Lefokozhatják Simor Andrást, a Magyar Nemzeti Bank elnökét

2011.12.14. 19:47

A Magyar Nemzeti Bank elnöke, Simor András elmozdítását is lehetővé teszi az a szerdai javaslat, amely szerint januártól összevonják a pénzügyi felügyeletet és a jegybankot. Simor az új szervezet alelnöke lenne, főnökét Orbán Viktor jelölné. A kormány másfél éve harcol a jegybankkal, a javaslat véget vethet ennek.

Szerdán két olyan javaslat is megjelent a parlament honlapján, amely Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökének mozgásterét szűkítheti. A kormány délelőtt nyújtotta be az új jegybanktörvényt, amely többek között egy új alelnököt ültetne Simor András alá.

Este az Alkotmányügyi Bizottság nyújtott be egy az új alkotmány átmeneti rendelkezéseit tartalmazó törvényjavaslathoz egy módosító javaslatot, ami alapján összevonhatják a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) feladat- és hatásköreit, ezek ellátására pedig egy új szervezet jöhet létre. Az új intézmény elnökét Schmitt Pál köztársasági elnök nevezné ki hat évre, a miniszterelnök javaslatára. A módosító alapján a két szervezet jelenlegi elnöke, Simor András és Szász Károly mandátumuk végéig az új szervezet alelnökei lennének. Mindkét javaslat 2012. január 1-jétől lépne életbe.

Kérdéses azonban, hogy az új, összevont intézmény valóban létrejöhet-e. A jegybank átalakításáról szóló javaslat megjelenése utána az [origo]-nak egy, az MNB szabályozási környezetét ismerő jogász és egy gazdasági elemző is azt mondta, hogy a változtatásokról először tájékoztatni kell az Európai Központi Bankot, amelynek arra is van lehetősége, hogy megakadályozza annak hatálybalépését. A két szakértő csak névtelenséget vállalva mondta el véleményét, mert a javaslat pontos részleteit nem ismerték.

Az EKB 2004-ben már véleményezett egy hasonló esetet. Akkor a Silvio Berlusconi vezette olasz kormány akarta átszervezni a pénzügyi felügyeletek és a központi bank szervezetét. Az EKB állásfoglalása azonban kimondta, hogy a jegybankelnök "személyes függetlenségének érdekében" az átszervezés nem érintheti az elnök mandátumát. Az alkotmányügyi javaslat valószínűleg éppen ezért fogalmaz úgy, hogy Simor az új szervezet alelnökeként kitöltené eredeti mandátumát, kérdés, hogy a pozíció változása nem jelenti-e azt az EKB értelmezésében, hogy ez mégsem történik meg.

A javaslat ráadásul feltételes módban fogalmaz, ami egy, a bizottság munkájára rálátó kormánypárti képviselő szerint azt bizonyítja, hogy a kormánypártok csak lehetőséget akarnak teremteni a két intézmény összevonására, de ez még nem eldöntött kérdés.

Nem új ötlet

A jegybank és a felügyelet összevonása már az elmúlt években is többször felmerült, de 2009-ben a PSZÁF olyan tartalmú közleményt adott ki, amely szerint a felügyelet célja az, hogy "önálló, független, erős és hatékony" intézményként működjön.

Farkas Ádám, korábbi PSZÁF-elnök 2010 januárjában az [origo]-nak adott interjúban azt mondta, "a kérdés fölvetésének volt értelme, hiszen a válság miatt a világon mindenütt napirenden van a pénzpiacok ellenőrzésének megerősítése. Így fontos szempont a makroszintű felügyeletet ellátó jegybank és a mikroszintű, intézményi felügyeletet ellátó szervezet munkájának összehangolása. Ennek lehet az egyik megoldása az összevonás, a másik pedig a felügyeleti függetlenség erősítése, a jogosítványok bővítése, és ezzel párhuzamosan a koordináció erősítése. Magyarország ez utóbbi utat választotta, de mindkét lehetőséget elemezték a két intézmény szakemberei. Az összevonás tehát nem értelmetlen elképzelés, több országban bevált, és ha belépünk az eurózónába, a jegybank szerepe nyilván átalakul, akkor majd újra lehet gondolkodni minderről".

