Irreális a magyar bankok szerint az eurózóna szétesése

euró, eurózóna szétszakadása, pénz, bankjegy
Vágólapra másolva!
Nem készülnek a magyar bankok arra, hogy kiválna egy tag az eurózónából vagy más módon bomlana fel a valutaövezet - derül ki az [origo] kérdésére küldött válaszokból. Bár egyre többen spekulálnak ezen, a történelmi példák szerint politikai és gazdasági válságok még nem vezettek valutauniók felbomlásához, ahhoz mindig egy háborúra volt szükség.
Vágólapra másolva!

Kritikus tíz napba léptünk, szétesik az eurózóna, utolsó esély az EU-csúcs - hasonló kijelentések emelik a december 8-9-i uniós csúcs tétjét, amelytől azt várják a piacok, hogy hatékony megoldást nyújt az európai adósságválságra.

A politikusi nyilatkozatok és a sajtótermékekben megjelenő véleménycikkek azt sejtetik, hogy ha nem születne megállapodás, az eurózóna jelenlegi formájában menthetetlenné válna. A politikusok megálltak azon a ponton, hogy nagy a baj, több publicisztika azonban azzal foglalkozik, hogy mi várható egy esetleg sikertelen EU-csúcs után. Hogy szétesik-e az eurózóna vagy csak más felállásban folytatja jövőjét, valószínűleg senki nem látja előre. Drasztikus, hirtelen változásra kevés az esély, mivel minden a politikai döntéshozókon múlik, így az sem valószínű, hogy ne jutna idő az emberek felkészítésére.

Készülnek az eurózóna szétesésére

A várakozások mindenesetre negatívak. A Barclays brit nagybank novemberi felmérése szerint a megkérdezettek közel ötven százaléka mondja azt, hogy 2012-ben legalább egy tagállam elhagyja az eurózónát. A Reuters pedig november 23-án publikált egy felmérést, amely szerint húsz megkérdezett magas rangú egyetemi közgazdász, és piaci szakember többsége, tizennégy fő úgy látja, hogy az eurózóna semmiképp sem folytatja a jelenlegi formájában. Szerdán délután kiszivárgott hírek szerint a brit bankfelügyelet pedig arra szólította fel az ottani bankokat, hogy gyorsítsák fel a felkészülésüket a különböző forgatókönyvekre, amelyekbe az eurózóna felbomlása is beletartozik.

A legnagyobb bankközi kereskedési rendszert üzemeltető ICAP vasárnap közölte, hogy felkészíti a rendszert a görögök kilépésére, illetve a korábbi görög fizetőeszköz, a drachma esetleges újbóli bevezetésére. A CLS Bank, amely szintén egy devizakereskedési felületet tart fenn bankok számára, a Wall Street Journal értesülése szerint, egy "stressztesztet" végez az euró megszűnése esetére. A Wall Street Journal arról is írt, hogy bankok, elemzők és befektetők készülnek az eurózóna szétesésére, akár teljes mértékben, akár egy-egy tagállam kilépésével valósul meg, amely a drachma, vagy az olasz líra visszahozatalához vezethet. A lap hozzáteszi, hogy az elemzők és befektetők azzal érvelnek, hogy nem tehetnek mást, mint hogy felkészülnek, akár szétesik az euró, akár nem.

Néhány nappal ezelőtt a Welt című német lap berlini kormánykörökből kiszivárgott értesülésekre hivatkozva egy másik forgatókönyvről írt, e szerint az ezrózóna nem esne szét, de az Európai Unió néhány tagállama közt egy új elitklub, az úgynevezett "Mag-Európa" jönne létre. A berlini klubnak nevezett csoport Németország, Franciaország, Finnország, Luxemburg, Hollandia és Ausztria bevonásával "elitkötvényeket" bocsátana ki, jóllehet a szövetségi pénzügyminisztérium hivatalosan cáfolta ezt a híresztelést.

Itthon nem készülnek rá

"Irreális szcenáriókkal nem foglalkozunk" - kommentálták az egyik nagy hazai lakossági banknál az [origo] kérdését, amely az euróövezet esetleges felbomlásának következményeit firtatta. A tíz legnagyobb hazai banktól azt szerettük volna megtudni, hogy készülnek-e válságforgatókönyvvel, illetve folytatnak-e erről bármilyen egyeztetést az anyabankjaikkal, amelyek - az OTP-t, az FHB-t, a GE Capitalt és a Citigroupot leszámítva - kivétel nélkül az eurózónán belül tevékenykednek.

Simor András jegybankelnök a keddi kamatdöntés sajtótájékoztatóján röviden nemmel válaszolt arra a felvetésre, hogy az MNB készít-e válság-forgatókönyvet az euró szétesésére - derül ki az MNB lapunknak küldött válaszából. A magyarországi bankok többsége azonban azzal hárította el megkeresésünket, hogy nem tartják reálisnak az eurózóna felbomlásának kérdését, így a felvetést is szükségtelennek tartják. Névvel vállalt kommentárt egyedül az MKB Banktól kaptunk, ez tartalmában és üzenetében egyébként egybecseng a többi hazai hitelintézet háttérben elmondott, jóval tömörebb véleményével.

