A novemberi kamatvágás után csütörtökön negyed százalékponttal egy százalékra mérsékelte az irányadó kamatszintet az eurózóna jegybankja.

 

A likviditás, azaz a pénzmennyiség bővítése érdekében új lépéseket jelentett be az Európai Központi Bank (EKB), amely ezekkel az intézkedésekkel igyekszik stabilizálni az európai adósságválság miatt a pénzügyi rendszerben kialakult problémákat.

 

Az EKB elnöke Mario Draghi közölte, a jegybank fix kamatozású hároméves likviditási eszközöket vezet be, emellett januártól az eddigi 2 százalékról 1 százalékra mérsékli az EKB a bankok kötelező tartalékrátáját.

 

A jegybankelnök az után tartott sajtótájákoztatót, hogy az EKB 25 bázisponttal 1 százalékra mérsékelte az irányadó kamatszintet. (A döntés megfelel a várakozásoknak: a Reuters brit hírügynökség által megkérdezett elemzők arra számítottak a döntés előtt, hogy a jegybank a novemberi 25 bázispontos csökkentés után újabb 25 bázispontos kamatvágásról dönt, azaz 1 százalékra mérsékli az euróövezeti kamatszintet.)

 

 Bizonytalanok a kilátások

 

Draghi ismertette az EKB prognózisát is, amely szerint 1,5-2,7 százalékos lehet a gazdasági fejlődés az eurózónában, jövőre azonban 0,4 százalékos visszaesés és 1 százalékos növekedés közötti teljesítmény várható, azaz a jegybanki előrejelzés nem zárja ki a recessziót az euróövezetben. Draghi szerint a stabilitáshoz az eurózóna országiban szigorú költségvetési politikára van szükség.  A jegybankelnök az eurózóna gazdaságáról azt mondta, hogy pénzpiaci bizonytalanságok tartósak lehetnek, ez pedig a gazdasági növekedést negatívan befolyásolja.

 

A Quaestor brókercég összefoglalója szerint Draghi cáfolta azokat a piaci szóbeszédeket és spekulációt, hogy az EKB meghatározna egy bizonyos hozamplafont az eurozóna államkötvényeire, mely felett automatikusan korlátlan mennyiségben vásárlásba kezdene, valamint cáfolta azt, hogy az eurozóna központi bankjai a Nemzetközi Valutaalapon (IMF) keresztül kívánnak hitelezni és a problémás tagállamoknak segíteni. Draghi szerint az alapszerződések és a jogszabályok ezt amúgy sem teszik lehetővé. Mivel az EKB nem tagja a Nemzetközi Valutaalapnak, ezért nem nyújthat hitelt a kormányoknak.

 

Az EKB nem arra hivatott, hogy a tagállamok költségvetését finanszírozza. Ha a jövőben kötvényvásárlásokra kerül sor, azt a jegybank igyekszik sterilizálni, vagyis betétgyűjtéssel semlegesíteni. Draghi közölte, hogy az újabb kötvényvásárlásoknak szinte előfeltétele a sikeres sterilizálás. Ha lesznek kisebb fennakadások az nem probléma. A jegybankelnök beszéde után azonban eltűnt az optimizmus a piacról. Az euró dollárhoz mért jegyzése az 1,3460-as szintről 1,33 közelébe zuhant, ami 1 százalékos eurógyengülésnek felel meg. Az olasz és a spanyol 10 éves államkötvényhozamok emelkedtek, ezek a folyamatok pedig a befektetői bizonytalanságot jelzik. 

 

Emelések után csökkentések

A novmeberi és a csütörötki kamatvágás előtt az EKB idén kétszer emelte a kamatot: a dráguló nyersanyag- és energiaárak miatt megnövekedett inflációs nyomásra hivatkozva előbb áprilisban, majd júliusban is 25 bázisponttal növelte a kamatszintet. Az év közepén elemzők még arra számítottak, hogy az év végéig újabb kamatemelést hajthat végre a szervezet, azonban az elhúzódó eurövezeti adósságválság, és a pénzpiaci zavarok hatására az EKB leállította kamatemelési ciklusát. Monetáris politikája szigorítása helyett egyenesen újabb likviditási eszközök bevezetéséről, illetve az év elején leállított másodlagos kötvénypiaci programjának (SMP) újraindítása mellett döntött augusztusban a frankfurti székhelyű központi bank.

A EKB döntéshozó testületének novemberi ülésén, amelyet eleőször vezetett a jegybank új elnöke, Mario Draghi, meglepetésre 25 bázisponttal csökkentették a kamatot az eurózóna jegybankárai. A lépést az elnök sajtótájékoztatón azzal magyarázta, hogy az euróövezeti gazdasági kilátásokkal párhuzamosan enyhült az inflációs nyomás, így lehetőség adódott a monetáris politika enyhítésére is.