Orbán kérésére sem utánozhatja az amerikaiakat Simor

2012.01.09. 13:56

A brit és amerikai jegybanki példák vizsgálatára is kérte pénteken Orbán Viktor miniszterelnök Simor Andrást, a jegybank elnökét. Az MNB-nek azonban szigorúan követnie kell az Európai Központi Bank irányvonalát, így az amerikai és brit példák a gyakorlatban keveset jelenthetnek.

Pénteken újra arra kérte a kormány Simor András jegybankelnököt, hogy a jegybank járuljon hozzá a gazdasági növekedés beindításához. Orbán Viktor miniszterelnök azt kérte az MNB elnökétől, hogy "vegye sorra azokat az eszközöket, amelyeket az Európai Unióban, az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban a növekedés megindítása érdekében a jegybankok használnak", illetve tegyen javaslatot, hogy "az ott használt, növekedést segítő jegybanki eszközök közül szerinte Magyarországon melyeket lehet használni".

Az Európát egyre mélyebben érintő gazdasági válság két leglátványosabb eleme az országok nagy eladósodottsága és a növekedés visszaesése. A válság kezelésére a jegybanknak és a kormánynak is vannak eszközei, a jegybank pénzt juttathat a gazdaságba (főleg a bankokon keresztül), amivel olcsóbbá teheti a hiteleket, míg a kormány támogatásokkal, állami hitelezéssel vagy épp adócsökkentéssel tudja elérni ugyanezt.

A jegybank és a kormány lehetőségei is korlátozottak azonban: a kormány nem növelheti a költségvetés hiányát a végtelenségig, ezt egyrészt tiltja az Európai Unió, másrészt a már most is nagy államadósságot növelné a túl magas deficit. A jegybanknak pedig az inflációra kell figyelnie, minél több pénzt pumpál a gazdaságban, annál inkább növeli az inflációt is. Magyarországon ráadásul a Fidesz-kormány és a Simor András által vezetett Magyar Nemzeti Bank éles konfliktusban volt az elmúlt másfél évben, amit múlt pénteken megpróbált oldani a kormányfő a piacok megnyugtatása érdekében.

Meg van kötve Simor keze

Az Európai Központi Bankkal ellentétben az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed és a Bank of England (BoE) a pénzügyi válság súlyosbodása után, 2007-től többféle eszközt vetett be, egyrészt a bankrendszer stabilizálása, másrészt a gazdaságban lévő pénz mennyiségének növelése érdekében, azaz a válság rövid távú kezeléséért. Amellett, hogy a rossz hiteleket igyekeztek kivenni a rendszerből például értékpapír-visszavásárlási megállapodásokkal, jelzálogleveleket vásároltak, megjelentek a másodlagos kötvénypiacon, és friss pénzt juttattak a kereskedelmi bankoknak. Azaz a gazdaságban jelen lévő pénz mennyiségét próbálták növelni, és az állampapírok után fizetett hozamokat próbálták lefelé nyomni, hogy pörgessék a gazdasági növekedést.

Az európai (kontinentális) és amerikai jegybanki megközelítés között a fő különbség éppen az, hogy a központi bank milyen mértékben hajt végre ilyen rövidtávú lépéseket. Európai uniós tagállamként a magyar jegybank az Központi Bankok Európai Rendszerének része, ami azt jelenti, hogy az MNB lépéseinek az EKB szabályain belül kell maradnia. Simor megvizsgálhatja, hogy mivel élénkít az amerikai vagy a brit jegybank, de alkalmazni csak olyan eszközöket tud, amelyeket az európaival harmonizált magyar szabályozás megenged.

A szabályozás szerint az eurórendszer az árstabilitást, vagyis az infláció leszorítását tartja elsődleges feladatának. Ennek felel meg a magyar jegybanktörvény is, az MNB kitűzi a középtávú inflációs célját (ez ma 3 százalék) és a monetáris politikát úgy alakítja, hogy ezt a szintet elérje.

Az európai jegybankok számára ezért tilos a monetáris finanszírozás, vagyis az, hogy az állam kiadásait a jegybank gyakorlatilag pénznyomtatással fedezze, ez ugyanis az inflációt gerjesztheti. Az Európai Központi Bank mégis vásárolt többek közt ír, görög vagy portugál papírokat, hogy azok hozamait leszorítsa, így kissé olcsóbbá téve az országok finanszírozását. Ezt a gyakorlatot azonban több tagállam, főleg a németek bírálják, a berlini Europolis intézet az Európai Bíróságon panaszt is tett a kötvényvásárlás miatt, de a bíróság nem fogadta be a keresetet - írta a Bloomberg múlt szerdán. (Az intézet korábban a német alkotmánybíróságon próbálta elkaszálni a tervet, hogy Németország részt vegyen a portugál mentőcsomagban.)

"Nincs vállalatikötvény-piac, sem jelzálogpiac, a jegybank sehol nem tud segíteni" - mondta Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője. Az MNB csak azokat az eszközöket használhatja, mint az EKB, amely minimális mértékben vásárol ugyan állampapírokat, de azokat "vissza is szívja a gazdaságból" - mondta Suppan. Az állampapírok állami bankokon keresztüli direkt vásárlása tilos, így Matolcsy György azon ötlete, hogy a jegybank a Magyar Fejlesztési Bank kötvényeinek megvásárlásával pumpáljon tőkét a gazdaságba, szintén nem megengedett, mivel az MFB állami bank.

"A magyar jegybank mozgástere azért korlátozott, mert az uniós szabályok szerint közvetlenül nem vásárolhat államkötvényt, a másodlagos piacon pedig aligha lenne célszerű egy ilyen lépés. Ott ugyanis főként külföldiek vannak, akik egyáltalán nem biztos, hogy újra magyar eszközökbe forgatnák vissza a pénzt, a jelenlegi helyzetben bizonyára inkább örülnének, hogy megszabadultak egy emelkedő kockázatú befektetéstől" - mondta az [origo]-nak Németh Dávid, az ING bank elemzője is.

A kormánynak a hitelek is hiányoznak

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a minisztérium januári 3-i közleménye szerint már decemberben arra kérte Simor Andrást, hogy a növekedés támogatására a jegybank indítsa újra jelzálogkötvény-programját, és indítson vállalati kötvényvásárlási programot. A kormány tehát azt várja a jegybanktól, hogy vessen be minden eszközt a gazdaság növekedéséhez, ugyanakkor a jegybank elnöke úgy látja, ezt már most is megteszik. Simor András december 20-i sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az MNB eddig is egy sor olyan eszközt vetett be, mely javítja a bankrendszer helyzetét. Vállalati kötvényvásárlásról viszont szerinte nem érdemes beszélni, mert a piac mindössze 80 milliárd forintos, s ez elenyésző.

A kormánynak régóta célja a vállalati hitelezés serkentése is, mert részben a bankok óvatossága fogja vissza a gazdasági növekedést. (A banki visszafogottságot az euróválságon kívül a végtörlesztés okozta veszteségek is indokolják.) Orbán december 20-án, a Széll Kálmán Alapítvány vacsoráján arról beszélt, hogy azt kell megvizsgálni, az MNB "hogyan tudja a magánbankokat abba az irányba szorítani, hogy a pénzüket mind nagyobb mértékben helyezzék ki a reálgazdaságba.