A pénzünkre ácsingózik az állam, és meg is kapja

magyar állampapír, államadósság kezelő központ, ÁKK, alacsony szintű a lakosság szerepvállalása
Vágólapra másolva!
Tekintélyes kamatokkal, reklámkampánnyal, ügyfélbarát értékesítéssel igyekszik meggyőzni a magyarokat az állam, hogy vegyenek több állampapírt. Az akció eredményesnek látszik, de még mindig nagyon alacsony a lakosság szerepvállalása, pedig nemcsak az állami pénzügyeket stabilizálhatnák a spóroló magyarok, hanem a saját pénztárcájuk is vastagodna.
Vágólapra másolva!

"A filmben látható arcok most egyet akarnak, cselekedni, segíteni. Eltökélt arcokat látunk, amelyeket belső kötődés erősít. Anélkül, hogy látnánk, mégis tudjuk, hogy egymás kezét fogják a képen kívül is" - ezekkel a szavakkal mutatta be Koltai Lajos, az egyebek mellett a Sortalanság rendezője és az Oscar-díjas Mephisto operatőre élete első reklámfilmjét, amelyet az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) megbízásából készített.

A kézfogások mögött az a cél áll, hogy a magyarok nagyobb részt vállaljanak az állam finanszírozásából, minél több állampapírt vegyenek. Jelenleg ugyanis elenyésző mértékben fial az adósság a magyar lakosság zsebében. Ezzel többek közt az a baj, hogy így a külföldi befektetőktől függ, tud-e pénzt szerezni az állam. Az adósságkezelő, vagyis lényegében az állam, új stratégiát dolgozott ki arra, hogyan fordítson a trenden.

Ez pedig, úgy tűnik, sikeres volt: a júliusi adatok szerint a lakosság ismét elkezdett rákapni a magyar kötvényekre, kincstárjegyekre, és egy év alatt másfélszeresére nőtt a nála lévő mennyiség. Csak júliusban 72,2 milliárd forint értékben vettek állampapírokat a magyarok, ez az összeg önmagában a tizedét teszi ki a 717,8 milliárd forintra nőtt teljes lakossági állománynak.

A magyaroknál lévő államkötvények viszont még így sem teszik ki a bankbetétek tizedét: a lakosság az MNB adatai szerint körülbelül 6500 milliárd forintot tart forintbetétekben, és csaknem 1000 milliárdot devizabetétekben.

Külföldiek pénzén él az állam

Az állampapírokról a magyar lakosság az előző nyolc évben szokott le. 2004-ben még 10 százalék fölött volt a lakossági állampapír-állomány aránya az államadósságban, ez a válság elejéig folyamatosan csökkent, majd 3-4 százalék között ingadozott (lásd az alábbi ábrán).

Az ÁKK adatai szerint 2011 végén az államadósság 3,5 százaléka volt a lakosság kezében közvetlenül állampapírban. A bankokban, biztosítóknál, befektetési alapokban vagy akár nyugdíjpénztárnál elhelyezett megtakarításokon keresztül ugyan még válhatott a magyarok pénze magyar állampapírokká, de ezzel együtt a mai napig az a jellemző, hogy az állam hitelszükségleteit külföldiek elégítik ki. A külföldi pénzek Magyarországra érkezése nem baj, viszont ha túl nagy mértékben támaszkodik egy ország a külföldre, annál kockázatosabbá válik.

