Egyből megindult a harc a Malév teteme fölött

Gyorsan reagáltak a Malév leállására a versenytársak, így egy új nemzeti légitársaság elindítása nemcsak rengeteg pénzbe kerülne, de meg kell majd küzdeni az összeomlás után a magyar utasokra lecsapó cégekkel is. Így is megmaradhat azonban egy olyan szegmens, amelyet a külföldi cégek nem foglalnak el.

A Malév leállásának pénteki bejelentése után még a nap folyamán több légitársaság jelezte, hogy bővíti budapesti kapacitását. A Lufthansa, a Ryanair, a Wizz Air és az airberlin is új budapesti járatok indítását, illetve a már meglévők esetében az eddigieknél nagyobb gépek közlekedését jelentette be.

Mindez arra utal, hogy a Malév versenytársai nagyon gyorsan megpróbálják megszerezni a magyar légitársaság piacát, aminek azért lehet jelentősége, mert a kormány még nem tett le róla, hogy létrehozzon egy új nemzeti légitársaságot. Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádióban azt mondta, ehhez meg kell szabadulni a "csontvázként örökölt terhektől", Völner Pál államtitkár pedig a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium sajtótájékoztatóján közölte, a kormány vizsgálja a lehetőséget, de csak zöldmezős beruházással lehet új céget létrehozni.

Völner Pál a sajtótájékoztatón az [origo] kérdésére, hogy miért nem lépett hamarabb a kormány egy új légitársaság létrehozása érdekében, azt mondta: ez nehezítette volna a befektetőkkel való tárgyalást. A kormány azzal igyekezett megerősíteni a Malév helyzetét, hogy stratégiai céggé nyilvánította, lépései azonban nem voltak elegendőek ahhoz, hogy a Malév partnerei megvárják, hogy rendeződjön a cég helyzete - mondta az államtitkár.

Nehéz visszaszerezni az utasokat

"Napról napra kevesebb lesz az esélye a talpon maradásra egy olyan cégnek, amelyet esetleg a Malév utódjául szánnak" - mondta az [origo]-nak Bognár András, a londoni ICD SH&E légiközlekedési tanácsadó cég munkatársa arról, hogy a kormány még bízik benne, továbbvihető egy nemzeti légitársaság. "A piaci résbe benyomuló konkurensektől nagyon nehéz lesz visszaszerezni az utasokat" - magyarázta.

A Lufthansa a Malév leállására válaszul bővíti a kapacitását, az új járatok elindítását viszont már korábban tervezte a cég, a pénteki fejlemények csak felgyorsították a folyamatot - mondta az [origo]-nak telefonon Ofer Kisch, a Lufthansa-csoport közép-európai igazgatója. Az új járatok február 6-án, hétfőn repülnek először, közülük a berlini százötven, a hamburgi száz férőhelyes lesz - tette hozzá.

Arra a kérdésre, hogy terveznek-e újabb járatindításokat a piaci résre tekintettel, azt válaszolta, hogy egyelőre nem tudják, hiszen a mostani teljesen új helyzet, melyet a cég vezetőinek elemezniük kell. "Napi rendszerességgel követjük majd a fejleményeket, és ha szükségesnek látjuk, lépni fogunk" - közölte Ofer Kisch.

A piacfelosztás lehetséges további fejleményeiről a Lufthansa-vezető úgy vélekedett, sok függ attól, hogy megjelenik-e egy új Budapest-központú légitársaság. "A mi részesedésünk már így is elég magas a magyar piacon a Lufthansa-csoporthoz tartozó társaságok révén: mi vagyunk a legnagyobb külföldi szereplő. Új versenytárs híján nyilván növelhetnénk a részesedésünket, de pontosan nem tudom megmondani, mekkorára" - mondta az [origo] kérdésére.

Nem nagy torta

A Wizz Air vezérigazgatója, Váradi József ugyanakkor kijelentette, Magyarországon nem történt rendkívüli esemény, a világon számtalan légitársaság tűnik el és jelenik meg, így az sem jelentene más versenyhelyzetet, ha új magyar nemzeti légitársaság alakulna. Hozzátette, a Wizz Air nem alakítja át üzleti modelljét, továbbra is főleg a másodlagos repterekről üzemel.

"Egy légitársaság létrehozásához ugyanaz kell, mint a háborúhoz. Pénz, pénz, pénz. Ez azonban nem áll rendelkezésre" - mondta az [origo]-nak a légiközlekedési piacot és a Malév működését is jól ismerő, a cégnél korábban vezető beosztást betöltő szakember. Szerinte használható vagyontárgya nincs a Malévnek, ami értékes lehet, az az állami tulajdonban lévő név. "A Malév név ugyanis jól cseng, mert nagyon régen volt balesete" - jegyezte meg.

Becslése szerint hat-kilenc hónap alatt lehet elindítani a nulláról egy új céget, de az első évek irdatlan költségekkel járnak. "Nagyon remélem, hogy nem így döntenek, mert felesleges egy új társaság, nem üzemeltethető nyereségesen. A mindenkori magyar kormány játékszernek tekintette, így pedig nem működik. Ha mégis mindenáron légitársaságot akar a kormány, akkor olyanban lehet fantázia, amely közeli helyekre repül, ahova a nagy társaságok nem. Ezt pedig kis kapacitású, negyven-ötven fős gépekkel meg lehetne oldani" - mondta a szakértő.

Ezzel egybecseng Bognár András azon véleménye, hogy a Malév leállása után azonnal reagáló légitársaságok valószínűleg nem fedik le teljesen a Malév piacát. "Csak azokra az útvonalakra fognak rámozdulni, amelyek számukra vonzók. Biztosan marad egy szegmens, amely senkinek sem kell majd, Budapest-Temesvár járatot például aligha fognak indítani" - mondta Bognár András.

A Malév piaci részesedése egyébként sem nagy torta - évi hárommillió utasa nagyjából tíz fapados repülőgép éves teljesítményének felel meg, miközben csak a Ryanair háromszáz géppel működik. "Ez jó lehetőség azon társaságoknak, amelyek ki tudják használni, de azért nem fog nagy átrendeződést hozni az európai légi közlekedésben. A magyar piac legfeljebb közepes jövedelemtermelő képességűnek számít" - jegyezte meg.