6,5 százalék az új alapkamat, maradhat a gyenge forint

2011.11.29. 14:04

Az MNB ötven bázisponttal, 6,5 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot. A jelentősebb forinterősödéshez ez a lépés még kevés lehet, a forinthitelek pedig jó eséllyel drágábbak lesznek.

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa kedden 0,5 százalékponttal, 6,5 százalékra emelte az alapkamatot - közölte a jegybank, amelynek döntéshozó testülete legutóbb januárban változtatott a kamatszinten, akkor 25 bázisponttal, 6 százalékra emelte azt.  

A forint a kamatdöntés után közvetlenül gyengült. A kamatemelés előtt az euró árfolyama 307,90 forint körül mozgott, pár perccel utána pedig 308,50 forint volt az árfolyam. Közben a frank 250,90 forintról 251,10, a dollár 230,90 forintról 231,10 forintra drágult. A tőzsdén nem okozott felfordulást a döntés, az irányadó index, a BUX a kamatemelést megelőzően 0,15 százalékos pluszban volt, tíz perccel utána pedig 0,2 százalékos emelkedésnél tartott.

További emelés jöhet

A lépés megfelel az elemzői várakozásoknak, a Reuters és a Bloomberg hírügynökségek konszenzusa szerint 0,5 százalékpontos emelkedést jósolt, de a szakértők prognózisai között meglehetősen nagy volt a szórás, az Equilor brókercég keddi elemzése szerint voltak a pénzpiacon már több mint 1 százalékpontos emelést áraztak az állampapírpiacon a piaci szereplők. Barcza György, a K&H közgazdásza a Moody's leminősítése után az [origo]-nak azt mondta, hogy egyre nagyobb a kamatemelési várakozás, azt állította, a piacon már egy 1,5 százalékos kamatemelést áraznak. Szerinte, ha mégsem emelt volna a jegybank valamilyen megfontolásból, úgy elszabadulhatna a forint árfolyama. Az OTP a keddi kamatdöntés előtt kiadott elemzésében kedden azt írta, az MNB meg tudja akadályozni a forint további esését, ehhez a jegybanknak legalább 50 bázispontos emelést kell ma végrehajtania, valamint interveniálni is tud spekulatív támadás esetén.

Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója a jegybanki döntés után kedden közölte, a jegybank legutóbbi közleménye, amelyben a nemzetközi környezetet tették elsősorban felelőssé a forint gyengüléséért és a hozamok emelkedéséért, "ijesztően köldöknézősre sikeredett, így volt veszélye annak, hogy az ott megfogalmazott, fokozatos szigorításról szóló ígéretüket végül nem váltják be". Hozzátette, szerencsére a jegybank lépett, és nagyjából a többségi várakozásoknak megfelelően változtatta a kamatot. Hazánk rossz megítélése ennél magasabb kamatszintet is indokol, ezért Duronelly szerint várható, hogy a következőkben további emelések lesznek. "Aggasztó, hogy a hazai devizafinanszírozás feltételei egyre rosszabbak, a magyar bankrendszer devizaigényét már csak az irányadó európai bankközi kamatok felett 300 bázisponttal lehet kielégíteni. Amennyiben ez a finanszírozási krízis nem enyhül, akkor a továbbiakban még akár 100-150 bázispontos emelés sem kizárt" - tette hozzá a szakember.

Magasban a hozamok

A piaci folyamatok miatt az elemzők többsége szerint a piaci folyamatok miatt a jegybanknak nem maradt más választása, hogy megemelje a kamatot. Az állampapírpiac az utóbbi hetekben döcögött, az elmúlt hetekben több rosszul sikerült aukció volt, amikor a befektetők nem, vagy csak a korábbinál jóval magasabb áron voltak hajlandóak finanszírozni a magyar gazdaságot a gazdasági kockázatok, elsősorban a növekedési kilátások miatt. A Moody's lépése után pénteken az állampapírpiac mondhatni lefagyott, csak a tőzsdén zajlott kisebb mértékű kereskedés. Az Államadósság Kezelő Központ péntek délután közölte a kereskedési adatokat, amelyek szerint drasztikusan emelkedtek a hozamok, azaz jelentősen esett az adósságlevelek árfolyama. A kincstárjegyek hozama a pénteki emelkedés eredményeként 7,3-8,1, az államkötvényeké 9,42-9,71 százalékra ugrott, hétfőn sokkal jobb volt a befektetői hangulat, a kötvények hozama jelentősen, 37-53 bázisponttal esett, de a hozamok még így is 9 százalék körül maradtak.

