Haláltusáját vívja az orosz fogságtól megmentő gázprojekt

Több jel is arra utal, hogy legnagyobb politikai támogatói lassan kihátrálnának a drágának és előkészítetlennek tűnő, közép-ázsiai gáz Európába szállítását célul kitűző Nabucco gázvezetékterv mögül. Ugrásra készen áll ugyan több más projekt, amely részben átvenné a szerepét, de ezek közül valószínűleg egyik sem oldaná meg azt a problémát, hogy Magyararország gázellátásának nagyon nagy része származik orosz forrásból.

"Világossá vált, hogy a projektet pénzügyi és időzítési szempontból is sokkal nehezebb megvalósítani [az eredetileg tervezettnél]" - ezt mondta a Nabucco gázvezetéktervről Richard Morningstar, az amerikai külügyminisztérium eurázsiai energiaügyi különleges megbízottja a múlt hét elején, egy kijevi gázkonferencián.

A Ria Novosztyi orosz hírügynökség több kaukázusi híroldal által idézett tudósítása szerint Morningstar azt is mondta, hogy évről évre kevesebb az esély a Nabucco megépítésére, ezért az EU-nak inkább a gázigény tekintetében leginkább kiszolgáltatott kis államok, elsősorban a Balkán-félsziget országainak biztonságos ellátására kellene koncentrálnia.

Az amerikai diplomácia eddig nem fogalmazott meg nyilvánosan ilyen erős kételyeket az Egyesült Államok által kezdettől fogva pártfogolt Nabucco-tervről. A 3300 kilométer hosszú, Közép-Ázsiából Törökországon, a Balkánon és Magyarországon át Ausztriáig futó gázvezeték jelentősége az lenne, hogy csökkentené Európa orosz gáztól való függését - ezért is álltak mögé az európai orosz befolyást mérsékelni próbáló amerikaiak. (Hogy mennyire fontosnak tartották, arról sokat elárulnak a WikiLeaks által kiszivárogtatott diplomáciai táviratok idevágó darabjai.)

Megcsappant a támogatottsága

Morningstar idézett beszédén kívül az utóbbi hetekben más jelek is arra utaltak, hogy a többek között Magyarországnak is alternatív gázellátási lehetőséget, egyszersmind tranzítdíjbevételeket ígérő csővezeték támogatottsága megcsappant. Jürgen Grossmann, az RWE német energiavállalat vezérigazgatója néhány nappal Morningstar beszéde előtt azt mondta a Wall Street Journal amerikai lapnak adott interjúban, hogy cége pénzügyi szempontokat mérlegelve kész más vezetékterveket támogatni. Ez azért volt meglepő, mert az osztrák OMV, a román Transgaz, a bolgár Bulgargaz, a török Botas és a magyar Mol mellett az egyik legnagyobb német energiacégnek számító RWE a Nabucco-konzorcium tagja.

A korábban egyértelműen a Nabucco mellett kiálló Európai Unió feltűnően nyitottan reagált a nyilatkozatra. Marlene Holzner, Günther Oettinger energiaügyi biztos szóvivője csak annyit mondott, az EU adott feltételek teljesülése esetén örömmel fogad bármilyen más megoldást.

Brüsszelben nincs reflektorfényben

"Szimbolikus, hogy már az amerikaiak is lemondtak a projektről, és más megoldásokat kezdenek támogatni, ez elég jó barométere a mai helyzetnek" - mondta Morningstar kijelentéséről az [origo]-nak Deák András, a Közép-Európai Egyetem (CEU) volt kutatásvezetője, a posztszovjet térség és a régiós energiapolitika szakértője. Szerinte az Európai Bizottság álláspontja is érthető, hiszen a világpiacon ma rengeteg a gáz, ez az ügy pedig "korábban sem volt annyira reflektorfényben Brüsszelben - most pedig végképp nincs ott".

Grossmann súlyos szavait az RWE később azzal igyekezett finomítani, hogy közölte, egy másik terv támogatása nem jelentene kivonulást a Nabuccóból. A projektnek ugyanakkor nyilvánvalóak a gyenge pontjai. A legnagyobb probléma, hogy még nem tudni, honnan lenne a csőben gáz a 2017-re előirányzott startra. Emellett a Nabucco 9-11 milliárd eurósra becsült költségével sokkal drágább a riválisainál.

Nem tudni, honnan lesz a csőben gáz

A Nabucco alapvetően a megnyitás előtt álló azerbajdzsáni Sah Deniz II mezőről kitermelendő gázra pályázik, de évi 31 milliárd köbméteres kapacitásának kihasználásához az innen származó tízmilliárd köbméteren kívül máshonnan is jelentős mennyiségű földgázra lenne szüksége. Viszont közben a Sah Deniz II-t is elveszteni látszik: az azeriek és a törökök december végén megállapodtak egy Tanap nevű, Törökország keleti határától a nyugatiig megépítendő vezetékről, amely ezen a szakaszon párhuzamosan futna a Nabuccóval. A Tanap 16 milliárd köbmétert szállítana évente, ebből tízmilliárdot Törökországon túlra.

