ebben a körben feltett körkérdésére adott beszámolókból.

A kormányváltás után megszűntek az addigi költségvetési háttérbeszélgetések az elemzői karral, azóta csak hébe-hóba, akkor sem a teljes elemzői gárdát invitálta meg zártkörű konzultációra az NGM. Korábban havi rendszerességgel találkozott a tárca makroelemzőkkel és befektetési igazgatókkal, legutóbb a Széll Kálmán-terv bemutatása napján, március elején volt hasonló, szűkített létszámú háttértájékoztató - állította több elemző, akik hiányolják a hivatalos kommunikáció keretében elmondottaknál részletesebb adatokat, információkat, informális beszélgetéseket.

A minisztérium szerintük annyit tesz csak meg, hogy amikor időnként Londonba, New Yorkba vagy Frankfurtba eljuttatja angol nyelven a kormányzati intézkedéseket ismertető, a magyar közönséggel közöltnél valamivel részletesebb, de több megkérdezett által is kissé "marketingízűnek" nevezett anyagait, akkor ezeket a dokumentumokat a hazai elemzőknek is megküldi.

Nem érvelnek

Amikor egy befektetői csoport azon gondolkodik, hogy pénzét magyar értékpapírokba fektesse, nem ritka, hogy szeretné felkeresni a minisztériumot és tájékozódni a tervekről, kilátásokról. Egy Magyarországon is működő külföldi nagybank vezető elemzője beszámolt egy - állítása szerint nem egyedi - esetről, amelynek során majdnem húsz brit és amerikai ügyfele érkezett volna Magyarországra, és szeretett volna az NGM-es illetékesekkel találkozni, ám a tárca nem is reagált a kérésükre. Igaz, egy másik esetben fogadtak egy másik befektetőt, de az "nagyobb hal", a magyar állampapírpiac egyik jelentős szereplőjéről volt szó - tette hozzá a neve elhallgatását kérő banki forrás.

Montalto szerint nagy probléma, hogy a gazdasági minisztérium "dühösen reagál" mindenfajta kritikára. "Hat hónappal ezelőtt a tárca még egy levelet is küldött nekem és más borúlátóbb elemzőknek, amelyben elmondta, hogy miben tévedünk, de az érvelésben sem számokkal, sem más kiegészítő információkkal nem próbálta megváltoztatni a véleményünket" - írta válaszában a Nomura elemzője.

Van rá ügynökség is

A kormány egy fél évvel ezelőtti döntése mindezzel szemben arra utalt, hogy fontosnak tartja a befektetőkkel való kapcsolattartást, a külföldiek körében róla kialakuló kép befolyásolását. Márciusban a Financial Times brit lap azt írta, hogy a kormány megbízott egy londoni kommunikációs céget, hogy segítsen a médiatörvény által megtépázott külföldi hírnevének helyreállításában, valamint abban, hogy a befektetőket meg tudja győzni a gazdasági reformok célszerűségéről. Kovács Zoltán kommunikációs államtitkár megerősítette, a megbízás célja egyebek mellett Magyarország "újrapozicionálása".

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) nyilvánosságra hozta a nettó 32 millió forint értékű, a tárca háttérintézményeként működő Balassi Bálint Intézet által kötött szerződést, amelyből kiderült, hogy a Project Associates (PA) nevű cégnek egy tanulmányt kell írnia. Ebben a kormány megítélésének javítását elősegítő stratégia mellett szerepelnie kell azon véleményvezéreknek - például pénzügyi elemzőknek, befektetői tanácsadóknak, fontosabb külföldi lapok szerkesztőinek -, akiknek meghatározó szerepük van a Magyarország-kép kialakításában.

Egy névtelenséget kérő kormányzati tisztviselő akkor azt mondta az [origo]-nak: a brit céggel nem a médiatörvényt ért bírálatok miatt kötöttek szerződést, a kormány ezt már korábban is tervezte. A tisztviselő szerint azért van szükség a brit cég segítségére, mert a kormány hiába fogalmazta meg a gazdasági célkitűzéseit, az üzenetek nem jutottak célba. A forrás szerint hiába vannak elérhetőségeik külföldi véleményformálókhoz, további segítség kell, hogy a befolyásos politikai köröket, háttérembereket el tudják érni.

