Pénzzel kitömött orosz gigabank lépett a magyar piacra

2012.01.25. 11:07

Az orosz vállalatok hitelhez jutását, terjeszkedését és az orosz gazdaságpolitikai célok megvalósítását segítheti elő a Szberbank, amely hasonlóan az Európai Unió más országaihoz, immár Magyarországon is megvetette a lábát. German Gref, a Volksbankot felvásárló orosz állami óriásbank első embere Putyin elnökkel is szoros kapcsolatban áll, és globális nagyjátékossá kíván válni.

"Pénze van, ha vásárolt, akkor szándékai is nyilván vannak, de nem fogja felforgatni a piacot" - fogalmazott névtelenséget kérve egy magyar tanácsadó cég banki tranzakciókkal foglalkozó szakértője az [origo] megkeresésére az után, hogy Oroszország vezető és egyben a világ egyik legnagyobb bankja a napokban megkapta a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) engedélyét, és ezzel véglegesítette 98 százalékos tulajdonszerzését a magyarországi Volksbankban.

Egy Putyinhoz közeli bankárral az élén, az orosz jegybank tulajdonában, közvetlen orosz állami befolyás alatt álló gigabank magyarországi belépésének inkább hosszabb távú következményeit tartják esélyesnek a konkrét tervek ismeretének hiányában név nélkül nyilatkozó szakértők. Szerintük a Szberbank szemében a budapesti felvásárlás csak apró falat, értéke igazán az uniós belépésnek van. Az orosz óriás ugyanis egy 9 elemű portfóliót vásárolt meg tavaly szeptemberben a Volksbank Internationaltől (a magyar mellett megvette a boszniai, a cseh, a horvát, a szlovák, a szlovén, a szerb és az ukrán Volksbankot), így történetében először megvetette a lábát az Európai Unióban, és kapott hozzá egy bécsi központot is.

Kitűzték a bécsi zászlót

"Szereztek egy uniós hídfőállást, és bár megoszlanak a vélemények arról, hogy durván 600 millió euróért (megközelítőleg 180 milliárd forintért) olcsón vagy drágán vették-e a bécsi zászlót, egy komoly globális álmokat szövögető banknak az ausztriai központ nagy jelentőséggel bír" - mondta el egy másik tanácsadó cég egy, a Szberbank működését közelről is ismerő szakértője.

A moszkvai központú orosz óriás (méreteit lásd külön) most kétféle stratégiát követhet a szakértők szerint. Vagy szimplán kiszolgálja majd a térségben érdekelt orosz vállalatokat, vagy agresszív területszerzésre használja fel az akvizíciót, és megpróbálja megnyitni az utat az oroszországi vállalatok látványos térnyerése előtt.

Ez utóbbira most azért is alkalmas az időpont, mert a nyugati pénzügyi csoportok a saját problémáikkal vannak elfoglalva: több országban kezelniük kell a rossz hitelportfóliót, az európai adósságválság miatt rájuk nehezedő problémákat, egyre szigorúbb tőkekövetelményeknek kell megfelelniük, így sokkal hajlamosabbak a hitelezés visszafogására, mint a terjeszkedésre. Ilyen környezetben a pénzben dúskáló orosz bank leányai könnyebben tolhatják a nyugatra kacsintó orosz cégeket, és nem csak hitellel segíthetik beruházási, felvásárlási terveiket és ezen keresztül az orosz állam gazdaságpolitikai céljainak megvalósulását is, hanem "információs többlettel" (piacismerettel, kapcsolatokkal) is.

A Szberbank számokban

- Oroszország és Kelet-Európa legnagyobb, Európa 3. legnagyobb bankja (a piaci kapitalizáció alapján)
- 1841-ben I. Miklós cár alapította
- 240 ezer embert foglalkoztat
- 17 regionális központja és több mint 19 ezer fiókja van
- közel 30 százalékos a piaci részesedése Oroszországban
- a lakossági rubelmegtakarítások felét kezeli
- nyeresége 394 milliárd rubel (közel 3000 milliárd forint) volt 2011-ben, 76 százalékkal nőtt egy év alatt
- tulajdonosa 60 százalékban az orosz jegybank
- további 263 ezer jogi- és magánszemély részvényessel rendelkezik
- hitelportfóliója egészséges: egy évvel ezelőtt 5 százaléknyi rossz hitel volt, 2011 végén 3,4



Magyarországon azonban nem várnak nagy változást a tulajdonosváltástól. Forrásaink szerint az itteni piacon belátható ideig ugyanúgy inkább a középvállalatokra fog fókuszálni a bank, mint eddig, a felsővezetésben szinte biztosan nem lesznek azonnal változások, és még az sem biztos, hogy Szberbankra keresztelnék a Volksbankot.

