Az államadósságot 2015-ig is folyamatosan csökkenteni kell, az alaptörvénynek ezt a megkötését nem halasztja el a kormány, csak azt a képletet kell először a 2016-os költségvetésben alkalmazni, amely az adósságcsökkentés mértékét határozza meg. Az adórendszer stabilitását azzal próbálja megteremteni a kormány, hogy új adót bevezetni, adót emelni mindig csak év elejétől engedne - kivéve a kivételeket.

Nem írja felül a stabilitási törvény az új alkotmány államadósság-csökkentést kötelezővé tevő részét - derül ki a törvény részletes vizsgálatából. Azaz a kormány mégsem adta fel a következő évekre az államadósság elleni harcot, ahogyan az korábban több helyen - köztük az [origo]-n is megjelent. (Keddi cikkünkben már jeleztük, hogy a szabály párhuzamosan is futhat az új alkotmány rendelkezésével.)

A félreértés abból fakadt, hogy a stabilitási törvény tervezete leír egy képletet arra vonatkozóan, hogyan kell lejjebb vinni az államadósságot, a törvényjavaslat későbbi részében azonban azt köti ki, hogy ezt a képletet először csak a 2016-os költségvetés megalkotásakor és teljesítésekor kell alkalmazni. A képlet úgy szól, hogy a forintban mért államadósság az infláció és a gazdasági növekedés felének különbségével nőhetne.

A stabilitási törvénynek az lenne a feladata, hogy kibontsa a jövőre életbe lépő új alaptörvényt, amely szintén foglalkozik az államadóssággal, fő elvként annak csökkentését követeli meg. Az alaptörvény arról szól, hogy a GDP-arányos államadósságot mérsékelni kell mindaddig, amíg az el nem éri az 50 százalékot. (Most 80 százalék felett van a mutató.) A stabilitási törvény azonban úgy szól, hogy az abban foglalt adósságcsökkentési szabály nem az alaptörvény adósságcsökkentési követelménye helyett vagy azt pontosítva jelenik meg, hanem a két megkötés egymással párhuzamosan él - 2015-től.

Párhuzamos a két szabály

Addig is azonban az alaptörvény folyamatos adósságcsökkentési előírásának meg kell felelni - erősítette meg az [origo]-nak Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest vezetője és rajta kívül egy névtelenséget kérő alkotmányjogász is. Ez egybevág a Nemzetgazdasági Minisztérium álláspontjával. Megkeresésünkre a tárcánál azt válaszolták, hogy az alaptörvény előírja, hogy az adósságrátának csökkennie kell, amíg el nem éri az 50 százalékos szintet, a kormány a javaslatában ennek az alkotmányos előírásnak megfelel a 2015-ig működő átmeneti szabállyal is. A tárca úgy fogalmaz: "A kormány továbbra is kitart az államadósság folyamatos csökkentése és az államháztartási hiány 3 százalék alatt tartása mellett. A kormány megvizsgálta az összes életszerű forgatókönyvet és az adósságráta csökkentése a 2013-2015 időszakban igenis megvalósulhat."

Vagyis 2015-ig nem a képlet szerint, de az államadósságot továbbra is le kell építeni, aminek az is megfelel elvileg, ha 2015-ig évente csak hajszállal csökken az adósság.

Egy példán érzékeltetve: a GDP 30 ezer milliárd forint, a 80 százalékos GDP-arányos államadósság 24 ezer milliárd forintot jelent. Ha jól menne a gazdaságnak, és 3 százalékkal nőne 3 százalékos infláció mellett, akkor a stabilitási törvény 24 360 milliárd forintra engedné nőni legfeljebb az államadósságot a következő évben, ez 76,5 százalékos GDP-arányos államadósságot jelent.

Stabilitási törvény hiányában elég lenne az is, hogy 79,9 százalékos államadósságot mutat fel a kormány, ehhez nem kell olyan szigorú költségvetési gazdálkodást folytatnia, mint ami a stabilitási törvényből következne.

Az [origo] kormányzati információi szerint a kormány a benyújtás előtti utolsó ülésén, a múlt héten a stabilitási törvényjavaslatnak olyan verzióját tárgyalta, amelyben nem volt szó az adósságcsökkentési képlet 2015-re való kitolásáról. Lapunk is olyan változatot látott két hete, amely 2012-től léptette volna életbe a képletet.

