Boldog nyulakkal gyűrte le a válságot egy bajai vállalkozás

A válság kirobbanásakor 2008-ban fogott vállakozásba egy bajai cég és azóta ötszörösére tudta növelni forgalmát. A nyúltenyésztő és vágó Tetrabbit leginkább a német, osztrák, svájci piacokkal hódított nagyot, a következő lépés pedig Oroszország lesz.  A cég sikerterméke a nem ketrecben, hanem kifutón tartott Relax Rabbit.

Egy olasz tulajdonban lévő vágóüzemet visszaszerezve nőtt sikeres középvállalkozássá egy nyúltenyésztéssel foglalkozó bajai vállalkozás, amely egyike azon cégeknek, amely elkezdhette meghódítani a szigorúan ellenőrzött orosz piacot.

2008 szeptemberében elégelte meg a nyúlakat tenyésztő Tetrabbit Kft., hogy a nyúlvágó üzem, az olasz Menozzi-család kezében lévő Bácska Zrt. nem fizet időben. Választhattak: vagy felszámolást kezdeményeznek, vagy más megoldást keresnek. Mivel alapvetően jó viszonyban voltak az olaszokkal, az utóbbi valósult meg: kibérelték a bajai vágóhidat és átvették az olaszoktól az üzlet jelentős részét. Innen kezdődött el a sikertörténet: a 200 millió forintos árbevételű, eredetileg családi vállalkozás mára 4 milliárd forintra növelte az árbevételét.

"Mindenünket erre tettük fel" - mondta Sándor Ferenc, a Tetrabbit 25 éve nyúltenyésztéssel foglalkozó egyik tulajdonosa. Azt mondta, "ha mi is úgy dolgoztunk volna, mint az olaszok, akkor nagyon komoly problémáink lettek volna" - ugyanis a Menozzik szinte csak az olasz piacban gondolkodtak, csupán 2-3 vevővel tartották a kapcsolatot.

A Bácska Zrt.-től a vágóüzem mellett átvettek állattartó telepeket és egy takarmánykeverőt is (amit aztán bérbe is adtak), az olasz családnál maradt az export, így azonban egyben a Tetrabbit vevőiként kapcsolatban is maradtak. Idén júniusban közel egymilliárd forintért megvették az addig bérelt vágóüzemet. Sándor Ferenc azt mondta, sikerként élték meg, hogy visszakerült magyar tulajdonba egy a 90-es években privatizált vágóüzem.

"Nincs jövő a nyúlban" - indokolta Francesco Menozzi, a több állattenyésztési ágazatban is érdekelt Bácska Zrt. vezérigazgatója, hogy miért váltak meg a vágóüzemtől. Azt mondta, azután döntöttek így, hogy több csapás is érte az üzletet. Az élelmiszerárak emelkedése megnövelte a takarmányozás költségeit, illetve elvesztették a nyolcvanmilliós német piacot. Emellett a nagy beruházási igény és a rendszerváltás óta visszaeső nyúltenyésztés is hozzájárult, hogy fizetési nehézségbe került a cég.

A vágóüzem kibérlésével egy időben alaposan át is alakult a cég. 2008 októberében két másik nyúltenyésztővel bővült az addig Sándor Ferenc és felesége tulajdonában lévő családi vállalkozás. Szalay Attila és a svájci származású, de 15 éve Magyarországon élő, ma már magyar állampolgár Gerber Johann is tulajdonos lett. A svájci tenyésztő hozta a céghez az agrármérnök végzettségű Csúvár Zsoltot, aki korábban Hajdú-Bétes gazdasági vezető és a Gyulai Húskombinát igazgatósági tagja is volt. 2008-ban lett a Tetrabbit ügyvezetője, akkor 30-35 ezer nyulat vágtak, ma már 50 ezret hetente - mondta. Az átszervezés része volt az is, hogy egy svájci üzemvezetőre bízták a vágóhídat, aki "költségérzékenyebb" volt az olaszok idején alkalmazott elődeinél.