Forrás: MNB, ÁKK
Forrás: ÁKK

A fejlett országok számára az eladósodás éppen azért engedhető meg nagyobb mértékben, mert nincsenek kitéve annak a veszélynek, hogy a külföldi befektetők hirtelen kivonulnak az ország finanszírozásából. Németország államadóssága a saját GDP-jéhez képest hasonló szinten (a GDP 81,6 százaléka) van, mint a magyar, de a német lakosság nemcsak a saját államát hitelezi, hanem más országokba is jut bőven a megtakarításaikból. A világ legeladósodottabb országa Japán, de a befektetők eddig elhitték róla, hogy a GDP-je körülbelül 230 százalékát kitevő államadósságát ki tudja fizetni, mert a japánoknak bőven van megtakarításuk. A japán pénzügyminisztérium az [origo]-nak elküldött adatai szerint a szigetország állampapírjaiból a külföldiek csak 5,2 százalékot birtokoltak a márciusi állapot szerint. Vagyis Japán csak minimálisan van kitéve a külföldi befektetők vásárlásainak.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint az a német és japán adósságkezelés titka, hogy a két ország bőven fedezni tudja saját finanszírozási igényét. A németek a GDP-jük körülbelül 36 százalékát képesek külföldre hitelezni, a japánok ennél is többet, 54 százalékot az IMF és az Eurostat adatai szerint. Ezzel szemben Magyarország nem hogy hitelezni nem tud, de az éves GDP-jének 105,6 százalékát vonja be külföldről. Ez okozza, hogy bár a német és a magyar eladósodottság ugyanolyan fokú, a németekről könnyebb elhinni, hogy kifizetik a hiteleiket, mint az állandó külföldi tőkére szoruló Magyarországról.

A magyar állam adóssága azért is kockázatosabb, mert nagy arányban, az ÁKK június végi adatai szerint 44 százalékban állt külföldi devizában, a németeké, és japánoké azonban alig. Ez azért kockázatos, mert ha gyengül a forint, akkor az adósság forintban mért szintje növekszik. Igaz, a forint erősödése viszont csökkenti az eladósodottság mértékét. Ez volt látható tavasszal és nyáron: az állam több hitelt vett fel, mint amennyit visszafizetett, mégis csökkent az adósság a forint erősödésének köszönhetően.

Országos letámadás

Az állampapírok lakossági népszerűsítésére kidolgozott új stratégia része volt, hogy új típusú állampapírokat vezettek be, elkezdték az értékesítési hálózatot fejleszteni, Koltai Lajost is a soraikba vonták, és az egész országot beborították reklámokkal, új, a felhasználók számára érthetőbb honlapot alakítottak ki. Az ÁKK legerősebb fegyverévé azonban az válhatott, hogy a piacon elérhető megtakarítási formákkal versenyképes, csábító kamatokkal állt elő.

A magas kamatokkal édesgetett magyar befektetők stabilitást hoznak az ország pénzügyeibe, de ennek árát végső soron az adófizetők pénzéből kell állnia az államnak. Ugyanakkor a magas kamatokból magyar jövedelem is lesz. "Ez az államnak kiadás, de a lakosságnak bevétel" - mondta Orbán Gábor, az Aegon portfólió menedzsere, hozzátéve, hogy az állam akciójának valódi vesztese a bankrendszer.

Fotó: Pályi Zsófia [origo]

A lakosság megtakarításáért folytatott versenyben ugyanis az állampapírok a bankbetétekkel versenyeznek, a két befektetés kockázata egyaránt minimális. Az ÁKK külön tanulmányában igyekezett igazolni, hogy az állampapírok felfuttatása nem a bankoktól vesz el pénzt. Az [origo] megkeresésére is idézték ebből azt a részt, amely szerint a bankbetétek és az állampapír-vásárlások együtt mozognak, vagyis, ha van pénzük a lakosoknak, akkor mindkét formában megtakarítanak. Az állampapírokból pedig csak annyit akarnak eladni, "amennyit a lakosság hajlandó megvenni".

A bankok szorulhatnak ki

Orbán Gábor szerint az ÁKK érvelése ellenére valóban létezik az a hatás, hogy az állam, az állampapírok térnyerésével a betétek visszaszorulnak a piacon. Ez nem cáfolja azt, hogy akár mindkettőre lehet igény. Az egykulcsos adó a gazdagabb magyaroknál hagyott több száz milliárd forintot, amely egy részét megtakarítják. Eközben a végtörlesztés sokak eddig felhalmozott pénzét vitte el, vagyis elkezdték újra feltölteni a tartalékaikat. A megtakarításokért igenis verseny van, amelybe az állam erőteljesen beszállt.

