A költségvetésbe irányíthat a kormány újabb 250-300 milliárd forintot, a magánnyugdíjpénztárakban maradó több mint százezer ember megtakarított pénzét. A kormány eddig nem jelezte egyértelműen, hogy ez a szándéka, de egy új törvénymódosító lehetőséget ad erre, azt pedig Matolcsy György gazdasági miniszter és Orbán Viktor kormányfő is egyértelművé tette már, hogy nem sok jót gondol a magánnyugdíjról.

Csütörtökön bejelentett döntései alapján úgy tűnik, végleg felszámolja a magán-nyugdíjpénztári rendszert a kormány. (Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggel, a cikk megjelenése után, a Kossuth Rádióban azt mondta, többé nem lehet majd magán-nyugdíjpénztárba fizetni a kötelező járulékot.) A fideszes többségű költségvetési bizottság módosító javaslata szerint "természetes személy nyugellátás fedezetére fizetett járuléka kizárólag a Nyugdíjbiztosítási Alapot illeti meg" (a javaslat itt érhető el pdf formátumban), vagyis minden adófizető állampolgár az állami alapba fizet be, még az a több mint százezer ember is, aki úgy döntött, hogy inkább a magánnyugdíjpénztárában marad.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter csütörtökön úgy fogalmazott: "a magánnyugdíjpénztárban maradó 3 százalék pénztártag a havi befizetését január elsejétől az állami nyugdíjkasszába teljesíti" - ezzel 48 milliárd forint maradna a költségvetésben jövőre. Matolcsy György azt mondta, ez az a 10 százaléknyi munkavállalói járulék, amelyet a magánnyugdíjpénztárakba utaltak volna. A magánnyugdíjpénztárakról Matolcsy általánosságban azt mondta: "hogy a rendszer változik-e, azt majd meglátjuk"; a kormánypárti többségű bizottság a módosító indítvány indoklásában azonban egyértelműen fogalmaz: "a javaslat megszünteti a kötelező magán-nyugdíjpénztári tagdíjfizetést".

A lépéssel határozatlan időre meghosszabbítják azt a 14 hónapos időszakot, amelyet a kormány 2010 októberében vezetett be. 2010 novemberétől eredetileg 2011. december végéig ugyanis az összes pénztártag befizetését az állami alaphoz csatornázták be. Ezáltal csökkent az államháztartás hiánya, mivel megszűnt az a kiadás, ami abból adódott, hogy a központi költségvetés havi 30 milliárd forinttal pótolta ki az állami nyugdíjalapot.

Mi lesz az elveszett pénzekkel?

A nyugdíjbefizetések 14 hónapos átirányításáról szóló jogszabály nem határozott arról, hogy mi lesz azzal a pénzzel, amit a munkavállalók befizetnek, de nem jelenik meg a nyugdíjszámlájukon. A pénztártagok azon 97 százalékánál, akik visszaléptek az állami rendszerbe, ez utólag már nem számít, a 3 százalék maradó azonban 14 hónapig úgy fizetett járulékot, hogy az semmilyen formában nem jelent meg számlájukon, még a távoli jövőben sem profitálnak belőle, és most ez a helyzet válhat akár véglegessé is. Selmeczi Gabriella, akit nyugdíjvédelmi kormánybiztosnak nevezett ki a miniszterelnök, tavaly októberben azt mondta, a kormány egy évet kér arra, hogy a tagdíjak ideiglenes elvonása miatti kompenzáció részleteit kidolgozza.

A kormány sem az elmúlt egy évben, sem a mostani módosítókban nem határozott erről, illetve arról sem, hogy a januártól az államnak fizető, de magán-nyugdíjpénztári tag munkavállalók kieső pénzével mi lesz. Egy 200 ezer forint bruttó fizetéssel rendelkező pénztártag 10 százalékot, vagyis havi 20 ezer forintot tenne félre a magánnyugdíjpénztárban, és eme befektetése után kamatra is számíthatna. Egy havi 20 ezer forintos befizetés hozama egyszázalékos reálkamattal számolva (vagyis az inflációt meghaladó részt figyelembe véve) 40 év alatt több mint 9000 forint. Ez azt jelenti, hogy ekkora időtávon komoly veszteség érné a pénztártagokat, ha nem kapnának kompenzációt.

A kompenzációnak persze csak akkor lenne értelme, ha fennmaradnának a magánnyugdíjpénztárak. A módosító javaslattól megdöbbenő pénztári érdekszervezet azonban arra utalt, hogy a csütörtökön nyilvánosságra hozott tervek a pénztárak végét jelentenék szerintük. A Stabilitás Pénztárszövetség reagálásában azt írta, már a 14 hónapos elvonás is a "működésképtelenség határára sodorta a szektort", de ezt a működési tartalékból még fedezni tudták. Mivel a pénztárak egyetlen bevétele a befizetett tagdíj, miközben a kiadásokat törvény rögzíti, "a magánnyugdíjpénztárakra a gyors megszűnés vár".

