A mezőgazdaság nélkül recesszióba lenne a magyar gazdaság

2011.12.09. 9:24

A részletes adatok szerint 1,4 százalékkal bővült a magyar gazdaság a harmadik negyedévben. A növekedés elsősorban a mezőgazdaság jó teljesítményének köszönhető, a többi szektor rosszul szerepelt, a háztartások fogyasztása stagnált.

Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) a harmadik negyedévben 1,4 százalékkal nőtt éves szinten az előző év hasonló időszakához viszonyítva. A szezonálisan kiigazított adatok szerint a gazdaság teljesítménye 0,5 százalékkal nőtt az előző negyedévihez képest - közölte péntek reggel a részletes adatokat a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A vizsgált időszakban a növekedés motorja elsősorban a mezőgazdaság, másodsorban az ipari export volt, de a többi ágazat kedvezőtlen eredményeket produkált.

A Nemzetgazdasági Minisztérium az adatokat kommentálva egyebek mellett közölte, hogy az Európai Unió huszonhét országában a GDP-bővülés átlagos üteme 1,3 százalék alatt volt, vagyis a magyar növekedés meghaladta az uniós átlagot.

A friss számok nem jelentenek meglepetést, azok megegyeznek az előzetes adatokkal: a KSH november közepén közölte, hogy 1,4 százalékkal növekedett a magyar gazdaság éves összevetésben a harmadik negyedévben, az előző három hónaphoz képest pedig 0,5 százalékos volt a bővülés. A harmadik negyedéves fejlődés eredményeként az év első kilenc hónapjában 1,8 százalékkal gyarapodott a magyar GDP. Az első negyedévben 2,5 százalékos volt az éves szintű növekedés, negyedéves összevetésben akkor 0,7 százalékkal gyarapodott a GDP, a második negyedévben azonban megtorpant a gazdaság, az éves növekedés 1,5 százalékos volt, az előző három hónaphoz képest pedig stagnálást mutatott a statisztika.

A háztartások nem hajtják a gazdaságot

A friss KSH-jelentés szerint éves összevetésben a mezőgazdaság átlagos teljesítményt mutatott, de az előző évi alacsony szinthez képest ez jelentős - 28,5 százalékos - növekedést jelent. A növénytermesztés volumene elsősorban a gabonafélék, az ipari növények, valamint a zöldségfélék előző évit meghaladó terméseredményei következtében emelkedett, míg az állattenyésztésé - a sok éve tartó folyamatokhoz hasonlóan - stagnált. A mezőgazdaság összességében - éves alapon - 1,3 százalékkal járult  hozzá a növekedéshez. Negyedéves összevetésben is kedvezőek a mezőgazdasági adatok: az agrárium 5,9 százalékos bővülés produkált. 

Az ipari termelés motorja - az elmúlt negyedévekhez képest kisebb mértékű növekedés  ellenére - változatlanul az exportorientált vállalatok teljesítménye volt. Az ágazat által elért 3,5 százalékos átlagos bővülés feletti növekedés volt többek között a jármű- és ruhagyártásban. Az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása az első félévi csökkenés után növekedést mutatott, ami egyrészt az előző évinél nagyobb volumenű mezőgazdasági terméssel, másrészt a népegészségügyi termékdíj - más néven chipsadó - bevezetését megelőző készletre termeléssel áll összefüggésben. A számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása csökkent, elsősorban a híradás-technikai berendezések és az elektronikus fogyasztási cikkek iránti exportkereslet mérséklődésének következményeként. Az ipar egészében 0,9 százalékponttal járult hozzá a GDP növekedéséhez.

Forrás: MTI/Kovács Tamás

 

Az építőipar teljesítményének hatodik éve tartó visszaesése tovább folytatódott, a szektor 14,3 százalékos visszaesést volt kénytelen elkönyvelni. A további szűkülést a nagyberuházások hiánya és a lakásépítések visszaesése okozta. A mezőgazdaság, az ipar és az építőipar együttesen 1,5 százalékponttal járult hozzá a GDP növekedéséhez éves szinten, negyedéves összehasonlításban pedig az ipar 0,7, az építőipar 3,6, a szolgáltatási szektor teljesítménye 0,3 százalékos hanyatlást mutatott.

A háztartások tényleges fogyasztása 2011 harmadik negyedévében stagnált. A tényleges fogyasztás összetevői között a legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 0,1 százalékkal emelkedett. Az élvezeti cikkek, a lakberendezés és a szabadidős és kulturális szolgáltatások volumene kis mértékben emelkedett, míg a közlekedésé lényegében változatlan maradt. Volumencsökkenés volt az élelmiszerek fogyasztásában, a lakásszolgáltatásoknál és a vendéglátás- és szálláshely-szolgáltatásoknál az előző év azonos időszakához képest.