Az Európai Gazdasági Térség (EGT) 30 tagállamából mindössze Csehországban és Szlovákiában működik a teljes integrált felügyelet a jegybankon belül, a többi tagállamban más megoldást választottak. Ebből 15 tagállamban - közöttük Anglia, Németország, Lengyelország - az integrált felügyelet nem a jegybank része, hanem független, úgy, mint Magyarországon. A többi tagállamban is jellemzően legfeljebb a bankfelügyelet közös, az egyéb szektorok felügyelete nem.

Simor elmozdításának egyetlen módja

A Fidesz kormányra kerülése után az összevonás ötlete azért kapott újból erőre, mert piaci elemzők véleménye szerint Simor András elmozdítása technikailag így lenne a legkorrektebben megoldható. "Egy sima elnökcsere feltehetően kicsapná a biztosítékot a jegybanki függetlenség felett éberen őrködő uniós intézményekben, mindenekelőtt az Európai Központi Bankban (EKB), és technikailag sem lenne egyszerű, az elnöki pozíció ugyanis jogilag erősen körül van bástyázva - épp azért, hogy ne lehessen leváltani az elnököt, akinek a mandátuma is szándékosan nyúlik át kormányciklusokon" - mondták erről 2010 áprilisában elemzők.

Hozzátették ugyanakkor azt is, hogy a PSZÁF-fal történő összevonás esetén is felmerülhet a befektetőkben, hogy csak azért olvasztják egybe a két pénzügyi csúcsszervezetet, hogy Simort elküldhessék a jegybank éléről, de ez így is viszonylag kulturált megoldás lenne, főleg, hogy az összevonást szakmailag is, egy erősebb jogkörrel rendelkező intézmény megteremtésével meg lehet indokolni.

Több elemző azt mondta akkor, hogy a Fidesz részéről logikus lenne 2012-től indítani az új struktúrát. "Simor hatéves mandátuma azonban 2013 elején lejár, tehát kérdés, hogy megéri-e alig több mint egy év kedvéért felvállalni egy ilyen konfliktust" - fogalmazott az egyik nagy nemzetközi bankház magyar szakértője. Annál is inkább, mivel a Fidesznek egy ilyen jellegű átalakítást szinte biztosan egyeztetnie kellene az IMF-fel és az EU-val.

Simor András és a kormány viszonya, az új kabinet megalakulása óta konfliktusokkal teli volt. Először a jegybankelnök ciprusi cégügyeit kapták fel, és az "offshore-ozás" miatt lemondásra szólították fel. Az ügyet napirenden is tartják, pár hete a parlament költségvetési bizottsága kérte fel a kormánypárti tagok többségi szavazatával Simort, hogy mutassa be a ciprusi cégének felszámolását és a pénz hazahozatalát igazoló dokumentumokat. Tavaly a jegybanktörvény megváltoztatásával kétmillió forintra csökkentették a jegybankelnök és az alelnökök bérének felső határát, a változtatás módja kiváltotta az Európai Központi Bank és az Európai Bizottság rosszallását.

Simor személyét és az MNB-s fizetéseket érintő támadások mellett a kormány és a jegybank között abban is konfliktus alakult ki, hogy milyen szerepet kellene az MNB-nek vállalni a gazdasági növekedés beindításában. Matolcsy a Nemzetgazdasági Minisztérium növekedési tervéről tartott sajtótájékoztatón azt mondta, hogy a kormány  arra kéri a Magyar Nemzeti Banktól (MNB), biztosítson "eszközöket és forrásokat" ahhoz, hogy a növekedési terv megvalósuljon. Az MNB azonban az [origo]-hoz küldött közleményében visszautasította a kormány kérését.

