Járulékcsökkentést javasol az EU

A fiataloktól és kisvállalkozásoktól várja az Európai Tanács az Unió válságából való kibontakozást, ezért javasolja a munkára rakódó terhek, így a járulékok csökkentését, miközben felgyorsítanák és átirányítanák az uniós pályázatokat munkahelyteremtésre és a növekedés élénkítésére.

Az Európai Tanács ülésén a tagállamok elfogadták az Unió gazdasági élénkítéséről és a foglalkoztatás növeléséről szóló javaslatot, ami többek közt a pályázati források kifizetésének felgyorsítását tartalmazza, és javasolja a munkára rakódó terhek mérséklését is.

A javaslat tartalmazza az adóügyek összehangolását is, de nem teszi kötelezővé, hogy a tagállamok egységesítsék az adópolitikájukat. Csupán annyit ír a Tanács közleménye, hogy az adópolitikáról egyeztetni fognak a tagállamok és a "káros" adóügyi gyakorlatoknak is elejét kívánják venni.

Hétfő este a Tanács kiadott egy közleményt, amely szerint az Európai Uniónak a növekedést és a foglalkoztatást kell serkentenie. "A lépésünknek határozottnak, tartósnak és széles körűnek kell lennie. Többet kell tennünk, hogy Európát kivezessük a válságból" - áll a közlemény felvezetőjében. A svéd miniszterelnök a parlament felhatalmazása hiányában nem írta alá a nyilatkozatot.

A Tanács politikai nyilatkozata két irányvonalat jelölt meg, egyrészt a munkahelyteremtést, másrészt a gazdasági növekedést. José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke egy prezentációban mutatta be az európai gazdaság legnagyobb problémáit, amelyek között a munkanélküliséget is megjelölte. (Barroso prezentációja elérhető angol nyelven, pdf formátumban az alábbi képre kattintva.)

A Tanács közleménye javaslatot tett a munkaerőpiac megreformálására, amelyet első sorban a fiatalok munkavállalási hajlandóságának növelésére fókuszálnának. A javaslat a zöldgazdaságban is teremtene munkahelyeket és csökkentené a munkára rakódó terheket. A közlemény megemlíti, hogy a nem bérjellegű munkaerőköltségek, mint amilyenek a járulékok, "fontos hatást gyakorolhatnak" a munkaerőigényre az alacsony képzettségűeknél és a fiataloknál.

A tagállamok fontosnak tartották a közleménybe foglalni, hogy a foglalkoztatásra, az oktatásra és a képzésekre vonatkozó konkrét lépések kidolgozása nemzeti hatáskörbe tartozik, vagyis az uniós megállapodás csak a fő irányokat jelöli ki. Ennek megfelelően minden tagállam kidolgozza a "Nemzeti Reformprogramot", amely tartalmazza a "Nemzeti Munkatervet", ezeket viszont az Európai Unió ellenőrizni fogja.

Kattintson a képre Barroso előadásának eléréséhez!

Az Unió konkrét lépéseket is tesz a fiatalok foglalkoztatásának fokozására: a legelmaradottabb tagállamoknál átirányítanak uniós forrásokat a fiatalok munkába állítása vagy képzése érdekében, bővítik a cégeknél végezhető gyakorlatok támogatási programját, erőteljesebben támogatják a fiatal vállalkozókat és a cégek beindítását, valamint felülvizsgálják az unión belüli külföldi munkavállalás szabályait.

A fiatalok munkavállalása mellett a másik legfontosabb téma a kis- és középvállalkozások élénkítése az elfogadott állásfoglalás szerint, így a kisebb cégeket érintő kérdésekben is határoztak a tagállamok vezetői. Az Európai Beruházási Bank forrásait igyekeznek növelni, hogy részt vehessenek a cégek finanszírozásában. A nemzeti és európai pénzügyi felügyeletek ellenőrizni fogják, hogy a feltőkésített bankok nem fognak ülni a tőkéjükön, és azt is, hogy korlátozzák a bankárbónuszok kifizetését is. Barroso az előadásában a finanszírozást nevezte meg a cégek egyik fő problémájának, ezért az EU a forrásokhoz való könnyebb hozzáférését szorgalmazta.

Júniustól felgyorsítják az uniós források kifizetését, és az eddig fel nem használt összegeket gyorsan átirányítják a növekedés és a munkahelyteremtés céljaira. Felgyorsítják az Európai Bizottság azon javaslatának tárgyalását is, amely a "projektkötvényekről" szól, ami arra utal, hogy a megvalósuló beruházásokat kötvénykibocsátással lehetne finanszírozni. Növelnék a tőkebefektetések és a mikrohitelezési program szerepét is.

A gazdaságélénkítés egyik eszközeként írták le az európai egységes szabadpiac erősítését, amelyhez többek közt energiahatékonysági, elektronikus kereskedelmi és szabadalmi szabályozásokat fogadnak el gyorsított menetben az európai döntéshozók.