Magyarország pert nyert az Európai Bizottság ellen illetékügyben

Az Európai Bíróság ítélete szerint összhangban van az uniós joggal az a magyar szabály, amely szerint csak belföldi lakásokra jár egy illetékkedvezmény.

A luxemburgi székhelyű Európai Bíróság elutasította az Európai Bizottság keresetét, amelyben megtámadta a lakásvásárlási illetékfizetési kötelezettségre vonatkozó magyarországi szabályokat. A Bíróság kimondta, hogy a vizsgált magyar szabályozás összhangban van az uniós joggal. Az ítélet szerint az Európai Bíróság kötelezte az Európai Bizottságot a költségek megfizetésére - közölte csütörtökön az Európai Bíróság.

A Bizottság azért indított kötelezettségszegési eljárást Magyarországgal szemben, mert álláspontja szerint a szabály a más uniós tagállamokban lakó és ott ingatlannal rendelkező uniós polgárokat visszatarthatja a magyarországi ingatlanvásárlástól és a letelepedéstől.

Magyarországon lakásvásárláskor a vevőnek, ha egy másik lakástulajdonát bizonyos időn belül eladja, az illetéket nem a vásárolt lakástulajdon teljes értéke, hanem a vásárolt és az eladott lakástulajdon forgalmi értékének különbözete után kell megfizetnie, de csak abban az esetben, ha az eladott ingatlan Magyarország területén fekszik.

Leegyszerűsítve ez azt jelenti, ha valaki eladja a 15 millió forintos lakását és vesz egy 25 millió forintos lakóingatlant, akkor 10 millió forint után kell illetéket fizetnie, ha a 15 millió forintnál alacsonyabb áron vásárol másik lakást, akkor nincs illetékfizetési kötelezettsége. A kedvezmény azonban csak abban az esetben jár, ha az eladott ingatlan nem valamely más uniós tagállamban található. Azok a külföldiek tehát nem élhettek a kedvezménnyel, akik eladták a másik uniós országban lévő ingatlanjukat, és ebből a bevételből vettek magyarországi ingatlant.

Megzavarná a szimmetriát a külföldek kedvezménye

A terjedelmes ítéletből kiderül, hogy az Európai Bíróság megállapította, a vitatott magyar szabályozás ténylegesen visszatarthat külföldi ingatlantulajdonnal rendelkező személyeket a Magyarországon történő letelepedéstől, és ezért korlátozza e személyeknek az Európai Unió területén való mozgását. A testület emellett rámutatott arra, hogy az illeték az ingatlan megszerzésére fordított forrásoknak mindig csak azon részét terheli, amely után korábban még nem történt illetékfizetés. Az illetékkedvezmény tehát csak arra az összegekre vonatkozik, amelyek után korábban Magyarországon már megfizették az illetéket.

Ezek alapján a uniós bírák úgy ítélték meg, a magyar szabályozásban közvetlen kapcsolat van a nyújtott illetékkedvezmény és a korábbi illetékteher között. "Márpedig egy ilyen, az adóteher és a kedvezmény szimmetriáján alapuló szabályozást alapjaiban borítana fel annak megengedése, hogy olyan személyek is illetékkedvezményhez jussanak, akik korábban ezt az illetéket még nem fizették meg" - áll az ítélethez fűzött kommentárban.

"Azzal az érveléssel kapcsolatban, amely szerint elképzelhető, hogy egy másik tagállamban lévő lakás megvásárlásakor ebben az államban is a Magyarországon megfizetendő illetékhez hasonló illetéket kellett lerónia, a Bíróság hangsúlyozza, hogy az uniós jog fejlődésének jelenlegi szakaszában a tagállamok az adózás területén bizonyos autonómiával rendelkeznek. Így nem kötelesek saját adórendszerüket a többi tagállam különböző adórendszereihez igazítani különösen annak érdekében, hogy elkerüljék a kettős adóztatást" - fogalmaz a közlemény.