Sms-ben összehívott ülés

Az Alkotmányügyi Bizottság javaslata nem más, mint egy strukturális változtatásba bújtatot személyi javaslat - jelentette ki az [origo]-nak Bárándy Gergely, az Alkotmányügyi Bizottság MSZP-s tagja. A képviselő azt állította, hogy a bizottság ülését csütörtökön sms-ben hívta össze a titkárság délután négy órára, de a napirendi pontokról nem tudták a képviselőket tájékoztatni.

A módosító javaslatot ugyan Salamon László, a bizottság elnöke jegyzi, de - Bárándy szerint - ő nem volt jelen az ülésen, azt Cser-Palkovics András alelnök vezette le. Bárándy szerint a javaslatot másfél órás "személyeskedésektől sem mentes" vitában tárgyalták meg, majd a Fidesz és a KDNP képviselői megszavazták, a Jobbik tartózkodott, az MSZP nemmel szavazott, az LMP képviselője pedig nem volt jelen.

Csak egyszer lehet ismételni

Az új jegybanktörvény szervezeti átalakításai javarészt megegyeznek az [origo] korábbi értesüléseivel. A változtatások nagyobb beleszólást tenne lehetővé a kormányoldal számára a jegybanki működésbe, nagyobb rálátást biztosítana az MNB-ben folyó munkára és a szakértői gárda irányítására is nagyobb ráhatása lehetne a kormányoldalnak.

Az új alelnöki poszt megteremtésével párhuzamosan a monetáris tanácsot is bővítik. Most 5-7 fő között mozoghat a létszám (pillanatnyilag heten vannak), a jövőben akár kilencen is lehetnek. Az egyebek mellett a kamatokról is döntő monetáris tanács erőviszonyait az új törvény nem változtatja meg, már most is többségben vannak a kormányoldalhoz közelebb állók.

Most az elnök jogköre feladatokat delegálni az alelnököknek, ő dönti el, hogy milyen szakterület tartozzon az egyes alelnökök alá. Az új jegybanktörvény ezt a monetáris tanács hatáskörébe helyezi, azzal a megkötéssel, hogy a jegybankelnök javaslatára dönt a tanács az alelnökök feladatairól. Visszaállítják a 2007-ben megszüntetett igazgatóságot, amelynek a feladata a monetáris tanács döntéseinek végrehajtása lesz. Az igazgatóság napirendjét azonban meg kell küldenie a kormánynak, így a kabinet még jobban belelát a jegybank működésébe.

Újdonság, hogy csak két egymást követő hatéves ciklust tölthetne ki ugyanaz a személy. A jelenleg érvényes szabályozásban nincs semmiféle megkötés arra vonatkozóan, egy személy hányszor töltheti be a jegybankelnöki posztot.

Miközben az elnök és az alelnökök bérét lényegében befagyasztja a kormány által kidolgozott új jegybanktörvény (az elnök bérét továbbra is a nemzetgazdasági átlagbér tízszeresében korlátozza a törvényjavaslat, az alelnökök ennek 70, illetve 80 százalékát kaphatják továbbra is), addig a kormányoldal támogatását élvező, idén kinevezett négy monetáristanács-tag fizetését csaknem megduplázzák. Most az elnök bérének 35 százalékát keresheti a négy külsős monetáristanács-tag (most havi 709 ezer forint a bruttó bérük), a jegybanktörvény hatályba lépése esetén már az elnök bérének 60 százalékát kaphatják, vagyis durván 1,2 millió forintra emelkedhet a keresetük maximuma.

Mindezzel szemben a jegybankban dolgozók bérére egy sapkát húznának. Azt mondanák, hogy egyetlen alkalmazott jövedelme sem haladhatja meg az alelnök bérét. Jelenleg a jegybank oldalán fellelhető táblázat tanúsága szerint húszan (az ügyvezető igazgató, egy szakértő, a többiek szervezeti egységek vezetői) keresnek jobban az alelnököknél, közülük tízen az elnöknél is több pénzt visznek haza.

KAPCSOLÓDÓ CIKK