Nem lazítanak, csak nem akarnak megszorítani

A kormány azonban elébe akar menni annak a vádnak, hogy a stabilitási törvény 2015-re tolása mögött költségvetési lazítási szándék áll. Ezt úgy védi ki, hogy rögzíti a stabilitási törvény tervezetében: az idén áprilisban közzétett konvergenciaprogramban felrajzolt csökkenő költségvetésihiány-pályán kell maradni, a deficit annál csak kisebb lehet. A stabilitási törvény államadósság-csökkentésre vonatkozó kritériumának elhalasztása mögött ezért vélhetően az áll, hogy a kormány nem lazítani akar a költségvetésen, csak nem akar újabb takarékossági csomagot, nem akar még egyet húzni a nadrágszíjon.

Előállhat azonban olyan helyzet is, amikor a költségvetési hiánycélt betartja a kormány, a GDP-arányos államadósság mégis nőne. Ilyenkor a kabinet nem tétovázhat, az erősebb feltételt kell figyelembe vennie, és egy kiigazító csomagot kell megalkotnia, ami biztosítja az államadósság csökkenését, és ennek mellékhatásaként a költségvetési hiány a célnál is kisebb lesz.

2013-tól egykulcsos szja

Kétharmaddal betonozná be a kormány a stabilitási törvényen keresztül, hogy csak egykulcsos lehessen a személyi jövedelemadó 2013-tól és a társasági adó 2015-től (az adómértékek nincsenek meghatározva). Azt is kőbe vésné, hogy a gyerekvállalás és -nevelés költségeit családi kedvezmény formájában figyelembe kell vennie az adórendszernek, a három- vagy többgyerekesek gyerekenként magasabb családi kedvezményre jogosultak, és az még a megkötés, hogy a családi kedvezmény összege nem csökkenhet. Ha így fogadják el a törvényjavaslatot, akkor egy- és kétgyerekes családok gyerekenként havonta maximum tízezer forinttal csökkenthetik a személyi jövedelemadójukat, a három- és többgyerekeseknél gyerekenként havonta 33 ezer forint lesz az adókedvezmény minimuma.



Adót csak év elején lehet bevezetni - meg bármikor

A stabilitási törvénynek a közteherviselési rendszerre vonatkozó részei is érdekesek. A sarkalatos törvény a kiszámíthatósággal, tervezhetőséggel, stabilitással indokolja azt, hogy fő szabályként csak év elején tenné lehetővé új adó bevezetését vagy meglevő adó emelését, adószabályok szigorítását. Új adó bevezetése előtt ráadásul legalább fél évnek el kellene telnie, az adóemelés pedig legkorábban hatvan nappal azt követően léphet hatályba, hogy az erről szóló törvényt kihirdették.

A törvény későbbi részében azonban kivételeket is felsorol a kormány ezen megkötések alól. Az még érthető, hogy ha az EU joganyagához kell igazodni, mert például egy adójogszabályt megsemmisít az Európai Bíróság, akkor év közben is lehet adót emelni vagy új adót bevezetni. Országgyűlési választások évében is lehet év közben adót emelni vagy bevezetni, és elég lenne 45 napos felkészülési időt adni az érintetteknek, mondaná ki a stabilitási törvény. (Pikantériája ennek az utóbbi kivételnek, hogy az új parlament tavaly ősszel éppen arra hivatkozva csökkentette le 45 napról 30 napra az adótörvények felkészülési idejét, hogy választási év volt 2010.)

A törvény azonban azt is kimondja, hogy ha év közben válik világossá, hogy az államadósság beavatkozás nélkül nem csökkenne, akkor bármilyen adóemeléshez, adó bevezetéséhez szabad kezet kapna a parlament, és elég lenne 30 napos felkészülési időt biztosítani. (A parlament az idén ősszel olyan törvényt is hozott, hogy nem csak a parlamenti választási évben, hanem minden esztendőben elég 45 helyett a 30 napos felkészülési idő.) Vagyis, annyi kivételt engedne meg az új törvény, hogy gyakorlatilag alig változik valami a mostani helyzethez képest, az adórendszer nem lesz sokkal kiszámíthatóbb.