Toporgás jöhet Orbán elrugaszkodása helyett

2011.12.12. 16:04

A 2012-es évet túl kell élni, utána könnyebb lehet Orbán Viktor szerint, aki hétfőn megerősítette, hogy újra kell tervezni a jövő évi költségvetést. A kormány kétszáz milliárdos spórolásra készül, és mivel a gazdasági környezet is kedvezőtlen, ez visszavetheti a magyar gazdaság növekedését. Több előrejelzés szerint még 2013-ban sem éri majd el a másfél százalékot a bővülés, amelyből viszont így a legtöbb ember szinte semmit nem érez majd.

Látványosan kihátrált egy korábbi jóslatából Orbán Viktor kormányfő, amikor pénteken kijelentette, hogy a jövő évet túl kell élni, pedig korábban még azt fejtegette, hogy 2012 az elrugaszkodás éve lesz. Ha 2012 nem lehet az elrugaszkodás éve, akkor Orbán csak abban bízhat, hogy utána már jobb idők jönnek. Ezt a reményét fejezte ki pénteken, az uniós csúcs után tartott sajtótájékoztatóján, amikor jelezte, hogy 2013-ban már beindulhat a növekedés az idei stagnálás körüli állapotról, óvatosan azonban hozzátette, hogy ez akkor válhat realitássá, ha - a konkrét beruházásokból csak egyet tartalmazó - növekedési terv működik, és Németország is lábra kap. Orbán azt is mondta, hogy "újratervezésre" van szükség, ezért átírják a jövő évi költségvetést, 2012-t pedig túl kell élni. 

A miniszterelnök hétfőn a parlamentben elmondott napirend előtti felszólalásában az elrugaszkodás elmaradásáért és az újratervezés szükségességéért a szocialista kormányok örökségét és az eurózóna válságát okolta, azt állította, hogy a kormány kitart korábbi tervei mellett, de ismét szükségesnek nevezte, hogy a kormány újratervezze a jövő évet. Igaz, ennek módjáról semmit nem árult el, így arról sem beszélt, hogy az általa emlegetett túlélésnek milyen ára lehet.

Nagy kockázatok övezik Orbán reményeit

Kérdés, hogy a remélt lendületvétel valóban megtörténik-e 2013-ban. Az idei és a jövő évet elsősorban az európai kereslet visszaesése fenyegeti, az eurózóna nehezen tudja elkerülni a recessziót 2012-ben.

"Európa gyengélkedését az amerikai gazdaság és Kína tudja tompítani, azonban kételyek vannak a kínai gazdaság szárnyalásának tartósságát illetően. A kínai gazdaság lendületvesztését Németországon keresztül pedig mi is megérezzük. Erre jön rá még az, hogy a pénteki EU-csúcson az államadósságok agresszív leépítése fogalmazódott meg, ez is az eurózóna és azon keresztül a magyar gazdaság lassúbb talpra állását vonja maga után. Mindent egybevetve, nem rohannék annyira előre, hogy 2013 már jó lesz, nagy kockázatok övezik a jövő év utáni esztendőt" - mondja Samu János, a Concorde Értékpapír Zrt. makroelemzője.

Magyarország sem nagyon könnyítheti meg saját dolgát. Az Európai Bizottság aktuális előrejelzése szerint beavatkozások nélkül 2013-ra újra 3 százalék fölé nőne a magyar költségvetési hiány (3,7 százalék lehet), holott az Orbán-kormány 2,2 százalékos deficitet tervez. Bármelyik számhoz is viszonyítjuk Brüsszel jóslatát, az újabb, 220-460 milliárd forintos kiigazítást vetít előre. A gazdaságot hűtő intézkedéscsomag negatív hatását azzal tudja enyhíteni a kormány, ha a megszorítást előrehozza. A kormány várhatóan ezt az utat választja, erre utal a jövőre a miniszterelnök által kilátásba helyezett újabb 200 milliárdos takarékossági csomag, ez 2012-t még nehezebbé teszi, de 2013-ban már legalább ennyivel kevesebb pénzt kell kivonni a gazdaságból.

