Az egyik legnagyobb amerikai alapkezelő hatalmas mennyiségű magyar állampapírt vett az idei év harmadik negyedévében. A Franklin Templeton a felzárkózó piacok egyik legaktívabb befektetőjeként akciójával feltehetően jelentősen hozzájárult a magyar állampapírpiac stabilizálásához. Egy magyar elemző szerint "nem rossz", hogy van egy ilyen végbefektetőnk.

Nyár végén vészes kereslethiány alakulhatott volna ki a magyar állampapír-aukciókon, ha az amerikai Franklin Templeton befeketésialap-kezelő nem jelenik meg a piacon óriási volumenű vásárlásaival - mondta az [origo]-nak az egyik magyar alapkezelő névtelenséget kérő kötvényüzletág-vezetője.

A Napi Gazdaság kedden számolt be arról, hogy az utóbbi fél évben körülbelül ezermilliárd forint értékű magyar állampapírt vásárolt az amerikai alapkezelő, és ezzel a teljes magyar államadósság több mint egytizede került hozzá. A Franklin Templeton által megvett hazai állampapírok aránya a forint- és a devizakötvények esetében egyaránt elérte ezt a szintet.

Ki tudnák váltani az IMF-et

Óriási összegről van szó: a külföldi tulajdonban lévő forintkötvények nagyjából egynegyede került ezzel egy cég kezébe. A magyar államadósság más nagy finanszírozói az általunk megkérdezett kötvénypiaci szakértő szerint alig ötödekkora részt birtokolnak.

Jól érzékelteti a Franklin Templeton piaci súlyát, hogy amikor Magyarország 2008-ban hitelt kapott a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) és az Európai Uniótól, nagyjából ugyanennyivel (900-1000 milliárd forinttal) csökkent a kínálat az állampapírpiacon - vagyis az IMF-kölcsön felvétele miatt ennyivel kevesebb befektetői pénzre volt szükség az adósság finanszírozásához.

Mivel az Orbán-kormány a 2010 nyarán lejáró IMF-hitelkeret-szerződést nem hosszabbította meg, azóta a magyar állam finanszírozása teljes egészében piaci alapú. Egészen a legutóbbi időkig nem is volt ezzel gond, novemberben azonban - vélhetően a súlyosbodó euróválság közvetett hatásai miatt is - akadozni kezdett az állampapírok értékesítése, illetve megemelkedett a hozamuk, azaz a befektetők a korábbinál magasabb kamatot kértek a pénzükre, megdrágítva az ország finanszírozását.

Már tavaly felfigyeltek ránk

A magyar alapkezelőnél dolgozó forrásunk szerint bár a Franklin Templeton az idei harmadik negyedévre időzítette a nagybevásárlást, az alap vezetője, Mark Mobius már tavaly júniusban "nagyon komoly érdeklődőként" Magyarországon járt.

Akkoriban Mobius több olyan nyilatkozatot is tett a nemzetközi gazdasági sajtóban, amelyekben dicsérte a magyar befektetési lehetőségeket, sőt, kijelentette, nem kell attól tartani, hogy Magyarország a görög útra lépne, mert sokkal jobb helyzetben van. Mobius ezzel arra is reagált, hogy néhány nappal korábban fideszes politikusok kisebb pánikot okoztak a forintpiacon és a pesti tőzsdén a görög és magyar gazdaság közötti párhuzam emlegetésével. (Cikkünk megjelenése után a Templeton magyarországi irodája arra hívta fel a figyelmünket, hogy Mobius a cég részvényekkel foglalkozó üzletágát vezeti, az államkötvényen nem tartoznak a befolyása alá.)

Ki áll az egész mögött?

A Mark Mobius és az általa vezetett Franklin Templeton az 1980-as évek végén úttörő volt a felzárkózópiaci befektetésekben. Mobius több alapja azóta is az ilyen típusú, kockázatosabb, de magasabb hozamot biztosító befektetésekre fókuszál. Mobius negyven éve foglalkozik befektetésekkel, az Egyesült Államok mellett Ázsiában is ismert és elismert befektetőnek számít.

A területet jól ismerő elemzőként rendszeresen nyilatkozik ismert nyugati tévécsatornáknak és hírügynökségeknek, az 1990-es években többször is az élen végzett olyan szavazásokon, amelyeken az adott év felzárkózópiaci befektetőjét, alapkezelőjét választották meg különböző szakmai szervezetek. 1999-ben befolyásos tisztséget kapott a Világbank és az OECD által közösen alapított Global Corporate Governance Forum nevű szervezetben, amely arra hivatott, hogy gyakorlati segítséget nyújtson a feltörekvő és a fejlődő országoknak.

Nem fogja bedönteni egyedül a magyar gazdaságot

Mobius 1987-ben csatlakozott a Franklin Templetonhoz, amely a legfrissebb, szeptemberi adatok szerint több mint 26 millió intézményi és magánbefektető 734 milliárd dollárnyi vagyonát kezeli több mint száz alapban. A Fortune magazin legnagyobb amerikai vállalatokat rangsoroló 500-as listáján 2010-ben a 495. helyen állt. Saját iparágában a negyedik legnagyobb volt, csaknem 4,2 milliárd dolláros bevétellel.

Mivel a magyar állampapírok jelentős hányada egy kézben van, ez felveti a kérdést, hogy mi történne, ha a Templeton meg akarna szabadulni ezektől, akár a magyar állampapírok bóvlivá minősítése miatt, akár más okból. Az idézett magyar szakember szerint, hacsak az érintett alapokból nem vonják ki tömegesen a pénzt a befektetők, akkor ettől nem kell tartani.

"Ekkora csomagot hatalmas veszteségek nélkül nem lehet csak úgy felszámolni, itt csak a papírok lejárata jöhet szóba" - mondta kérdésünkre. Ha ugyanis legnagyobb szereplőként önteni kezdené a másodpiacra a kezében lévő kötvényeket, az vélhetően nagy eladási hullámot generálna, lejtőre küldve a papírok árfolyamát.

"Nem rossz", hogy van egy ilyen befektetőnk

Ez a logika magyarázatot kínálhat arra is, hogy miért nőtt ilyen óriásira a Franklin Templeton magyar kötvényállománya. "Lehet, hogy a Franklin Templeton egy idő után már éppen azért vásárolta tovább a magyar papírokat, hogy erősítse a gyengülésnek induló piacot" - mondta az üzletágvezető. Ez a stratégia jellemző volt az állampapírpiacon mindig is aktív magyarországi nyugdíjpénztárakra, amíg tavaly a vagyonuk nagy része az államhoz nem került - kiiktatva ezzel a piac egyik stabilizáló tényezőjét.

A Franklin Templeton honlapján a felzárkózópiaci eszközökbe fektető alapok befektetési stratégiáit átnézve az is kiderül, hogy ezek esetében a cég általában kiköti, hogy az alap bármilyen besorolású papírt vásárolhat és tarthat. Vagyis önmagában egy leminősítés nem vonja maga után automatikusan az eladást. A magyar elemző szerint összességében "nem rossz, ha van egy elkötelezett végbefektető".

Arra a kérdésre nehéz lenne válaszolni, hogy a Templeton miért halmozott fel ilyen sokat a magyar eszközökből. Az [origo] megkérdezte a Franklin Templeton magyarországi képviseletét egyebek mellett arról, hogy miért lát fantáziát a cég a magyar eszközökben, cikkünk megjelenéséig a válasz még nem érkezett meg.