Előremenekülés

A gyors növekedést Csúvár Zsolt azzal magyarázta, hogy a túlélésért kellett küzdeniük. A megoldást a piac bővítésében találták meg. Mára több mint 40 vevőjük van, és egyik sem haladja meg a 25 százalékos részesedést a bevételből. Ügyfeleik döntő többségben külföldiek, piacukat leginkább Németországban, Svájcban és Ausztriában bővítették. A magyarok ugyan egyre több nyúlhúst fogyasztanak, de még így is alacsony mértékű a hazai eladás. Magyarországon a 70-es években még 12-14 millió nyulat vágtak évente, ma ez nem sokkal több mint 4 millió.Magyarországon inkább presztízsből vásárló vevőik vannak, így például Michelin-csillagos étteremnek is szállítanak.

Relax Rabbit

A Tetrabbit egy tartási módot is szabadalmaztatott, amit Relax Rabbitnak neveztek el. A nyulakat kifutón (nem ketrecben), szalmán, szénán és zöldségeken tartják, nem stresszes körülmények között, amely az állatjóléti szempontok mellett minőségi húst is eredményez. Egy kísérleti takarmányozási telepen "még hatékonyabb, jövedelmezőbb és állatbarátabb" takarmányokat tesztelnek, miközben az Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi karát 15 millió forintos kutatással bízták meg.

Az első, kísérleti nyulaikat "Rambo-nyulaknak" nevezték el, és bár túlélték, a szakmai szervezetek lenézték, gazdaságosan megvalósíthatatlannak tartották a módszert. "És igazuk volt. Nehezebb velük dolgozni, több a probléma, mint a ketreces tartásnál. Ezen kívül egy dolog megcsinálni, és másik dolog elmondani a vevőknek, hogy ennyibe kerül, de jobb a hús íze" - magyarázta Csúvár Zsolt. A Relax Rabbit végül ismert márka lett, ami iránt az ügyvezető szerint kínaiak is érdeklődtek.

Keller István, a Tetrabbithoz tartozó Zika Szövetkezet egyik nyúltenyésztője szerint több munkát jelent a Relax-tartás, amelyben kifutót, szalmát, rágófelüleletet, bújóhelyet biztosítanak a nyulaknak. Az állatok ellátását emberek végzik, míg a ketreces tartásnál félig automatizált a folyamat. A Relax-tartás körülbelül a felével növeli meg a költségeket.

A cég a szigorú élelmiszerbiztonsági szabályokat előíró Oroszországba is el tudott jutni, pedig oda csak négy nyulas cégnek van exportengedélye: egy kínai, egy cseh és két magyar vállalkozásnak. A Tetrabbit idén októberben kapta meg az engedélyt, így a piac felfutását jövőre várják. Évi 500 millió forintos árbevételt remélnek az orosz piactól, miközben a heti vágásszám 50 ezerről 60 ezerre emelkedhet.

Vannak ketreces Tetrabbit-nyúlak is

Az orosz engedély megszerzése "nagyon nagy kihívás volt" - mondta Sándor Ferenc. Már 2008-ban jelentkeztek, és három évi kitartó utánajárásra volt szükség ahhoz, hogy egyáltalán ellátogasson a céghez az orosz delegáció. A magyar minisztérium segítségét is kérve végül idén áprilisban jött három orosz állatorvos két tolmáccsal.

Gondolkodásra sarkall az állattenyésztés

A Tetrabbit idén júliusban indította el a Nyúl-unk a munkáért-programot, amelybet eredetileg tíz faluban, összesen kétszáz szegény család megsegítését hirdették meg más partnercégekkel közösen. Végül a 235 pályázó családból tizenkettőben kapott több mint kétszáz család ketrecet, takarmányt, oktatást és nyulat. Tizenharmadik faluként az erdélyi Gyimesbükk ferences rendi árvaháza is részt vehet a programban, amely Csúvár Zsolt szerint később még három faluval bővülhet.

A 20 millió forintos program lényege, hogy a családokat a "start-csomaggal" elindítják és megtanítják a nyúltenyésztés alapjaira. A szaporulat egy részét eladhatják és takarmányt vásárolhatnak, a maradékot pedig megehetik a családok. A családokból nem feltétlenül lesz nyúltenyésztő - magyarázta Csúvár Zsolt - , de nem is ez a cél. "Milliárdos vállalkozás ebből nem lesz" - mondta, azonban szerinte az ügyesebbek a saját bérüket kitermelhetik, vagy a jövedelmüket kipótolhatják.