A bankoknak emelniük kell a betéti kamataikat, hogy versenyben maradjanak, ezzel viszont a hitelkamatokat is feljebb kell húzniuk. Orbán Gábor szerint a lépés végső soron a hitelezés ellen hat, mert drágítja a kölcsönfelvételt. Persze gondolkodhat úgy az állam, hogy a bankok amúgy se hiteleznek, akkor meg nem baj, ha feljebb kerülnek a kamatok - vélte az állampapír-piaci szakértő.

Az közvetlenül is fájhat a bankoknak, hogy eddig jó pénzt tudtak szerezni egyrészt a betéteken, másrészt azzal, hogy ők maguk váltották a hozzájuk forduló vásárlók megtakarítását állampapírra. Az Államkincstár azonban ingyenes számlavezetést kínál az állampapírokhoz, ezzel versenyelőnyt szerzett a bankokkal szemben.

Soltvadkerten is ott a helye

Az állam jelenleg a Magyar Államkincstár hálózatában és a "hamarosan megújuló, egyszerűbb működésűvé váló" internetes rendszerében értékesít állampapírokat. A 19 kirendeltség mellé két új állandó fiókot is nyitottak, további bővítési lehetőségen törik a fejüket. Az állandóak mellett van egy ideiglenes fiókja is a hálózatnak, ez Soltvadkerten működik. Az ÁKK nem kívánta kommentálni, hogy ezzel a csődbe jutott Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet megtakarítani vágyó ügyfeleit célozzák-e meg.

Az állampapírok közül a kincstári takarékjegyeket a postákon is meg lehet venni, de a féléves és egyéves kincstárjegyeket, vagy a hosszabb lejáratú állampapírokat ott hiába keresik a megtakarítók.


Magas, nem magas

Az állam tekintélyes kamatokkal buzdít az állampapírok vásárlására. A legnagyobb kamatot a 3 és 5 éves prémium magyar állampapír kínálja, amely az infláció mértéke felett 3-5 százalékos kamatprémiumot ajánl, ami jelenleg azt jelenti, hogy 9,5 százalékos kamatot lehet szerezni. A rövidebb lejáratú papírokat 7,5-8 százalékos kamatra adja az állam.

Az ÁKK vitatta, hogy magasak lennének a kamatok. Megkeresésünkre az adósságkezelő azt írta: "az, hogy a kamat magas vagy alacsony, mindig utólag derül ki", azt pedig nem tartották igaznak, hogy a többi megtakarítási forma fölötti kamatokat ajánlana az állam. "Az adósságkezelő csak megpróbál lépést tartani a bankok által kínált kamatokkal" - írta az ÁKK.

Versenyképes kamatok

A külföldi hátterű, Magyarországon működő bankokat szorítja, hogy az anyabankjaik visszavettek a leányaik finanszírozásából, így a magyarországi bankoknak erős betétikamat-versenyt kellett indítaniuk, hogy forrásokhoz jussanak a magyaroktól. Ebbe a versenybe szállt be az állam, tovább fokozva a kamatok szárnyalását.

Az egyéves kincstárjegyek és takarékjegyek 8, illetve 7,75 százalékos hozama lényegében megfelel az elérhető kamatnak: 7,75-8 százalékos kamatot (EBKM) 9 banki termék, 8 százaléknál nagyobbat 7 betét kínált augusztus elején a Bankmonitor.hu összesítése szerint. Ezek többsége azonban olyan termék, ahol az apró betűs részre is figyelni kell, ugyanis gyakran kell feltételeket teljesíteni a kifizetéshez, például minimális összeget vagy épp új pénzt lekötni, vagy minimális számú átutalást elvégezni. Vagyis a bankbetétek között akad az állampapíroknál jobb befektetés, de ezeknél oda is kell figyelni, nem beszélve arról, hogy a számlanyitásnak vagy a számla fenntartásának költsége is van.

Bonda Balázs, a Bankmonitor.hu szakértője szerint tény, hogy több bank is emelt a kamatain, de komoly mértékű emelésről nem lehet beszélni az elmúlt hónapokban. A kamatemelkedés részben a versennyel, részben azzal magyarázható, hogy a hazai pénzintézetek kezét elengedték az anyabankok, azaz a hazai bankoknak magas kamatokat ígérve kell saját forrást találniuk - mondta Bonda.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!