A kelet-európai banki hitelezés fenntartásáról, egy hitelválság elkerüléséről tanácskoztak hétfőn Bécsben európai bankárok és a hatóságok az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) szervezésében.
A Bécs 2.0-nak nevezett tárgyalások részleteiről hivatalos tájékoztatást nem adtak ki, de egy keddi konferencián több részlet is nyilvánosságra került. (A találkozó előzménye a 2008-as válság idején kötött bécsi egyezség a kelet-európai banki hitelezés fenntartásáról.)
A konferencián felszólaló, a hétfői tárgyalásokon jelen lévő Erik Berglöf, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) vezető közgazdásza elmondta: "figyelemre méltó konszenzus" volt a tárgyalófelek között.
Kifejtette: korábban az osztrák intézkedéseket rosszul fogadták a térségbeli államok, de a hétfői tárgyalások nagyon eredményesek voltak. Hamarosan újabb találkozó lesz, magánszereplők részvételével - tette hozzá.
Az EBRD vezető közgazdásza a kerekasztal-beszélgetésen elmondta: a Bécs 2.0 folyamat abban különbözik a korábbiaktól, hogy a térségbeli bankszektor most nem lesz ugyanolyan a válság után, mint előtte.
Ezúttal ugyanis fel kellett ismerni, hogy új intézményekre van szükség, hogy meg kell erősíteni az Európai Bankhatóságot (EBA). Leszögezte: nem szabad az EBA-t hibáztatni amiatt, hogy nagy tőkehiányt állapított meg az európai bankoknál, a pénzintézetek voltak azok, amelyek nem végezték el feladatukat.
Nem úgy gondolta az osztrák jegybank
A találkozón egyetértés volt arról, hogy az Osztrák Nemzeti Bank (ÖNB) által kidolgozott bank szabályok nem azt célozzák, hogy az osztrák bankok leépítsék térségbeli jelenlétüket, éppen ellenkezőleg, a pozíciójuk fenntarthatóságát szolgálják- mondta Ewald Nowotny, az ÖNB elnöke a Euromoney konferencián. (AZ ÖNB korábban olyan szigorúbb szabályozást vezetett be, ami az osztrák bankok hitelezésének visszafogásához vezethet.)
Nowotny hozzátette: az első, 2008-2009-es bécsi kezdeményezés idején egy körülhatárolható kelet-közép-európai válságról szóltak a tárgyalások. Most a legnagyobb gondot a világgazdasági növekedési ütem lassulása jelenti.
Több helyi forrás kell
Patrick Butler, a Raiffeisen Bank International igazgatósági tagja elmondta: kevesebb finanszírozás származhat az anyabankoktól, mint a kétezres években. Hangsúlyozta: azért lesz határokon átívelő forrásbevonás, mivel a tőkepiacok nagyon is érdeklődők a térségbeli országok magasabb növekedési kilátásai miatt.
Magyarországot Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, Nátrán Roland, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára és Király Árpád, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének ügyvezető igazgatója képviselte Bécsben, derül ki a három intézmény közös keddi közleményéből.