Győri Enikő szerint az Európai Unió lengyel elnöksége, a magyar elnökség nyomvonalain haladva, jelentős előrelépést ért el az EU 2014 utáni kohéziós politikájának kialakítását illetően.

A Külügyminisztérium uniós ügyekért felelős államtitkára pénteki brüsszeli sajtótájékoztatóján beszélt erről, a témáért felelős miniszterek ülését követően. Emlékeztetett arra, hogy "számos cölöpöt" még az év első felében "Magyarország vert le".

Hangoztatta: fontos, hogy időben legyen megállapodás a 2013 utáni keretköltségvetésről, azon belül a kohéziós politikáról, és azután se veszítsen sok időt az EU a szükséges rendeletek megalkotásával, mert minél később készülnek el a rendeletek, annál később lehet elindítani a konkrét programokat. A 2014-2020 közötti költségvetés magyar szempontból talán legfontosabb eleme az unión belüli felzárkózás segítését szolgáló kohéziós politika - szögezte le.

Győri Enikő beszámolt arról, hogy a találkozón megerősítette a magyar alapvetéseket a témában, köztük azt, hogy meg kell őrizni az uniós kohéziós politika forrásait, és továbbra is a legfejletlenebb térségek felzárkóztatására kell összpontosítani.

Kifejtette: bizonyos szempontból veszélyben van a kohéziós politika, ugyanis több új programot ennek kárán hoznának létre, néhányat pedig ennek kárára növelnének.

Mint mondta, továbbra is egymást támogatja a balti államok és Magyarország négyese, amelyek nem értenek egyet azzal, hogy a forrásokat a jövőben a bruttó hazai össztermék (GDP) arányában maximalizálják. Emiatt Magyarországnak komoly veszteségei keletkeznének - emlékeztetett az államtitkár.

Kifogásolja Magyarország a támogatások úgynevezett makropénzügyi feltételekhez kötését is, mivel ezekkel egyes régiókat olyasmiért büntetnének, amiben nem vétkesek, nevezetesen azért, hogy hazájuk központi kormányzata nem folytat eléggé felelősségteljes pénzügyi politikát.

Az eljárások egyszerűsítésének törekvését a tagországok jelentős része támogatja, de sokan nincsenek meggyőződve arról, hogy ezzel sikerül felhasználóbarátibbá tenni ezt a területet.

Győri Enikő elmondása szerint Magyarország egyetért azzal, hogy az EU 2020 stratégia, amely a gazdasági növekedés ösztönzésére és a foglalkoztatás javítására tartalmaz lépéseket az évtized végéig, jól összeilleszthető a kohéziós politikával. Ugyanakkor - a tagállamok többségéhez hasonlóan - fontosnak tartja, hogy a közös célok kitűzését követően a tagállamok nagyobb mozgásteret kapjanak az egyes régiókban azok alapján készítendő programok kidolgozására. A tagországok többsége emellett arra az álláspontra helyezkedett, hogy az Európai Bizottság készítette országspecifikus ajánlások helyett a tagországok által összeállított nemzeti reformprogramokat kellene hivatkozási alapként kezelni.

Több delegáció szóvá tette pénteken azt is, hogy már a mostani tervezetben sok "pántlikázott", azaz adott célra előre elkülönített összeg kapott helyet. Ez szerintük szintén szűkítheti a nemzeti vagy régiós mozgásteret.

Győri Enikő bejelentette azt is, hogy jövő héten Koppenhágába utazik, ahol a következő, dán elnökséggel konzultál egyebek között arról, milyen terveik vannak a jövendő kohéziós politikai szabályok kialakításával, illetve a hétéves keretköltségvetés kidolgozásával kapcsolatban. Mint mondta, azt fogja kérni, hogy "ne kezdjünk elölről mindent".

Jelen volt a brüsszeli tanácskozáson Andor László foglalkoztatási, szociálisügyi és a társadalmi bevonásért felelős biztos is. Az ülés után tartott sajtótájékoztatón ő egyebek között azt hangoztatta, hogy négy év válság után és a jelenlegi magas munkanélküliségi ráták mellett vitathatatlan a kohéziós politika fontossága. Úgy vélte, az uniós intézményeknek koncentráltabb irányításra kell törekedniük, és hatékonyabbá kell tenni az uniós finanszírozás felhasználását.