Költségvetési lyuk foltozására jó

A jelenleg ismerhető szabályok és politikusi nyilatkozatok alapján nem világos, hogy mi lesz a 102 ezer magán-nyugdíjpénztári tag jövője. Matolcsy György csak lehetőségként említette számukra a visszatérést az állami rendszerbe, ha azonban erre nem lenne lehetőségük, az [origo]-nak nyilatkozó, névtelenséget kérő nyugdíjszakértő szerint a vagyonuk folyamatosan fogyna.

A szakértő arra számít, hogy a bizottsági módosító javaslat az első lépése annak a folyamatnak, amely során felszámolják a teljes magán-nyugdíjpénztári rendszert. Az okok nem egyértelműek, azonban a kormányzat jól járna a 3 százaléknyi maradó nyugdíjvagyonának állami kézbe vételével, mivel ez 250-300 milliárd forint bevételt jelentene a költségvetésnek (Matolcsy György azt mondta csütörtökön, a forint gyengesége és a 0,5 százalékosra vár növekedés miatt 320 milliárd forinttal kell kiigazítani a jövő évi költségvetést). A kormány így összesen közel 3500 milliárd forinttal növelné az állami vagyont a nyugdíjpénzekből, így ez az idén többletet hozott a költségvetésnek, jövőre pedig 3 százalék alá szoríthatja a deficitet.

Bő egy éve indult a hadjárat

Orbán Viktor tavaly októberben, a kormány második akciótervének ismertetésekor jelentette be, hogy novembertől 2011. december 31-ig felfüggesztik a beszedett nyugdíjpénztári járulékok magánpénztáraknak járó részének a továbbutalását, addig pedig kidolgozzák a feltételeket a tisztán állami nyugdíjrendszerbe való visszalépéshez. Azzal indokolta mindezt, hogy nem fenntartható, hogy az állam havonta harmincmilliárd forintot költ a kettős nyugdíjrendszer miatt.

December elején soron kívüli eljárást kért az Alkotmánybíróság elnökétől a pénztárak száz százalékát tömörítő Stabilitás Pénztárszövetség a magánpénztárakat érintő törvényekkel kapcsolatos beadványok elbírálására. (Később a Magyar Helsinki Bizottság is lépett, az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult a pénztártagok védelmében.) Az Alkotmánybíróság azonban az [origo] információi szerint jó ideig még biztosan nem dönt az ügyben, január 1-jétől pedig a pénztártagok csak személyesen támadhatják meg a nyugdíjvagyon államosításáról szóló jogszabályt az Alkotmánybíróságon.

Nyugdíjreform és adósságcsökkentés

Az országgyűlés 2010. december 13-án fogadta el a nyugdíjreformról szóló törvényt. A jogszabály szerint az állami nyugdíjrendszerbe visszalépők a befizetett hozamgarantált tőke feletti összeget, illetve a pénztártagság ideje alatt befizetett tagdíj-kiegészítés összegét felvehették vagy önkéntes pénztárba helyezhették, de jóvá írathatják az állami pillérben egyéni számlán is. Aki magán-nyugdíjpénztári tag akart maradni, annak szándékáról személyesen, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél kellett nyilatkoznia 2011. január 31-ig. Aki nem nyilatkozott, annak tagviszonya március 1-jén automatikusan megszűnt.

A feltételek ismeretében a hajdani hárommillió magánpénztári tag 97 százaléka az állami rendszerbe történő átlépés mellett döntött. A határidő leteltével nyilvánosságra hozott adatok szerint 102 ezer tag mondott nemet a január 31-i határidőig az állami nyugdíjrendszerre, azaz ennyi taggal folytatták a működést a magánkasszák. A végleges számok láttán Orbán Viktor közölte, "nem érdemes abban bízni, hogy az Alkotmánybíróság megváltoztatja az új nyugdíjrendszert".  A kormányfő szerint azzal, hogy a pénztártagok 97 százaléka átlépett az állami nyugdíjrendszerbe, véglegesen eldőlt, hogy kétpilléres nyugdíjrendszere lesz Magyarországnak. A miniszterelnök ekkor azt is közölte, hogy még az idén átáll az állam az egyéni számlás nyugdíjrendszerre.

Az Alkotmánybíróság idén február 24-én napirendre tűzte a magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatos szabályozást, ám első körben csak azt vizsgálta, hogy hatáskörébe tartozik-e egyáltalán a beadványok elbírálása. Május végén a testület meghallgatást tartott az ügyben, többek között Szász Károly, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) elnöke, Mészáros József, az Országos Nyugdíjfolyósító főigazgatója és Surányi György volt jegybankelnök részvételével. Az Alkotmánybíróság a meghallgatáson arra a kérdésre keresett választ, hogy a fenti döntések meghozatalakor volt-e "gazdasági szükséghelyzet".

Júniusban a pénztárak elkezdték volt tagjaik vagyonát eljuttatni az államnak. A teljes magán-nyugdíjpénztári vagyon meghaladta a 3000 milliárd forintot, ennek legnagyobb részét magyar állampapírok, befektetési jegyek és részvények tették ki.