A helyzet bár nem rózsás, de nem is teljesen vészes. "Ha Európa a lassú kilábalás útjára lép, ami másfél százalék körüli növekedést hozhat a jövőre várható enyhe recesszió után, és a forint kissé vissza tud erősödni az euróval és frankkal szemben, ami némiképp elviselhetőbbé teszik a hitelek törlesztését, akkor a magyar gazdaságban benne van egy 2 százalék fölötti, de a 3 százaléktól elmaradó bővülés 2013-ra" - mondta Németh Dávid, az ING Bank vezető elemzője.

A közgazdász ezzel a prognózisával a derűlátóbbak közé tartozik. Az OECD 1,1 százalékos, az Európai Bizottság 1,4 százalékos növekedést vár Magyarországon. Ezektől igen messze van a kormánynak a még érvényben levő 2,9 százalékos prognózisa, amelyet még szeptember végén, a jövő évi költségvetés benyújtásakor készített, és amely egyébként már visszafogottnak is mondható az áprilisban készült konvergenciaprogramban vázolt "dinamikus pályában" szereplő 4,8 százalékos számhoz képest. Igaz, az elmúlt hetekben Orbán és Matolcsy György gazdasági miniszter is többször jelezte, hogy a kormány növekedési terveit újra kell számolni.

Két százalékot észre sem veszünk

Közgazdasági tankönyvek szerint a növekedés akkor szivárog le a lakosság széles rétegeihez, akkor érzi a bővülést az emberek nagy része, ha az eléri a 2 százalékot. Ha a nemzetközi szervezeteknek lesz igazuk, akkor a háztartások annyit érzékelnek csupán 2013-ban, hogy nem lesz rosszabb a helyzet, ha már nem tudnak profitálni a lassan magához térő gazdasági növekedésből.

"A 2 százalék feletti növekedés sem garantálja azonban, hogy az emberek nagy tömegei érezzék a bőrükön, hogy az ország gazdasága magához tért" - mondta Németh Dávid. "Ha a GDP-növekedés javarészt annak lesz köszönhető, hogy az exportszektornak jól megy, de a szolgáltatószektorba nem tér vissza az élet, akkor hiába a reményt keltő szám, a gazdasági bővülés hasznát csak viszonylag kevesen, az exportszektorban foglalkoztatottak és a kivitelre termelő vállalatok beszállítóinál dolgozók és ezen cégek tulajdonosai aratják le" - tette hozzá.

Az Orbán-kormány is tehet arról, hogy az ország legyengült

Orbán Viktor Magyarország nehéz gazdasági helyzetéért parlamenti beszédében a szocialista kormányok örökségét és az eurózóna súlyosbodó válságát okolta. Az államadósság megugrása valóban a 2002-2010 közötti két ciklusban következett be (a GDP 53 százalékáról 80 százalék fölé), de egy korábban a Nemzeti Bank számára készült tanulmány szerint már 2001-ben megkezdődött.

A 2009-ben felállt Bajnai-kormány csak az adósság növekedését tudta megfékezni az állami túlköltekezés erőteljes visszavágásával, és a devizahitelek is a 2010-es kormányváltásig terjedtek el tömegesen. Az eurózóna válsága idén augusztusban kapcsolt újabb fokozatba, Görögország második kimentése után Olaszország fizetőképességét is megkérdőjelezték a befektetők, és az egész eurózóna felbomlását árazza már a piac, ez kényszerítette ki a múlt heti uniós csúcson a szorosabb gazdaságpolitikai, költségvetési koordináció irányába tett lépéseket.

Magyarország sérülékenységét azonban az Orbán-kormány intézkedései - különösen a végtörlesztés, a bizonytalanságot okozó, a beruházások elhalasztásához vezető válságadók, általában a gazdaságpolitika következetlensége, kiszámíthatatlansága - is fokozták elemzők szerint. Ez megmutatkozott abban is, hogy a forint a régiós valutáknál nagyobbat vesztett értékéből, és novemberben történelmi mélypontra esett az euróval szemben.



KAPCSOLÓDÓ CIKK