Az Index ugyan azt írta, hogy a névváltás már most februárban megtörténhet, de a Szberbank működését és gondolkodását jól ismerő forrásunk szerint az új tulajdonos "tisztában van vele, hogy egy orosz név nem feltétlenül lenne vonzó a magyaroknak", ezért lehet, hogy teljesen más néven fut majd a bank. Megkérdeztük a Volksbank International bécsi központját is, ahonnan azt a választ kaptuk, hogy a névváltás egyedül az új tulajdonos kompetenciája, így erről nem tudnak nyilatkozni. Hozzátették azonban, hogy az ügylet várhatóan néhány napon belül hivatalosan lezárul. Mindenesetre a februári megújulás azért sem életszerű, mert egy névváltás általában logó- és arculatváltással is együtt jár, egy ilyen lépés előkészítése pedig hosszabb ideig szokott tartani, és előre bejelentett ütemezés szerint történik, ami viszont még nem történt meg.

Állami óriásbankok

Az orosz bankpiac sajátos felépítésű: két állami óriásbank dominál, az egykori Szovjetunió külkereskedelmi bankjának és takarékpénztárának utódjai. Előbbi a VTB, utóbbi pedig a Szberbank, amelyek ma már univerzális kereskedelmi bankként működnek, és együtt a bankpiac 50-60 százalékát uralják. (Egy kicsit olyan a helyzet, mintha Magyarországon az eredetileg külkereskedelmi ügyletekre szakosodott MKB és az OTP lenne két domináns óriásbank, rajtuk kívül pedig egész kis szereplők próbálnának talpon maradni a piacon, és a két monstrum teljes állami kontroll és támogatás alatt állna.)

Magyar mércével a VTB és a Szberbank is gigászi, utóbbi a méretesebb, és bár tavaly több mint 70 százalékkal növelte nyereségét, még mindig óriási bővülési potenciál áll előtte. Céljait a legutóbbi, 2014-ig szóló stratégiában számokba is foglalta, amikor is dübörgő profitot, a hazai piacon "barátságosabb" ügyfélkiszolgálást, a nemzetközi színtéren pedig ambiciózus pozíciószerzést vázolt fel magának. Elsősorban a távol-keleti feltörekvő piacokat jelölte meg célpontként, de tavaly decemberben azt is bejelentette, hogy az orosz Lukoil tulajdonában lévő SLB Bank megvásárlásával megveti a lábát Svájcban. Kedden azt is közzétették, hogy befejeződött a Troika Dialog nevű brókercéggel elhatározott egyesülés, amely cég Oroszország és a FÁK-térség egyik legnagyobb értékpapír-forgalmazója.

Forrás: AFP
Ünnepélyes fióknyitás Oroszországban

"Az állami bankoknak nem kellene terjeszkedniük" - vélte egy évvel ezelőtt a Reuters kérdésére Anders Aslund, a washingtoni Peterson Institute for International Economics vezető tanácsadója, aki szerint "kiszorítanak mindent, felvásárolják mások eszközeit, ahelyett, hogy közönségesen bankolnának az orosz cégek érdekében". Az orosz óriásbankok dominanciáját a hazai piacon is megszenvedi a konkurencia, erről panaszkodott szintén a Reutersnek Oleg Vjugin. A közepes méretű MDM Bank elnöke, az orosz pénzügyi felügyelet korábbi vezetője úgy vélte, hogy két szuperhatalmú bank van születőben, és a kicsiknek nem marad más út, minthogy egyesüljenek. Érvelése szerint a Szberbank körülbelül 2 százalékponttal olcsóbban tud forráshoz jutni, mint a magánkézben lévő orosz bankok, és ha kedve tartja, bármikor lejjebb viszi a hitelkamatait Oroszországban.

Putyin a háttérben

A Szberbank politikai beágyazottságát nem csak az állami tulajdon teszi egyértelművé, hanem első számú vezetőjének Vlagyimir Putyin jelenlegi miniszterelnökhöz fűződő viszonya is. German Gref régóta igen komoly tényező az orosz politikában és gazdaságpolitikában. A második világháborúban a Szovjetunióba deportált német szülők fiaként a mai Kazahsztánban született, 2000 és 2007 között orosz gazdaságfejlesztési miniszter volt, jelenlegi banki topvezetői állása mellett pedig 1999 óta a Gazprom igazgatóságának is tagja.

Forrás: AFP
Putyin és German Gref a Szberbank egy ügyfélszolgálati központjában

A 47 éves bankár - aki egyébként a BBC, a The Moscow Times és számos más lap beszámolója szerint második esküvőjét a szentpétervári Peterhof (Nyári Palota) tróntermében tartotta meg 2004 tavaszán - a most zajló elnökválasztási kampányban sem tétlenkedik, hogy kifejezze az elnök iránti tiszteletét. A Putyin, Oroszország és Nyugat című négyrészes dokumentumfilm első részében (amelyet néhány nappal ezelőtt levetített a BBC is) a 2000-2003 közötti évek pozitívumait igyekeztek bemutatni, és a megszólalók között Gerhard Schröder volt német kancellár és Colin Powell volt amerikai külügyminiszter mellett - German Gref is megszólalt. Ennél kisebb jelentőségű, de szintén szimbolikus volt Putyin és Gref kapcsolatára az a tavaly novemberi epizód is, amikor a Szberbank nyolc felsővezetője állami kitüntetést kapott az orosz elnöktől. 

KAPCSOLÓDÓ CIKK