Megkérdeztük a KIM-et, hogy milyenek a PA-együttműködés tapasztalatai, illetve meghosszabbították-e az eredeti szerződést és terveznek-e további hasonló megbízásokat. Szerda délután feltett kérdéseinkre cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ. Egy, a KIM-ben dolgozó, neve elhallgatását kérő kormánytisztviselő ugyanakkor a Project Associates által végzett munka hasznosságáról azt mondta az [origo]-nak, a cég dolgát nagyon megnehezítette, hogy az NGM-ből szinte semmilyen szükséges információt nem kapott meg.

A Project Associates elnöke, Jonathan Horsman idén előadást tartott Tusványoson, a kormánypárti politikusok által sűrűn látogatott bálványosi nyári szabadegyetemen a kormány külföldi médiajelenlétéről. Sőt, Horsman már egy évvel korábban is ott volt a rendezvényen, ami a kormánypártokhoz fűződő szorosabb kapcsolatára is utalhat.

Külföldi interjúkat adnak

A kormánytagok külföldi lapoknak adott interjúikban rendszeresen igyekeznek javítani a kabinet intézkedéseinek megítélését. Orbán Viktor miniszterelnök a múlt héten az Economistnak nyilatkozott, miután előadást tartott a London School of Economicson, egyebek mellett kormánya stratégiájáról. (A miniszterelnökkel folytatott beszélgetésből született cikk még nem jelent meg, de egy a lap online verziójában lévő blogbejegyzésben már volt szó róla.)

Az utóbbi hetekben Cséfalvay Zoltán, az NGM államtitkára a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak adott interjút, Kovács Zoltán a szintén német ZDF-nek, Schmitt Pál köztársasági elnök az osztrák Die Pressének, Martonyi János külügyminiszter finn lapoknak nyilatkozott, Fellegi Tamás fejlesztési miniszter pedig egy londoni sajtókonferencián beszélt a kínai állampapír-vásárlásról. Schöpflin György fideszes EP-képviselő a Financial Timesban vitázott egy, a kormányt kritizáló publicisztikát író politikai elemzővel.

Az NGM tagadja a bakikat, a KIM új szerződést kötött

Az [origo] vasárnap este több kérdést is feltett az elemzők által elmondottakról a Nemzetgazdasági Minisztériumnak. A tárca sajtóosztálya hétfő délután, cikkünk megjelenése után elküldött válaszában közölte, nem igaz, hogy se a miniszterelnök, se a gazdasági miniszter ne találkozott volna Londonban befektetőkkel, az év elején ugyanis volt egy ilyen tárgyalássorozat. A washingtoni esetről a minisztérium azt írta, az IMF és a Világbank október 8. és 10. között zajló közgyűlésén a Magyarországot képviselő Matolcsy György "egyetlen programja sem maradt el, találkozói eredményesek voltak". Emellett "határozottan cáfolta", hogy előfordulhatott olyan, amikor az NGM nem reagált külföldi megkeresésekre.

A hazai elemzőkkel folytatott háttérbeszélgetősekről az NGM azt írta: "Havi háttérbeszélgetések helyett negyedéves elemzői beszélgetést tartunk. Havonta adunk ki adatokat és egy idő- és pénzmegtakarító interaktív sajtótájékoztatót tartunk". A brit ügynökséggel kapcsolatos kritikára pedig azzal reagált, a cég "a publikus anyagokat megkapja, az NGM államtitkokat képző információkat nem adhat ki".

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumot egyebek mellett arról kérdeztük, hogy mifélék a PA-val folytatott együttműködés tapasztalatai, és tervez-e további hasonló megbízásokat a minisztérium. A válaszból kiderül, hogy mivel "az ügynökség a szerződésben foglaltaknak megfelelően és megítélésünk szerint kifejezetten hasznosan segítette a magyar kormány munkáját", ezért a KIM az együttműködés folytatása mellett döntött, de "részben módosított feladatokkal, elsősorban kutatási feladatok ellátására kötött szerződés keretében".

A kutatás tárgya, hogy meghatározza Magyarország nemzetközi megítélését befolyásoló tényezőket és modellezze a megítélés javíthatóságát. Az erről szóló szerződés 2011. május 1. és június 30. közötti időszakra szólt, a vállalkozási díj összege nettó 43 millió 400 ezer forintnak megfelelő angol font volt. A tárca közölte azt is, hogy az együttműködés azóta sem szakadt meg az ügynökséggel, "a közös munkát a továbbiakban is tervezzük", de Jonathan Horsman igazgató tusványosi előadásának szervezése nem volt a szerződés része.