A kormány és a bankok közé szorultak a menekülő devizahitelesek

Április elején elindult a devizaadósokat segítő árfolyamrögzítési program, amely szinte mindenkinek többéves megkönnyebbülést hozhat. A bankokban mégis alig akad érdeklődő, mert a kormány és a bankok által kitalált menetrend sántít. Aki most mehet, az jobban jár, ha vár még egy kicsit, akinek sürgős lenne, az még nem jelentkezhet.

Áprilistól él az új árfolyamrögzítéses rendszer, amelynek lényege, hogy az aktuális piaci árfolyamnál 20-40 százalékkal alacsonyabb, fix árfolyamon törleszthetik több éven keresztül a hiteleiket a devizahiteles háztartások. Az árfolyamkülönbség miatt felhalmozódó összeget 2017 közepétől kell majd - kedvezményes kamatozással - visszafizetniük.

A törvény szerint áprilistól júniusig csak a közszolgák jogosultak az árfolyamrögzítés igénylésére, a nem állami alkalmazásban álló lakáshitelesek júniustól, a szabad felhasználású jelzáloghitellel bírók pedig csak szeptembertől kerülhetnek sorra. Ezt a menetrendet a nagy torlódás elkerülése miatt alkudták ki a bankok, de az első hetek tapasztalatai alapján ez inkább akadályozza, mint segíti a devizahiteleseket. A devizahiteleseket részben mintha hidegen hagyná a lehetőség, részben nem tudnak róla, hogy már most is igényelhetik, pedig ezt szinte vétek nem kihasználni.

Fordított érdekeltség

A szabályokat úgy sikerült megalkotni, hogy a rendszert faramuci ellenérdekeltségek teszik bonyolulttá. A közszolgák, akik már most szaladhatnának az árfolyamrögzítésért, részben abban érdekeltek, hogy halogassák a kérelmüket a számukra kijelölt időszak végéig. Azokra az állami alkalmazottakra igaz ez, akik - miután tavaly decemberben Orbán Viktor külön levélben buzdította őket erre - tavaly év végéig megpróbáltak a fix árfolyamú végtörlesztéssel kiszállni a devizahitelből, de végül lecsúsztak a lehetőségről, mert a beígért kedvezményes hitelt nem biztosította a kabinet. A mintegy 70 ezres teljes devizahiteles közalkalmazotti rétegből ők vannak a többségben: január közepén mintegy 40 ezer érintett panaszkodott arról, hogy bár élni kívánt a végtörlesztéssel, ezt nem tudta megtenni, és átverve érzi magát. Éppen az ő kárpótlásukra döntött végül a kabinet extra kedvezményekről, amelyek viszont részben indokolják a közszolgák lassúságát.

A kormány ugyanis úgy fogadta el a jogszabályt, hogy ez a kör egy egyszeri vissza nem térítendő állami támogatást is kap: kifizetik a mostani és a kedvezményes havi törlesztés közötti különbséget a februártól legfeljebb júliusig terjedő időszakra. Az ajándékba kapott pénz tehát attól függ, hogy ki mikor lép be az árfolyamrögzítésbe - minél később, annál többet kap kézhez egyszeri juttatásként. Ez néhány tízezer forintra is rúghat, amelyért már valószínűleg megéri kicsit lustálkodni, és majd májusban, júniusban elkezdeni az ügyintézést.

Ezzel szemben a mezei devizaadósoknak, akik egyelőre nem járulhatnak a banki ügyintézők elé, éppen a nagyobb sietség állna az érdekükben. A 300 forint közelében kitartó euróárfolyam, illetve a majdnem 250 forintos frankárfolyam 20-40 százalékkal nagyobb terhet ró rájuk, mint amekkorát a rögzített árfolyam, esetükben tehát néhány hónap is lényeges könnyítést jelentene. Főleg akkor, ha a programban rejlő befektetési lehetőséget is ki tudják használni, és a megspórolható pénzt például lakástakarék-pénztári szerződés révén kedvező feltételekkel félre tudják tenni a 2017-tól újra megugró törlesztésre.

A törvény megengedő

A jogszabály nem vési kőbe a menetrendet, nem tiltja meg, hogy a bank - ha ideje engedi - a közalkalmazottakon kívül már most is bárkit kiszolgáljon. Pusztán annyit rögzít, hogy a "pénzügyi intézmény köteles mindent megtenni annak érdekében, hogy a hiteladós hiánytalan kérelmének átvételétől számított 60 napon belül" a hitelkeret-szerződést megkössék.