A Tanap kapóra jönne a Nabucco két legfőbb, egyaránt kisebb kapacitású és rövidebb vetélytársának, a bolgár-görög határtól Albánián át a délolasz területeket megcélzó TAP-nak, valamint a Görögország keleti és Olaszország déli partszakaszát a tenger alatt összekötni tervező ITGI-nek. Előbbi a svájci EGL, a norvég Statoil és a német E.On, utóbbi a görög DEPA és az olasz Edison vállalat projektje. Emellett tavaly ősszel bejelentkezett a brit BP is egy saját tervvel (SEEP), mely a magyar határig érne.

A déli gázfolyosó tervei (forrás: BP)

Az azerieknek kell választaniuk a versengő csővezetéktervek közül, az egyszer már elhalasztott döntést 2012 első negyedévének végére ígérik. A nemrég Bécsben lezajlott európai gázkonferencián egy, az azeri kormányhoz közeli kutatóintézet egyik munkatársa által elmondottak mindenesetre semmi jót nem ígérnek a Nabucco számára. A konferencia honlapján megjelent tudósítás szerint Gulmira Rzajeva a kisebb vezetékek mellett tette le a garast, és szavainak súlyt ad, hogy intézetét (angolul: Centre for Strategic Studies under the President of the Republic of Azerbaijan) maga Ilhan Alijev azeri elnök alapította.

Márpedig ha a Nabucco valóban nem kap gázt a Sah Deniz II-ből, forrásai teljesen bizonytalanná válnak. Szóba jöhet türkmenisztáni vagy iraki gáz, de egyikre sincs még határozott ígéret, ráadásul előbbihez a Kaszpi-tenger alatt kellene vezetéket építeni, ami tovább duzzasztaná a költségeket. Eközben az oroszok nemcsak bővítik az Északi-tenger alatt futó Északi áramlat vezetéket, de nyomulnak a politikailag instabil Ukrajnát a Fekete-tengeren keresztül elkerülő Déli áramlattal is: a múlt héten jelentette be a Gazprom, hogy megszerzett egy fontos engedélyt a török hatóságoktól.

FGSZ: Érthető a bizonytalanság

"Az biztos, hogy a Nabucco-projekt életében a mostani időszak mérföldkövet jelent, nagyon rövid időn belül el kell ugyanis dőlnie, hogy van-e gázforrás" - mondta az [origo] érdeklődésére a Mol-csoporton belül a Nabucco-projektért felelős FGSZ Földgázszállító Zrt. vezérigazgatója, Zsuga János. "Az FGSZ elkötelezett a Nabucco iránt, ugyanakkor megértjük a nemzetközi bizonytalanságot, hiszen a projekt 2003-ban indult, és az eltelt nyolc évben nem sikerült biztos megoldást találni a gáz forrására. A konzorcium most is többféle potenciális forrással tárgyal, azonban e tárgyalások végső kimenetelét korai lenne megelőlegezni. A projekt folytatásának módja várhatóan a tárgyalások eredményétől függ" - mondta Zsuga János.

Arra a kérdésre, hogy adott esetben más vezetéktervekhez is csatlakozna-e az FGSZ, a vezérigazgató azt felelte, az FGSZ-nek pozíciójából és működési engedélyéből adódóan "kötelessége minden olyan projekttel foglalkozni, amely javítja az ország gázellátását és növeli az ország energiabiztonságát".

"Kapunk egy második Ukrajnát"

Magyarország számára azért nem mindegy, ki lesz a befutó, mert a kisebb kapacitású vezetékeken aligha jönne annyi gáz, hogy az ország évente 14-15 milliárd köbméteres fogyasztásának jelentős részét fedezni tudja. Deák András szerint, például, a BP-féle vezetékből legfeljebb 1-2 milliárd köbméterre számíthatnánk, bár "kétségtelen, legalább adna egy olyan perspektívát, hogy a későbbiekben még több gáz jöhet a régióba". Megjegyezte, az összes terv gyenge pontja, hogy "kapunk egy második Ukrajnát" - vagyis ismét lesz a tranzitláncban egy nagy, komoly zsarolási potenciállal bíró, kiszámíthatatlan állam.

Antal Dániel, a Visegrad Investments vezető tanácsadója szerint a várható gázkínálat és -kereslet három-négy vezetéket biztos nem tesz szükségessé, ezért logikus, hogy néhány nem fog megépülni. "Lehet, hogy hivatalosan a Nabuccót lefújják, de egyes részeit más néven ettől még megépíthetik, és az sem lehetetlen, hogy Nabucco néven létrejön valami, ami más néven már létező vezetékeket is tartalmazni fog" - magyarázta.

Antal hozzátette, hogy az EU nemrég a különféle vezetékeknek, többek között a Déli áramlatnak is azonos jogi státuszt ígért, mint a Nabuccónak. "Ez annak a belátása, hogy a piac jobban meg tudja tervezni a gázellátást, mint a politikusok. Magyarország nagyon kis elemét képezi az európai gázrendszernek, ezért a Nabucco esetleges meghiúsulásából nem szabad messzemenő következtetéseket levonni az orosz gázfüggőségre nézve" - mondta a tanácsadó.