Az OTP Bank már említett elemzése szerint a Moody's leminősítése ugyan fájdalmas, de a többi hitelminősítő hasonló lépése nélkül a nagy piaci eladási hullám és további piaci feszültségek elkerülhetőek. A szakértők úgy vélik, a jövőbeli kilátások szempontjából a Nemzetközi Valutaalappal történő megegyezés sokkal nagyobb jelentőségű, mint a Moody's leminősítése. Az OTP-elemzés szerint mivel a magyar egyensúlyi mutatók jó állapotban vannak (folyó fizetési mérleg, államháztartási mérleg) a mostani miniválság mögött meghúzódó valódi ok az államadósság megújítási, vagy refinanszírozási kockázata. Magyarország tavasszal lejáró euróadósságának devizakötvény kibocsátásával történő újrafinanszírozása - nagyjából 9 százalék körüli hozam mellett lényegesen költségesebb választás lenne, mint a körülbelül 3 százalékos kamattal igénybe vehető újabb IMF-hitel.

Nem biztos az erősebb forint

A kamatemelés elvileg erősíti a forintot, mert a magasabb kamatkörnyezet miatt a befektetők nagyobb nyereséget tudnak realizálni a forintban nyilvántartott befektetési eszközökön. A Commerzbank devizapiaci szakértői keddi kommentárjukban azonban jelezték, hogy egy 50 bázispontnál nagyobb mértékű emelésnél is kétséges lenne a forinterősödés, mert a befektetők kerülik a kockázatosnak tartott eszközöket, köztük a forintot. 

A rendszerváltás óta az első tíz évben jellemzően bőven 10 százalék felett - 10,25 és 28 százalék között - mozgott az alapkamat, közel tíz éve - 2001 decemberében - került először 10 százalék alá. Azóta tízszer fordult elő, hogy a jegybank 25 bázispontnál nagyobb kamatemelést, más néven monetáris szigorítást hajtson végre. A táblázat adatai alapján látható, hogy egy-egy drasztikus kamatemelés után vegyesen mozgott a forint, többször előfordult erősödés és gyengülés is, tehát a kamatdöntés, bár hatással van a forintárfolyamra, azt emellett számos tényező, köztük a nemzetközi hangulat is befolyásolja.


Huszonöt bázispontnál nagyobb kamatemelések az elmúlt tíz évben

Időpont

Kamatemelés mértéke

Alapkamat

Forint mozgása a kamatemelés után (hó/hó) *

2003. november 28-tól

3 százalékpont

12,5 százalék

- 2,1 százalék

2008. október 22-től

3 százalékpont

11,5 százalék

- 2,8 százalék

2003. június 19-től

2 százalékpont

9,5 százalék

- 1,1 százalék

2003. június 11-től

1 százalékpont

7,5 százalék

- 1,1 százalék

2002. május 22-től

0,5 százalékpont

9 százalék

+ 0,4 százalék

2002. júllius 9-től

0,5 százalékpont

9,5 százalék

+ 0,6 százalék

2006. július 25-től

0,5 százalékpont

6,75 százalék

+ 1,2 százalék 

2006. augusztus 29-től

0,5 százalékpont

7,25 százalék

- 0,2 százalék

2006. szeptember 26-tól

0,5 százalékpont

7,75 százalék

+2,7 százalék

2008. április 01-től

0,5 százalékpont

8 százalék

+ 2,4 százalék

2011. november 29-től

0,5 százalékpont

6,5 százalék

-

Forrás: Magyar Nemzeti Bank, [origo]-számítás
* Az euró hivatalos havi átlagos árfolyamának változása a kamatdöntés hónapját követő hónapban.

Az állampapír-piaci hozamok szerint a forintkamatok további emelkedésére számítanak a befektetők, a piaci árazások szerint az év végére 7, tavaszra pedig 7,5 százalékos kamat várható, ha így lesz, azzal a devizahitelüket forinthitellel kiváltók helyzete is nehezebbé válik, a magasabb jegybanki alapkamat miatt a bankok is drágítják a forinthiteleket. A bankok azonban nem azonnal árazzák át a termékeiket, a múltbeli gyakorlat alapján egy-két hónap is eltelhet, amíg a magasabb kamatú kölcsönökkel előállnak a hitelintézetek.

Forinthitelek hitelköltség-mutatójának emelkedése a jelentősebb kamatdöntések után

Kamatemelés(ek) mértéke

Fogyasztási hitel

Lakáscélú hitel

2002. július - 2002. november

0,5 százalékpont

+ 1,13 százalékpont

+ 0,76 százalékpont

2003. június - 2003. október

3 százalékpont

+ 2,89 százalékpont

- 1,04 százalékpont

2003. december - 2004. március

3 százalékpont

+1,6 százalékpont

+4,08 százalékpont

2006. október - 2007. június

0,5 százalékpont

- 0,33 százalékpont

+0,48 százalékpont

2008. április - 2008. október

0,5 százalékpont

+0,41 százalékpont

+ 1,88 százalékpont

2008. október - 2009. július*

3 százalékpont

+1,81 százalékpont

+ 0,77 százalékpont



Forrás: Magyar Nemzeti Bank, [origo]-számítás
* A 3 százalékpontos kamatemelés után fokozatosan csökkent az alapkamat.