A legrosszabbkor jött a kormánynak az újabb leminősítés

Kritikus helyzetben érte az Orbán-kormányt az újabb, a magyar adósbesorolást rontó leminősítés. A kormányra nehezedő nyomás az utóbbi hetekben minden irányból erősödött, miután felerősödtek a külföldi kritikák, és az Alkotmánybíróság három fontos törvényt részben vagy egészben megsemmisített.

A Standard & Poor's szerdán leminősítette Magyarországot, így két hitelminősítő is bóvli kategóriába tartja nyilván a magyar adósságot. (A Moody's novemberben minősítette le Magyarországot.) Az S&P többek között azzal indokolta a döntését, hogy a magyar kormány elmúlt egy évben hozott intézkedései hátráltathatják a gazdasági növekedést.

A Standard & Poor's döntése előtt komoly nyomás nehezedett Orbán Viktor miniszterelnökre és a kormányra. A héten személyes hangvételű levélben szólította fel José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke a magyar miniszterelnököt a jegybankról és a pénzügyi stabilitásról szóló törvénytervezetek visszavonására. "Erőteljesen azt tanácsolnám önnek, vonjon vissza két, a parlament előtt lévő sarkalatos törvényt" - írta az [origo] által megismert levélben Barroso.

A múlt héten csütörtökön a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Bizottság tárgyalódelegációja a tervezett időpontnál korábban elhagyta az országot, mert több ponton éles nézeteltérése támadt a kormánnyal. A kiszivárgott, azóta megerősített információk szerint éppen a jegybanktörvény tervezete, valamint a magán-nyugdíjpénztári rendszer végleges felszámolását előrevetítő lépések miatt alakult ki konfliktus. A jegybanktörvény tervezetét a múlt héten az Európai Központi Bank (EKB) is kifogásolta. "Az EKB nagyra értékelné, ha a Nemzetgazdasági Minisztérium a jövőben megfelelően tiszteletben tartaná az EKB-vel szembeni konzultációs kötelezettségét" - írta a bank a csütörtökön nyilvánosságra hozott véleményében.

Míg Barroso és az uniós pénzügyi biztos a készülő jegybanktörvényt kifogásolta, az Európai Bizottság igazságügyi biztosa az új alaptörvény jogi következményeiről írt levelet Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettesnek a múlt héten. Viviane Reding szerint az igazságügyi reform "súlyos aggályokat vet fel az uniós jog szempontjából". A biztos kifogásolta a bírók nyugdíjkorhatárának csökkentését, valamint az adatvédelmi biztos függetlenségének csorbítását. Az új alaptörvény egyes részeit és az elfogadásának gyorsaságát korábban az Európa Tanács által létrehozott jogi szakértői testület, a Velencei Bizottság is kifogásolta.

"Továbbra is aggódunk" - jelentette ki a Heti Válaszban december elején megjelent írásában Eleni Tsakopoulos Kounalakis amerikai nagykövet, aki korábban szóban tiltakozott Orbán Viktornál a sarkalatos törvények elfogadása miatt. A nagykövet által említett aggodalmakról részletesebben is beszélt az [origo]-nak adott interjújában Thomas Melia, az amerikai külügyminisztérium emberi jogokért felelős helyettes államtitkára.

Az Alkotmánybíróság (Ab) hétfőn két sokat támadott törvényben is talált alkotmányellenes részeket, és megsemmisítette a teljes egyházügyi törvényt (erről bővebben itt olvashat). Az Ab alkotmányellenesnek minősítette a büntetőeljárásról szóló törvény egyes részeit, illetve részben alkotmányellenesnek nyilvánította a tavaly év végén elfogadott médiatörvényt. Az új médiaszabályozás miatt korábban külföldről - többek között az Európai Bizottság, az Egyesült Államok kormánya és nemzetközi civil szervezetek részéről - is rengeteg támadás érte a kormányt.