Az MKB azt közölte, hogy stratégiai elemzője szerint nincs komoly esélye annak, hogy az euróövezet előkészítés nélkül felbomlana. "A jelenlegi mérvadó elemzői előrejelzések legpesszimistább változata is a görögök esetleges, 2012-ben történő kiválásáról, majd az azt követő évben egy másik tagállam lehetséges elszakadásáról szólnak. A magyar bankok erre az eshetőségre nem készítenek külön forgatókönyvet."

A bank vezető elemzője szerint az esetlegesen kiváló államoknak el kell dönteniük, hogy az eurót használják-e továbbra is, kötik-e az árfolyamukat fixen vagy más módon az euróhoz, esetlegesen egy komolyabb leértékelés után; illetve lebegtetik azt. Az MKB szerint a magyar bankok is ennek a fényében határoznak arról, hogy kívánják-e jegyezni az új valutákat, illetve vezetnek-e abban a pénznemben számlát.

Az MKB Bank szerint tehát jelenleg nincs olyan helyzet, amely miatt ez a kérdés komolyan felvetődne. "Valamely tagország kiválásának - többek között - igen komoly, a részletekre is kiterjedő előkészítés és folyamati szabályozás az előfeltétele. Szükség esetén ennek a folyamatnak a keretében a magyar bankok is meg fogják hozni a megfelelő döntéseket" - írja az MKB Bank.

Tőke kell a bizalomhoz

Megkérdeztük a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét is ugyanerről, a felügyelet válaszában azt írta, hogy "az eurózónával kapcsolatos probléma pénzügyi felügyelési - tehát nem kormányzati és nem költségvetési - szinten elsősorban a hitelintézeti rendszer tőkeellátottságának és likviditásának kockázataival" kapcsolatban merül fel. Binder István, a PSZÁF szóvivője szerint elindult egy közös, európai bankfelügyeleti kezdeményezés, amely "recapitalization exercise" (újratőkésítési vizsgálat) néven fut, és amely a bankszektor iránti bizalom helyreállítását célozza. A még nem jóváhagyott intézkedés-csomag részét képezi egy európai hitelgarancia-program és az európai bankok tőkehelyzetének megerősítése.

Az elkövetkező hónapok negatív híreire a hazai felügyelet is igyekszik felkészülni és a bankokat is felkészíteni. A készülő európai csomagot ezért kiegészíti egy hazai felügyeleti kezdeményezés is - tette hozzá Binder - amely azt szolgálja, hogy a bankok az árfolyamsokkokat és különböző GDP-pályákat modellező stresszteszteken keresztül felkészülhessenek a különböző negatív forgatókönyvekre, és arra, hogy a jövőben emelkedhetnek a tőkekövetelmények.

A korábbi uniókat háború söpörte el

Az eurót megelőzően, a 19-20. században, Európában létrejött, majd felbomlott monetáris uniók példája egyébként azt mutatja, hogy egy monetáris uniót elsősorban a politikai akarat tud összetartani. A felbomláshoz e politikai akarat enyhülése, illetve olyan erős, váratlan külső sokk kell, mint amilyen például az első világháború volt.

Az úgynevezett Latin Éremunió, amely Franciaország kezdeményezésére öt ország részvételével 1865-ben jött létre és hivatalosan 1927-ig volt érvényben, valójában a világháború kitöréséig működött, amikor is a megugró hadikiadások miatt az unió egyes országai nagy mennyiségű pénznyomtatásba kezdtek és ezzel megpecsételték az unió "kétfémes" - arany és ezüstérmékre berendezkedett - pénzrendszerét. Az ezzel nagyjából párhuzamosan, 1873-ban létrejött Skandináv Éremuniónak szintén az első világháború vetett véget, de mivel a valutaunió alatt mindegyik tagország fenntartotta saját jegybankját, a felbomlás több lépcsőben, de viszonylag zökkenőmentesen történt.

Magyarország is élt már át hasonló helyzetet: az Osztrák-Magyar Monarchia 1918-as felbomlása után 1927-ig névleg még a korábbi 1892-től használt korona forgott a gazdaságban. A függetlenné vált Magyarország saját pénzét, a pengőt 1927. január 1-jétől használta, hogy annak elértéktelenedése után 1946-ban a forint váltsa föl.

A Wall Street Journal áttekintette a korábbi valutauniók történetét, és azt állapította meg, hogy az eurózóna helyzete nem hasonlítható korábbi esethez. Két fajta valutaunió volt képes hosszú távon működni: vagy az olyan, ahol egy nagy gazdaság lépett valutaunióra egy kisebbel (mint például Nagy-Britannia 1920-as évektől az 1970-es évekig), vagy az olyan, ahol kvázi-egyenlő méretű államok használnak egy pénzt, mint az Egyesült Államokban. Az Európai Unió monetáris uniója egyik kategóriának sem felel meg - írta a lap.