Az [origo] által megkeresett bankok - a CIB, az Erste, az UniCredit, a Budapest Bank és a K&H - egyformán gyér érdeklődésről számoltak be a közalkalmazottak részéről. Bankonként legfeljebb néhány százan igényelték az első három hétben a konstrukciót, így összesen néhány ezer emberről van szó. A Magyar Bankszövetséget nem lepte meg, hogy egyelőre nincs roham, jóllehet korábban legalább 50 százalékos részvétellel számoltak. Sütő Ágnes, a szervezet szóvivője közölte, ilyen típusú ügyleteknél természetes, hogy mindig a határidőhöz közeledve növekszik az igénylések száma.

Az előre sorolt állami alkalmazottak tehát nem terhelik le a bankokat, így elvileg a többi adós igényét is hamarabb kielégíthetnék. Ezzel többek számára megnyújthatnák azt az időszakot, amely alatt - a tartósan gyenge forintárfolyamot elnézve - lényegesen könnyebben törleszthetnék a hiteleiket.

A bankok szigorúak

Az [origo]-nak adott hivatalos banki válaszokból az derül ki, hogy a bankok tartják magukat az eredeti menetrendhez, és egyelőre csak a közszolgák előtt áll nyitva a fiókok ajtaja. Mivel a program a kamatok egy részének végleges elengedését is tartalmazza, a bankoknak nem áll érdekükben sürgetniük az ügyfeleiket. Minél tovább vesz részt valaki az árfolyamrögzítésben, a gyűjtőszámlán elengedett kamatok révén annál nagyobb veszteséget okoz a bankoknak és az államnak, így érthető, hogy a hitelintézetek kihasználják az általuk kialkudott menetrendből adódó több hónapos haladékot.

A magánszférában dolgozó adósok ügyének intézését így nem szívesen reklámozzák akkor sem, ha egyébként néhány konkrét, az [origo] által megismert eset alapján van olyan bank, amely rugalmasabban kezeli a kérdést. Egy lakáshiteles, aki nem a közszférában dolgozik, és többek között az OTP-nél próbálkozott, azt az információt kapta, hogy egy külön kérvény benyújtásával már július előtt beadhatja az árfolyamvédettségre vonatkozó igényt (ha a bank befogadja az igénylést, az még nem jelenti azt, hogy az ügyfél igénylését el is bírálják a törvényben megszabott határidő előtt). Ezzel szemben például az FHB-nál a törvénynél is szigorúbb belső szabályzatra hivatkozva elhajtották a szintén nem közalkalmazott adóst, aki a jogszabályban is rögzített mérlegelési lehetőségre hivatkozott.

A bankszövetség szerint attól, hogy a törvény lehetővé teszi, hogy a bankok befogadják a nem közszolgák igényléseit is, nem biztos, hogy az elbírálás meg is történik. Sütő Ágnes ugyanakkor megerősítette, hogy a törvényben megszabott határidőket tartani fogják a bankok, tehát a különböző devizahitelesek számára áprilistól, júniustól és szeptembertől számítva hatvan napon belül érvénybe lép a rögzített árfolyam.

Mit kell benyújtani az árfolyamrögzítéshez?

- teljes körűen kitöltött és aláírt gyűjtőszámlahitel-igénylő lap és nyilatkozatok

- a kapcsolódó devizakölcsön szerződőinek személyi igazolványa, lakcímkártyája és adóigazolványa vagy külföldi állampolgár esetén útlevél másolata

- harminc napnál nem régebbi, hiteles teljes tulajdoni lap (a tulajdoni lap lekérdezésére a bankfiókban is van lehetőség, a szolgáltatás díjmentes)

- a kapcsolódó devizakölcsön fedezetét képező ingatlan biztosítási kötvénye, valamint azon a bank kedvezményezetti joga előjegyzésének- és a díjfizetésnek az igazolása

- ha az ingatlant a bank hitelén kívül más banki jelzálogjog is terheli, akkor annak igazolása, hogy nincs 90 napot meghaladó fizetési késedelem (az igazolás kiállítása és benyújtása között 8 munkanapnál több nem telhet el; különben új igazolásra van szükség)

- az életbiztosítással kombinált hitel esetén 8 munkanapnál nem régebbi igazolás az életbiztosításról, hogy annak fizetésében nincs 90 napot meghaladó hátralék

Forrás: OTP Bank